Szijjártó Péter Moszkvában támadta be az EU-t, nem enged a kormány Brüsszel nagy tervének

Az Európai Unió már májusban kidolgozta azt a tervet, amely szerint 2028-ig teljesen leválna az orosz energiahordozókról.

Az Európai Bizottság akkor javasolta, hogy minősített többségi szavazással vezessenek be kereskedelmi korlátozásokat, így egyetlen tagállam sem vétózhatná meg a döntést.

De minden új sebességbe kapcsolt az uniós leválási tervek kapcsán: Ursula von der Leyen bizottsági elnök szeptemberben az ENSZ-közgyűlés szünetében Donald Trump amerikai elnök oldalán már ennél is keményebb álláspontot képviselt, bejelentette, hogy

Brüsszel büntetővámokat tervez az orosz olaj- és gázimportra, valamint a határidőt 2028-ról 2027-re hoznák előre.

A cél világos: az EU és az USA közösen akarja lezárni Európa több évtizedes energiakapcsolatát Oroszországgal. Bár az orosz fosszilis energiahordozók aránya mára drasztikusan csökkent az uniós ellátásban, néhány ország – köztük Magyarország és Szlovákia – továbbra is nagymértékben függ a moszkvai szállításoktól. Az új vámok és szankciók ezért elsősorban ezeket az országokat érintenék érzékenyen. Az uniós testület azzal érvel, hogy az egységes európai fellépés csak akkor működhet, ha a tagállamok közötti különutasság megszűnik.

Ebben a feszült helyzetben érkezett szerdán Moszkvába Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki az orosz energiahéten kijelentette a Reuters szerint:

Magyarország nem fogad el semmilyen külső nyomást az energiaellátás kérdésében.

A miniszter szerint hazája számára a nemzeti érdek az első, és Magyarország sosem maradt ellátás nélkül az orosz szállítások miatt.

A szerződéseket mindig betartották, a szállítások mindig megérkeztek. Miért kellene megszakítanunk ezt a kapcsolatot?

– tette fel a kérdést dicsérve az orosz partnereket.

Szijjártó élesen bírálta Brüsszelt, amiért szerinte „irracionális” módon kényszerítené a tagállamokat az orosz vezetékek elvágására.

Példaként említette, hogy az EU a diverzifikáció jegyében azt kéri Budapesttől, hogy válasszon a két meglévő vezetékrendszer – a Barátság és a horvát Adria – között.

„Hogyan lehet biztonságosabb egyetlen vezetéken függni, mint kettőn?” – mondta, őrültségnek nevezve az elképzelést.

Magyarország 2021-ben kötött 15 éves szerződést a Gazprommal évi 4,5 milliárd köbméter gáz szállításáról, amelyet 2022-ben tovább is növelt. A gáz döntő része a Török Áramlaton érkezik, míg a kőolajimportot a Barátság vezeték biztosítja. Az Orbán-kormány álláspontja szerint a horvátországi Adria-vezeték kapacitása nem elegendő, hogy pótolja az orosz forrásokat – ezt azonban a horvát fél tagadja. A magyar kormány azzal érvel, hogy a gyors átállás nemcsak technikai, hanem gazdasági katasztrófát is jelentene.

De kevés magyar mozgástér látszik: a most készülő 19. uniós szankciós csomag éppen ezt a függőséget célozza.

Az új EU-tervezet szerint 2027 végére megszűnne minden orosz gáz- és LNG-behozatal, és külön importvám sújtaná a még beáramló orosz olajat.

A vámok célja, hogy gazdaságilag is rákényszerítsék a maradék importőröket – köztük Magyarországot és Szlovákiát – az alternatív források keresésére.

Szijjártó Moszkvában épp ezzel szemben érvelt. Úgy fogalmazott:

Magyarország gazdasági stabilitása forog kockán, ha le kellene mondania az orosz energiáról. Orbán Viktor miniszterelnök korábban már jelezte Donald Trumpnak is, hogy egy ilyen lépés katasztrofális lenne a magyar gazdaság számára.

Az amerikai elnök a múlt hónapban kijelentette, hogy arra fogja ösztönözni Budapestet, hagyjon fel az orosz olaj vásárlásával, de eddig nem látszik, hogy a magyar kormány engedne a nyomásnak.

A következő hetek döntőek lehetnek: az EU október végén tárgyalja az új szankciós csomagot, amely lezárhatja Európa hatvanéves energiapartnerségét Oroszországgal. Ha a javaslatot minősített többséggel elfogadják, Magyarország nem tudja megvétózni. Brüsszel szerint ez az egyetlen út a valódi energetikai függetlenséghez, Budapest szerint viszont egy gazdasági önsorsrontás. Az uniós–magyar vita ezzel egy új, éles szakaszába lépett.

Címlapkép forrása: Facebook/Szijjártó Péter.