Ketyeg az óra, Magyarország végleg elveszítheti a teljes 10,5 milliárd eurós uniós támogatást

Az Európai Bizottság októberi jelentése szerint az EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközének (RRF) végrehajtása gyors ütemben zajlik, de a tagállamok előrehaladása erősen egyenetlen. A 750 milliárd eurós NextGenerationEU program központi elemeként működő RRF 2021 óta támogatja a járvány utáni gazdasági talpra állást, a zöld és digitális átállást, valamint a strukturális reformokat. Az Európai Bizottság most közzétett jelentése azt mutatja, hogy az eszköz összességében jelentős növekedési hatást fejt ki, ugyanakkor egyes országok – nemcsak Magyarország – gyakorlatilag nem tudnak rendesen hozzáférni a támogatásokhoz.

Az RRF finanszírozása közös uniós hitelfelvételen alapul. 2021 óta a Bizottság 662,6 milliárd euró értékben bocsátott ki uniós kötvényeket, ebből 75,1 milliárd eurót zöld kötvény formájában. Az EU ezzel a világ egyik legnagyobb zöldkötvény-kibocsátójává vált. A zöld kötvények bevételeit energiahatékonysági, tiszta közlekedési és megújulóenergia-projektekre fordítják. A Bizottság becslése szerint ezek az intézkedések évente mintegy 55 millió tonnával csökkenthetik az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátását – ez körülbelül az uniós emisszió 1,5 százalékának felel meg.

A mostani brüsszeli számadás szerint minden kifizetést szigorú ellenőrzéshez köt az uniós végrehajtó testület: a pénz csak akkor folyósítható, ha az adott tagállam igazolta a vállalt reformok és beruházások teljesítését. Az RRF működésének négy éve alatt mindössze tíz alkalommal kellett kifizetést felfüggeszteni, összesen 21 mérföldkő ideiglenes visszatartásával. Ezek túlnyomó többségét fél éven belül rendezték, ami azt mutatja, hogy a mechanizmus rugalmasan, de következetesen működik. Rendszerszintű csalás vagy korrupció eddig nem merült fel, az OLAF és az Európai Számvevőszék ellenőrzései szerint a tagállami rendszerek többsége megfelelően működik.

Csak ez lassítja is a folyamatot: A jelentés szerint 2025 augusztusáig 362 milliárd eurót folyósítottak a tagállamoknak, ami az RRF teljes keretének 56 százaléka.

Bár ez elsőre nem tűnhet soknak, valójában eleve úgy számoltak, hogy 2026 nyarára pöröghetnek fel a kifizetések. Jelenleg van egy elmaradás a bizottsági tervekhez képest, mivel úgy számoltak, hogy a teljesítményalapú, utólagos kifizetésű eszköz 65 százalékát akarták volna kifizetni a mostani határidőig.

Az eddig elutalt támogatásokon belül a vissza nem térítendő elemek 61 százaléka, a kedvezményes hitelek 48 százaléka már kifizetésre került.

Az Európai Bizottság összesen 2586 mérföldkő és cél teljesítését igazolta, vagyis a vállalt programok körülbelül fele már megvalósult.

A források döntő része zöld és digitális beruházásokra ment: energetikai korszerűsítésekre, megújuló energiákra, elektromos közlekedésre, valamint digitális infrastruktúra-fejlesztésre.

Az Európai Bizottság a jelentésében kiemeli, hogy az RRF nemcsak rövid távú válságkezelő eszköz, hanem strukturális reformokat is generál. Az ország-specifikus ajánlások végrehajtása az RRF bevezetése óta átlagosan 17 százalékponttal nőtt, ami azt jelzi, hogy a tagállamok hosszú évek óta halogatott intézkedéseket valósítanak meg az üzleti környezet, a közigazgatás vagy az igazságszolgáltatás területén. Az uniós átlagban a tagállamok a kapott források 80 százalékát már el is költötték beruházásokra, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a növekedéshez.

A gazdasági hatások látványosak:

a Bizottság becslése szerint az RRF 2020 és 2030 között összesen mintegy 892 milliárd euróval növeli az EU GDP-jét.

Ennek körülbelül 61 százaléka közvetlen hatás, tehát a tagállamokban elköltött támogatások multiplikátorhatása, a fennmaradó 39 százalék pedig határon átnyúló spillover-hatás, vagyis a közös piac miatt az egyik ország beruházásai más tagállamok gazdaságát is élénkítik.

A legnagyobb kedvezményezettek – Olaszország, Franciaország és Németország – már a nekik járó források több mint 65 százalékát lehívták, Görögország és Portugália pedig az 50 százalékos arányt is meghaladta.

Magyarország mindent elveszíthet

Ezzel szemben a Bizottság szerint néhány ország nagyon lemaradt. Bulgária és Románia is lassan halad a mérföldkövek teljesítésével, előbbi 27, utóbbi 30 százalékát kapta meg az elérhető forrásoknak. Lengyelország nagy lemaradásból indulva már a programok 50 százalékát készre jelentette, de csak 18 százaléknyi forráshoz jutott.

Magyarország helyzete különösen problémás, mivel továbbra sem fér hozzá ténylegesen az RRF-forrásokhoz a jogállamisági hiányosságok miatt, vagyis amíg nem teljesíti az előírt 21 mérföldkő mindegyikét nem teljesíti.

A magyar helyreállítási terv 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást, valamint egy 4,8 milliárd eurós hitelrészt tartalmaz, ami az ország GDP-jének több mint 3 százaléka, ám ennek lehívása gyakorlatilag elakadt.

