A magyar kormány fél milliárd eurónyi forrást lapátolt volna ki egy kiskapun át, Brüsszel teljesen befagyasztja a tételeket

Szabó Dániel

2025. szeptember 25. 14:00

Elterjedt, hogy Brüsszel félmilliárd eurót szabadíthat fel Magyarország számára, hogy ezzel biztosítsa a 19. szankciós csomag elfogadását. Valójában arról van szó, hogy a Bizottság engedélyezte az összeg átcsoportosítását a félidős költségvetési felülvizsgálat keretében, majd azonnal be is fagyasztja azt, mivel Magyarország továbbra sem teljesíti az alapvető jogokra vonatkozó uniós feltételeket. Így a magyar kormány formálisan elért egy allokációt, de ténylegesen nem jut hozzá a pénzhez. A több mint 8 milliárd eurót érintő zárolások, az év végén várható 1 milliárdos n+2 szabály szerinti elvonás és a folyamatos migrációs bírság ennél jóval nagyobb veszteséget okoz Magyarországnak.

A Financial Times értesülései pénteken arról szóltak, hogy az Európai Bizottság 550 millió euró felszabadítását ajánlhatta fel Magyarországnak, cserébe azért, hogy Orbán Viktor kormánya ne akadályozza a 19. uniós szankciócsomag elfogadását. A brit lap úgy állította be a fejleményt, mintha egyfajta politikai alku köttetett volna Brüsszel és Budapest között.

Valójában azonban a Portfolio brüsszeli forrásai alapján teljes félreértésről és két párhuzamos esemény indokolatlan összemosásáról van szó: a szóban forgó 545 millió eurós átcsoportosítás nem egy különalku eredménye, hanem az uniós költségvetés kohéziós támogatásainak félidős felülvizsgálatához kapcsolódó technikai folyamat része, amelyet már 2020-ban beleírtak a költségvetési szabályokba.

Ráadásul nem is valószínű, hogy jön akárcsak egy euró is a mostani allokáció után:

A BIZOTTSÁG ALAPOS JOGI VIZSGÁLAT UTÁN ENGEDÉLYEZTE AZ ÁTIRÁNYÍTÁST, UGYANAKKOR tudomásunk szerint BLOKKOLTA A KIFIZETÉSEKET, MIVEL MAGYARORSZÁG TOVÁBBRA SEM TELJESÍTI AZ ALAPVETŐ JOGOKRA VONATKOZÓ FELTÉTELEKET, KÜLÖNÖSEN AZ AKADÉMIAI SZABADSÁG TERÉN.

Ez a félidős felülvizsgálat már hónapok óta zajlik, és a lényege, hogy a tagállamok átcsoportosíthatják uniós forrásaikat újabb, aktuális prioritásokra a végrehajtás félidejébe. A mostani költségvetési ciklus 2021-ben indult el, és eleve úgy tervezték meg, hogy a tagállamok az aktuális kihívásaikra mozgathassanak át forrásokat.

Erről kérdezték Themis Christophidout, a Bizottság Regionális Főigazgatóságának (DG Regio) vezetőjét az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának (CONT) ülésén, ahol félig hivatalosan ismertette (a videón 10:20 körül hallható), hogy Magyarország kérte bizonyos, jelenleg zárolt kohéziós források átcsoportosítását olyan programokra, amelyek nem érintettek a jogállamisági feltételek miatt bevezetett felfüggesztésben. Elmondta, hogy összesen 8,4 milliárd eurónyi kohéziós forrás van jelenleg blokkolva Magyarország számára, ami az ország teljes keretének 40 százaléka. Ebből 2,75 milliárd euró az EU Alapjogi Chartájára vonatkozó horizontális feltétel miatt, 5,4 milliárd euró pedig a feltételességi mechanizmus miatt nem hozzáférhető.

A DG Regio vezetője azt hivatalosan is megerősítette, hogy a magyar kormány körülbelül 545 millió euró átcsoportosítására tett javaslatot. Christophidou szerint a Bizottság jogi szempontból megvizsgálta a kérelmet, és arra a következtetésre jutott, hogy az megfelel a kohéziós politika szabályainak, ezért engedélyezhető. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy még ha az átcsoportosítás engedélyt is kap csütörtökön délután az Európai Bizottságban,

a pénz továbbra sem lesz azonnal hozzáférhető, mert a felfüggesztés addig érvényben marad, amíg Magyarország nem bizonyítja, hogy megszüntette a problémás projekteket és kedvezményezetteket, különösen a felsőoktatási alapítványok és egyetemek ügyében.

Kiemelte, hogy a Bizottság hivatalos döntése a magyar ügyről aznap délután, brüsszeli idő szerint három órakor várható. A végső verdikt a magyar forrásokról addig módosulhat, de értesüléseink szerint ez teljesen valószínűtlen.

Miről is van szó?

