Az EU-ban Kínára borították az asztalt, miközben mindenki a Trump–Hszi-csörtére figyelt

Az Európai Bizottság hétfői sajtótájékoztatóján Thomas Regnier és Olof Gill szóvivők reagáltak arra a bejelentésre, hogy

a holland kormány átvette az irányítást az Experia, Hollandiában működő, de kínai tulajdonú chipgyártó felett.

A lépést a Hágai kabinet az ellátásbiztonság és a technológiai tudás védelmének szükségességével indokolta, mivel szerintük fennállt a kockázata annak, hogy kulcsfontosságú technológiai ismeretek kiszivároghatnak Kínába.

Olof Gill elmondta, hogy a Bizottság szoros kapcsolatban állt a holland hatóságokkal az ügyben, és a döntés célja az volt, hogy biztosítsa az ellátásbiztonságot egy stratégiailag érzékeny ágazatban. Szerinte

a holland intézkedés egy lehetséges gazdasági biztonsági kockázatot kezelt, amely nemcsak Hollandiát, hanem az egész európai gazdaságot is érinti.

Hangsúlyozta, hogy a technológiai tudás és képességek megőrzése európai területen a Bizottság gazdasági biztonsági stratégiájának egyik alappillére, és Brüsszel a továbbiakban is együttműködik a holland kormánnyal a következő lépések kidolgozásában.

Thomas Regnier hozzátette, hogy az uniós szintű erőfeszítések célja az európai félvezetőipar önállóságának megerősítése. Emlékeztetett arra, hogy

a CHIPS Act keretében eddig több mint 80 milliárd eurónyi beruházás érkezett az Európai Unióba, és a Bizottság célja változatlan: csökkenteni Európa kiszolgáltatottságát, miközben a kontinens megőrzi technológiai függetlenségét a félvezetők terén.

Gill ugyanakkor nem kívánt részletesen nyilatkozni arról, hogy a Bizottságot előzetesen bevonták-e a holland döntéshozatalba. Annyit mondott, hogy a brüsszeli testület „szoros kapcsolatban” állt a holland hatóságokkal a folyamat „előtt, közben és utána” is, de részleteket nem közölt. Arra a kérdésre, hogy a Bizottság arányosnak tartja-e az államosítást, úgy reagált: a Bizottság jelenleg nem kíván további kommentárt fűzni a döntéshez, és ha a helyzet változik, arról tájékoztatni fogják a sajtót.

A sajtótájékoztatón egy másik téma is előkerült: az EU–Kína kapcsolatok feszültsége, különösen a ritkaföldfémek exportjára vonatkozó kínai korlátozások miatt. Gill felidézte, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Pedro Sánchez még nyáron tárgyaltak kínai partnereikkel, és akkor megállapodás született egy „felülvizsgált exportellátási mechanizmus” létrehozásáról. Most azonban, hogy Peking újabb exportkorlátozásokat jelentett be,

a Bizottság aggódva figyeli a fejleményeket, és vizsgálja a döntés részleteit, mielőtt bármilyen konkrét lépést tenne. Gill hangsúlyozta, hogy a kérdés összetett, sok technikai tényezőből áll, és az EU csak alapos elemzés után dönt a továbbiakról.

A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint az Európai Bizottság nem kívánja túldramatizálni az ügyet, de egyértelmű, hogy a technológiai biztonság és az ipari szuverenitás kérdése most előtérbe került. A moderátor jelezte, hogy a félvezetőiparral kapcsolatos vita már több mint fél órát vett igénybe, ezért a témát a Bizottság ezen a napon lezártnak tekinti.

A történtek hátterében az is szerepet játszik, hogy miközben a nemzetközi figyelem az Egyesült Államok és Kína közötti, exportkorlátozások miatt kiéleződő kereskedelmi konfliktusra irányul, az Európai Unióban is egyre komolyabb feszültségek bontakoznak ki Kínával a technológiai iparágakban.

Donald Trump elnök a közelmúltban új, 100 százalékos vámokat vetett ki a kínai technológiai termékekre, miután Peking szigorította a ritkaföldfémek kivitelét, amelyek kulcsszerepet játszanak a modern chipgyártásban.

A Fehér Ház a hétvégén azzal próbálta tompítani a piaci reakciókat, hogy a kínai elnöknek „csak rossz napja volt”, és szerinte Hszi Csin-ping nem akar gazdasági válságot, de a szakértők szerint a helyzet már túlmutat egyetlen nyilatkozaton.

Az EU most hasonló dilemmával néz szembe: miközben gazdasági érdekei továbbra is Kínához kötik, egyre sürgetőbbé válik, hogy saját technológiai kapacitásait megvédje. A holland kormány döntése így nemcsak nemzeti, hanem uniós szinten is precedenst teremthet. Brüsszel jelenlegi stratégiája láthatóan a fokozatosságra épít:

igyekszik elkerülni a közvetlen konfrontációt Pekinggel, ugyanakkor szorosabb ellenőrzés alá vonja azokat a szektorokat, amelyek kulcsfontosságúak Európa gazdasági és technológiai önállósága szempontjából.

Az Experia-ügy így túlmutat egyetlen vállalat sorsán: jól jelzi, hogy az Európai Unió, bár jóval csendesebben, mint az Egyesült Államok, de szintén belépett a globális chip-háborúba. A következő hónapokban várhatóan kiderül, hogy Brüsszel a saját útját járja-e tovább az iparpolitikai önállóság felé, vagy szorosabban igazodik Washington keményvonalas stratégiájához.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images