2024-ben Magyarország egyetlen kifizetést sem kapott a fő RRF-keretből, csupán egy csekély, 920 millió eurós előleget a REPowerEU energetikai fejezetre.

A források befagyasztásának oka, hogy az Európai Bizottság továbbra sem fogadta el a magyar reformok teljesítését több kulcsfontosságú területen, így például az igazságszolgáltatás függetlensége, a közbeszerzési rendszer átláthatósága és a korrupcióellenes garanciák tekintetében.

Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány a projekteket jelenleg kizárólag nemzeti forrásból tudja finanszírozni, és csak akkor juthat uniós pénzhez, ha utólag bizonyítja a mérföldkövek teljesítését. A hivatalos, a Pályázat.gov.hu oldalon elérhető adatok szerint egyelőre csak 1250 milliárd forintnyi kifizetéssel rendelkező projektet hagyott jóvá a kormány.

A Bizottság jelentése hangsúlyozza:

ha a tagállamok nem teljesítik a vállalásokat 2026. augusztus 31-ig, a forrásokat automatikusan visszavonják.

Magyarország esetében így fennáll a veszély, hogy a teljes RRF-keret elveszhet, ha a helyreállítási terv nem valósul meg időben.

Az Európai Bizottság júniusi ajánlásai szerint a lemaradó országoknak – köztük Magyarországnak, Bulgáriának és Romániának – haladéktalanul fel kell gyorsítaniuk a végrehajtást. Azokban az államokban, ahol a nemzeti terv a GDP több mint 3 százalékát teszi ki, és 2025 közepéig a mérföldkövek kevesebb mint 15 százaléka teljesült, külön figyelmeztetést adtak ki.

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az érintett tagállamok vizsgálják felül a helyreállítási terveiket, és hagyjanak el minden olyan projektet, amely biztosan nem fejeződik be 2026-ig.

Cél, hogy az eszköz ne bukjon el adminisztratív vagy politikai késedelmen, és az elérhető támogatások ténylegesen eljussanak a gazdaságba. Ebben már egyébként találtak is egy kiskaput: a jogállamisági aggályok miatt a forrásoktól szintén elzárt Lengyelország esetében engedélyezték, hogy egyes projekt forrásaiból egy pénzügyi alapot hozzanak létre. Az ide lehívott források így nem vesznek el 2026 augusztusa után sem, cserébe támogatott hitelként kell folyósítani az ország gazdasági szereplőinek.

Még nem veszett minden kárba, sőt!

A gyorsabban haladó tagállamok között több kisebb gazdaság is szerepel. Luxemburg, Belgium és Írország például jelentős előrelépést ért el a projektek megvalósításában, noha viszonylag kisebb összegek állnak rendelkezésükre. Ezekben az országokban a reformok gyors elfogadása és a jól működő adminisztráció segíti a végrehajtást. A nagyobb országok – Olaszország, Franciaország, Spanyolország – főként a beruházási oldalon mutatnak dinamikus haladást, mivel a forrásokat közvetlenül a gazdaságba csatornázzák, például infrastruktúrafejlesztésekre, vasútmodernizációra, energetikai korszerűsítésre és oktatási beruházásokra – írja a Bizottság jelentése.

Az RRF eddigi hatásait a Bizottság alapvetően pozitívan értékeli. Az állami beruházások aránya a GDP-hez viszonyítva 2019-es 3,2 százalékról 2025-re várhatóan 3,8 százalékra nőtt, ami nagyrészt az RRF-nek köszönhető. A közös helyreállítási eszköz így segített elkerülni a válságok után szokásos beruházási visszaesést. A gazdasági növekedés mellett az RRF a strukturális reformokat is ösztönözte, ami hosszabb távon javítja a versenyképességet és az intézményi ellenállóképességet.

Illetve a már említett tovagyűrűző, spin-off hatás is jelentősen erősíti az uniós gazdaságot. Közvetve ugyanakkor a magyar gazdaság is profitálhat az RRF-ből, mivel az EU egységes piaca miatt a más tagállamokban megvalósuló beruházások keresletet generálnak a magyar beszállítók számára.

Az Európai Bizottság becslése szerint az RRF közvetett hatása 2020 és 2030 között Magyarország GDP-jét mintegy 1,2 százalékkal növelheti, főként az autóipari, elektronikai és építőipari értékláncokon keresztül.

Ez azonban nem pótolja a közvetlen forrásvesztést: a Bizottság világossá tette, hogy Magyarországnak ezért elemi érdeke, hogy maradéktalanul teljesítse a reformkövetelményeket.

Az uniós testület összegzése szerint az RRF az EU gazdasági fellendülésének egyik legfontosabb pillére maradt. Több mint 360 milliárd euró már gazdára talált, a projektek döntő többsége folyamatban van, és a reformok hosszú távon is javítják az uniós gazdaság ellenállóképességét. A Bizottság szerint a hátralévő időszak döntő lesz: a tagállamoknak most kell lezárniuk, egyszerűsíteniük és végrehajtaniuk terveiket, hogy egyetlen euró se vesszen el a 2026-os határidőig. Az RRF sikeres lezárása nemcsak a nemzeti gazdaságokat erősíti, hanem az EU közös modernizációs és zöld átmeneti céljait is szolgálja – feltéve, hogy minden tagállam képes élni a lehetőséggel.

Címlapkép forrása: Portfolio