Döntött az Európai Parlament: már jövőre fellélegezhetnek a gazdák

Két fontos határozatban hozott döntést az Európai Parlament szerdán, amikor a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjéről szavaztak a képviselők:

1. A KAP egyszerűsítését és az adminisztrációs terhek csökkentését 492 igen, 111 nem és 39 tartózkodás mellett fogadták el, míg
2. a termelők élelmiszer-ellátásban elfoglalt pozíciójának megerősítését 532 igen, 78 nem és 25 tartózkodás mellett támogatta az EP.

A két döntés célja, hogy csökkentse a bürokráciát, növelje a kisgazdák támogatását, előírja a kötelező írott szerződéseket bizonyos esetekben, és átláthatóbb címkézést vezessen be, amelyek a tervek szerint javítják majd a hagyományos húskészítmények helyzetét a piacon. A jelentéstevők André Rodrigues (S&D, Portugália) és Céline Imart (EPP, Franciaország) voltak.

A Rodrigues által jegyzett KAP-egyszerűsítés egyik fő eleme a mezőgazdasági és környezetvédelmi előírások (GAEC) rugalmasabb alkalmazása, különösen az 50 hektár alatti kisgazdaságok esetén, illetve ott, ahol részben szerves mezőgazdasági tevékenység folyik.

Az EP szerint a tagállamoknak kötelezően kell biztosítaniuk a válságtámogatást azoknak a gazdáknak, akiket természeti katasztrófák vagy állatbetegségek sújtanak. Itt az EP álláspontja szerint ennek alsó küszöbét lejjebb kéne vinni a Bizottság eredeti 20%-os javaslatához képest, az éves bevételek vagy a termelés 15%-os kiesésére, így jóval könnyebben férhetnének hozzá a gazdák az ilyenkor szükségesnek ítélt támogatásokhoz.

Az éves kifizetések határát is jelentősen felemelték javaslatukban. Míg ez a jelenlegi állás szerint 1250 euróban maximálható, addig a bizottsági javaslat 2500, a mostani EP-határozat pedig 5000 eurót javasolt ennek plafonjaként. Hasonlóképpen,

az egyszeri üzletfejlesztési támogatások terén is rátromfoltak a Bizottság 50 000-es javaslatára, annak 75 000 euróra emelésével.

Az EP továbbá javasolja, hogy 2026-ban azok a szabályok, amelyek az új egyszerűsítési törvény alapján módosítják az országonkénti terveket, már a Bizottság formális jóváhagyása előtt életbe léphessenek. Rodrigues szerint ezzel világosan megüzenték a gazdáknak, hogy a Parlament figyel rájuk.

Elég a navigálást igénylő bürokratikus labirintusból, egyszerűbb szabályokat, kevesebb papírmunkát és nagyobb kiszámíthatóságot kapnak [a gazdák].

– fogalmazott a jelentéstevő.

A javaslat megszavazásával a Parlament AGRI bizottsága felhatalmazást kapott arra, hogy a tagállamokat tömörítő Tanáccsal folytassa a tárgyalásokat, így a végleges szabályokat akár már novemberben elfogadhatják.

A második, Imart által benyújtott javaslat szintén kézzelfogható változásokat ígér, bár néhány EP-képviselő arra akarta kiélezni a vitát, hogy az előterjesztés szerint el kéne távolítani a „steak”, „kolbász” és hasonló húskészítmények nevét azok vegán változatairól.

A kedden folytatott vitában többen is szóvá tették, hogy a fogyasztók mintegy 80%-át nem érdekli az ilyen típusú termékek megnevezése, de Imart azzal érvelt, hogy ez a jövőben potenciálisan nagyobb hátszelet kapó laborban előállított húsok ellen is védi majd a hagyományos úton tenyésztő gazdákat.

Az elfogadott javaslat azonban valószínűleg legfontosabb pontja az volt, hogy a formális beiktatás után minden mezőgazdasági beszállítóval kötelező lesz írásbeli szerződést kötnie a felvásárlónak, így

véget vetve annak a gyakorlatnak, hogy a boltláncok rendre a fogyasztók pillanatnyi kedvére, vagy a termékek egyoldalú megítélésére hivatkozva tárgyalták újra azok árát.

