Visszafelé sült el a magyar kormány trükkje: még több uniós forrást fagyasztottak be Brüsszelben

A Portfolio korábban már beszámolt arról, hogy márciusban a magyar kormány a félidős felülvizsgálat során egy uniós kiskaput kihasználva 545 millió euró átcsoportosítását kezdeményezte, annak érdekében, hogy a jelenleg befagyasztott uniós alapok egy részét áttehesse olyan programokba, amelyek brüsszeli kifizetései nincsenek felfüggesztve. A cél az volt, hogy Magyarország hozzáférjen legalább részben azokhoz a kohéziós forrásokhoz, amelyeket az Európai Bizottság a különböző jogállamisági tárgyú eljárások miatt blokkolva tart.

A Bizottság végül formálisan elfogadta az 545 millió euró átmozgatását, de a források döntő része így is a korlátozás hatálya alatt maradt, mivel az eredeti alapok jogállamisági okokból továbbra sem szabadíthatók fel.

Sőt, összességében a magyar kormány trükközése miatt még több forrást fagyasztott be az uniós végrehajtó testület, azonban legalább annak örülhet a magyar költségvetés, hogy 30 százaléknyi előleget gyorsan lehívhat mégis a támogatásokból.

A Portfolio bizottsági forrásoktól meg tudta, hogy a magyar kabinet ezt annak köszönheti, hogy a „STEP” (Strategic Technologies for Europe Platform) keretében a projektekhez járó előfinanszírozási arány 30 százalék – ami jóval magasabb, mint az általános uniós gyakorlatban alkalmazott 10–15 százalékos előleg.

A brüsszeli tisztségviselők hangsúlyozták, hogy ez nem külön magyar kedvezmény volt: más tagállamok (például Olaszország és Spanyolország) is kaphattak hasonló mértékű előleget, ha időben benyújtották módosítási kérelmüket a STEP-prioritásokra vonatkozóan.

A Bizottság tehát formailag jóváhagyta az átcsoportosítást, de a magyar eset különleges, mert az áthelyezett pénzek túlnyomó része olyan programokból származott, amelyek kifizetéseit az alapjogi charta érvényesülésével kapcsolatos horizontális feltételek miatt már korábban felfüggesztették.

Miről is van szó?

Mivel a kohéziós politika szabályozásának egy új eleméről van szó, érdemes tisztázni, hogy a félidős felülvizsgálat (midterm review) célja, hogy az uniós kohéziós politika 2021–2027-es időszakára vonatkozó programok végrehajtását a periódus közepén értékeljék, és szükség esetén módosítsák. Az Európai Bizottság minden tagállamnak lehetőséget adott arra, hogy 2025 végéig új prioritásokat állítson fel, forrásokat csoportosítson át, illetve bizonyos feltételek teljesítése mellett megnövelt uniós társfinanszírozást vagy előleget kapjon.

A magyar kormánynak is kedvez, hogy az új szabályok értelmében azok a tagállamok, amelyek programjaik legalább 10 százalékát az új uniós stratégiai célokra – például a védelmi ipar, a vízgazdálkodási reziliencia, a megfizethető lakhatás vagy a zöld és digitális átmenet – irányítják át, kiegészítő rugalmasságokat és pénzügyi ösztönzőket kaphatnak.

A rendszer ugyanakkor bonyolult: az Európai Bizottság csak az előfinanszírozást utalja automatikusan, míg a tényleges kifizetések (megtérítések) csak akkor történhetnek meg, ha a tagállam minden úgynevezett „feljogosító feltételt” teljesít. Magyarország esetében ez utóbbi nem teljesül, mivel az Európai Bizottság szerint az alapvető jogok chartájának érvényesülése – különösen az akadémiai szabadság és az igazságszolgáltatás függetlensége – továbbra sem garantált. Emiatt a 2021–2027-es ciklusban Magyarország a kohéziós forrásoknak csak egy részéhez férhet hozzá, és a Bizottság továbbra sem téríti meg a magyar költségvetésből előfinanszírozott projekteket.

A bizottsági tisztségviselők tájékoztatása szerint a magyar kormány a félidős felülvizsgálat során két fő operatív programban hajtott végre módosítást: a GINOP Pluszban a kutatási és innovációs területekről, a DIMOP Pluszban pedig a digitális fejlesztési tételekről csoportosított át forrásokat.

Az átcsoportosított 545 millió euróból mintegy 400 millió olyan területekről érkezett, amelyek korábban is be voltak fagyasztva, a fennmaradó mintegy 140 millió pedig eredetileg nem tartozott a blokkolt körbe.

A cél a Bizottság felé az volt, hogy a STEP-prioritásokon keresztül Magyarország is részt vehessen az új uniós iparpolitikai irányokban, például a kritikus technológiák és szuperszámítógépek fejlesztésében.

A lépés ugyanakkor visszafelé sült el. A bizottsági tisztségviselők szerint az átcsoportosítás következtében újabb tételek is felfüggesztésre kerültek, mivel az áthelyezett források egy része olyan programrészekhez kapcsolódott, amelyekben az akadémiai szabadság megsértése miatt a Bizottság jogi szolgálata újabb blokkolási javaslatot tett.

Ennek eredményeként a korábban 2,45 milliárd eurónyi befagyasztott összeg 2,76 milliárdra nőtt az ESZA és ERFA alapoknál, vagyis Magyarország több uniós támogatását fagyasztották be, mint amennyi eredetileg blokkolva volt.

A különbség nagyjából 300 millió euró, ami éppen azokból a programokból származik, amelyek korábban nem tartoztak a befagyasztott körbe.

A források zárolása továbbra is az alapjogi charta horizontális feljogosító feltételének megsértéséhez kapcsolódik. Ez a feltétel az uniós kohéziós támogatások kifizetésének egyik előfeltétele, és azt vizsgálja, hogy a tagállamok biztosítják-e a tudományos élet szabadságát, az igazságszolgáltatás függetlenségét, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. A Bizottság szerint Magyarország a modellváltó egyetemek irányítási struktúrája és a kuratóriumok politikai befolyása miatt továbbra sem felel meg ennek a követelménynek. Emiatt a magyar programokban szereplő, az egyetemekhez vagy velük együttműködő szervezetekhez köthető projektek kedvezményezettként nem szerepelhetnek – és az új szabályértelmezés szerint még közvetett együttműködőként sem.

Viszont annyiban könnyebb pályára lépett a magyar kormány, hogy a közérdekű vagyonkezelői alapítványi fenntartási modell teljes átalakítása helyett, a mostani források egyszerűbben elérhetővé válhatnak egy kisebb jogszabályi módosítással.

Brüsszel elvárja, hogy minden formában kizárják őket a programokból, és mivel ez nem történt meg, az érintett forrásokat ismét felfüggesztették. Ehhez elég egyetlen kormányrendelet is.

Ennek magyarázata, hogy értesüléseink szerint a Bizottság jogi szolgálata úgy ítélte meg, hogy Magyarország nem zárta ki teljeskörűen a modellváltott egyetemeket az uniós támogatásokból: csak kedvezményezettként tiltották őket, de továbbra is részt vehettek kutatási együttműködésekben és konzorciumokban, lehettek volna alvállalkozók is. Enélkül viszont jöhetnek a k+f támogatásra fordítható uniós források.

Címlapkép forrása: EU