Ahogy arról írtunk, Magyarország is benyújtotta a maga tervét már márciusban, amelyben bizonyos programok között mozgatott volna át pénzeket. Azt a Bizottság már korábban világossá tette: a jogállamisági kondicionalitási eljárás miatt befagyasztott keretekhez sem közvetlenül, sem közvetve nem lehet hozzányúlni.

Ez különbözik a jogállamisági kondicionalitási eljárás alá eső forrásoktól, amelyekhez sem közvetlenül, sem közvetve nem lehet hozzányúlni. A mostani várható döntés esetében az átcsoportosítás megengedett, de a tényleges kifizetések blokkolva maradnak, amíg a magyar kormány nem teljesíti az érintett feltételeket.

A Bizottság tájékoztatása szerint most összesen 545 millió eurót irányítanak át három új, úgynevezett STEP-prioritásra két kohéziós programban, de mivel a kifizetések blokkoltak, a magyar kormány ebből a forrásból egyelőre nem jut tényleges pénzhez.

Az is jelzi a folyamat technikai jellegét – és azt, hogy téves volt a sajtóban elterjedt nézet, hogy a forrásátcsoportosítás egy politikai alku része lenne –, hogy az Európai Bizottság már egy éttel ezelőtt, múlt csütörtökön közleményben üdvözölte a félidős felülvizsgálatról szóló döntést, miután azt az Európai Parlament is elfogadta. Ez tehát már a szankciós csomag tárgyalása előtt megtörtént, vagyis időbeli egybeesésről van szó, nem pedig feltételes politikai üzletről. A Bizottság közleménye hangsúlyozta: az új rugalmasság célja, hogy a tagállamok több forrást fordíthassanak olyan területekre, mint a versenyképesség, a védelmi ipar, az energiapolitikai átállás vagy a lakhatás.

Fontos megjegyezni, hogy a 19. szankciós csomagot egyelőre a tagállamok még nem fogadták el, csak a Bizottság mutatta be, az Európai Tanács elé terjesztendő tervezetét. Közben pedig az is kiderült, hogy kereskedelmi vámok kivetésével állítanák le az orosz olaj- és Gázimportot az EU-ban.

Magyarország szempontjából a most jóváhagyott 545 millió euró nem lett volna elhanyagolható tétel, de a teljes képet tekintve inkább korlátozott jelentőségű lenne, ha megérkezne. Egyrészt a kondicionalitási eljárás alatt befagyasztott mintegy 5,1 milliárd euró továbbra is teljes egészében zárolva maradt volna, és a horizontális feltételek megsértése miatt további több milliárd sem vált volna hozzáférhetővé. Ez a tétel eredetileg 6,3 milliárd euró volt, de tavaly év végén már végleg elveszett belőle egymilliárd eurónyi forrás.

Másrészt az uniós forrásvesztés veszélye folyamatos, és a mostani átcsoportosítás sem érinti:

AZ ÉV VÉGÉN AZ N+2 SZABÁLY MIATT – A 2024-ES LEVONÁSHOZ HASONLÓAN – ÚJABB MINTEGY 1 MILLIÁRD EURÓ TŰNHET EL VÉGLEGESEN A MAGYAR KERETBŐL, HA ADDIG NEM SIKERÜL TELJESÍTENI A JOGÁLLAMISÁGI ELVÁRÁSOKAT. EZEK A FORRÁSOK NEM LESZNEK ÁTCSOPORTOSÍTHATÓK KÉSŐBB SEM A MOSTANI MÓDSZERREL.

Emellett folyamatos terhet jelent a migrációs bírság: az Európai Unió Bírósága által kiszabott egyszeri 200 millió eurón túl a szankció napi szinten apasztja a Magyarországnak járó kifizetéseket további 1 millió euróval, amely eddig körülbelül 600 millió eurós nagyságrendben van a büntetőkamatokkal együtt. Ez azt jelenti, hogy a mostani félmilliárdos átcsoportosítás gyakorlatilag el is fogyhat a bírságok és a szabályok szerinti elvonások miatt.

Számviteli szempontból az a jelentősége, hogy amíg a magyar kormány nem kezeli a menekültügyi rendszer problémáit, addig a bírságot minden egyes Magyarországnak járó – akár a kohéziós, akár az agrárforrásokból is – levonhatja az Európai Bizottság. Így a most jóváhagyott, de blokkolt tétel a büntetés martaléka lehetett volna.

A 19. szankciós csomag mindeközben az orosz energiahordozókról való leválást gyorsítaná fel, különös tekintettel az olajra, 2028 januárja helyett már a hosszútávú gázbeszerzési szerződéseket is dobni kéne 2027. január 1-ig. Ráadásul nem is csak az Európai Bizottság akarja ezt a változást, hanem Donald Trump amerikai elnök is.

A helyzet összességében azt jelzi: Magyarország ugyan formálisan elérhetővé tett némi forrást, de ténylegesen nem jut hozzá ezekhez a pénzekhez, amíg nem teljesíti az alapvető jogokra vonatkozó elvárásokat, így Brüsszel elkerülte annak a látszatát is, hogy megvásárolná a magyar kormány vétójának ejtését.

Címlapkép forrása: EU