Ezt a felszólaló magyar képviselők közül Dömötör Csaba (Fidesz) és Tarr Zoltán (Tisza) is üdvözölte, bár egyikük sem volt teljes mértékben elégedett a KAP-pal kapcsolatos könnyítésekkel. Tarr az adminisztrációs terhek még további csökkentését kérte, míg Dömötör a következő hétéves költségvetésbe épített forráscsökkenéseket kritizálva arra terelve a témát, hogy aki csütörtökön bizalmat szavaz Ursula von der Leyennek, az nem tartja szem előtt a gazdák valódi problémáját.

A jelenlegi javaslat szerint a következő többéves pénzügyi keret (MFF) összecsomagolja a KAP-ot a lemaradottabb régiók fejlesztésére fenntartott Kohéziós Alappal, és

így a teljes költségvetésben jelentősen, mintegy 25%-al csökkenne ezeknek a forrásoknak az aránya, a jelenlegi ciklushoz képest.

Korábban a Bizottság arra tett ígéretet, hogy az így létrejövő Nemzeti és Regionális Partnerségekből 300 milliárd eurót különítene el a KAP közvetlen támogatásaira, így annak nominálisan nem csökkenne az összege, a fejlesztésre szánt pénzek pedig más alapokon keresztül kerülhetnének a gazdákhoz.

Ezt a reformot egyébként a Néppárt jelentéstevője, Siegfried Mureșan is erősen támadja bejelentése óta, a Tisza is elfogadhatatlannak tartja a jelenlegi formáját, és a hét elején Manfred Weber pártelnök is megkérdőjelezte, így a végén az sem elképzelhetetlen, hogy Ursula von der Leyen saját pártja kényszeríti majd ki a reformterv átalakítását.

Bár a 2028-tól érvényes KAP kérdése továbbra is a levegőben van, a szerződéskötési kötelezettség mindenképpen nagy előrelépést jelent a termelőknek, bár sokakban jogosan merül fel a kérdés, hogy ez miért nem volt eddig így.

A helyzet az, hogy még ez a javaslat is kapott kritikákat ez ügyben, ugyanis az adott szektorokat képviselő érdekszervezetek kérhetik a kötelezettség alóli felmentést, amennyiben azok értéke nem haladja meg a 4000 eurót. Ez a Bizottság javaslatában még 10 000 euró volt, és néhányan kritizálták, hogy ezek az érdekszervezetek sokszor nem éppen a legkisebb termelők érdekeit tartják szem előtt.

Pedig pont az lenne a lényeg, hogy a helyi gazdák pozícióját erősítse a javaslat, azzal is, hogy a címkézésben is csak akkor lehetne ezt jelezni, ha olyan uniós eredetű termékekről van szó,

ahol a termelő és a fogyasztó között valóban minimális számú közvetítő áll.

Emellett a Parlament azt is előírná, hogy harmadik országokból importált élelmiszerek csak akkor kerülhessenek az uniós piacra, ha a növényvédőszer-maradékaik nem haladják meg az EU-ban megengedett maximumot. Ez minden bizonnyal a franciák számára különösen érzékeny Mercosur-megállapodásra adott válasz, bár az önmagában is előírja a mezőgazdasági termékekre vonatkozó EU-s standardok betartását.

Fontosabb talán, hogy az EP a közbeszerzési szabályoknál is azt szeretné, ha az uniós országok előnyben részesítenék a helyi, szezonális és EU-eredetű mezőgazdasági termékeket. Kiemelten támogatná továbbá a földrajzi jelzéssel védett élelmiszereket, ezzel is ösztönözve a minőségi, helyi termelést.

Bár a körülmények nem tökéletesek és alapvetően az is kérdés, hogy mennyire segítik a versenyképességet a kieső jövedelmek uniós kipótlásai, bürokráciacsökkentési szempontból mindenképpen nagy előrelépést jelentenek a most elfogadott intézkedések. Várhatóan egyik szereplő sem akarja majd megakasztani az egyszerűsítéseket, így jövőre egy barátibb környezettel találhatják szembe magukat az európai kistermelők.

Címlapkép forrása: EU