Több uniós ország nem védi magát a veszélyes befektetésektől, Magyarország pont most lépett

Szabó Dániel

2025. október 19. 07:00

Már 24 uniós ország működtet nemzetbiztonsági célú külföldi befektetés-ellenőrző rendszert az Európai Bizottság friss jelentése szerint, amelyek a kritikus ágazatok – például az energia, a védelem vagy a technológia – védelmét szolgálják. A 2024-ben bejelentett 477 ügyből mindössze néhány tucat jutott el a mélyreható vizsgálatig, és csupán az esetek egy százalékát tiltották meg, ami azt mutatja, hogy az EU továbbra is nyitott a tőkére, de tudatosabban szelektál. Magyarország az aktívabb tagállamok között van: 2024-ben két irányelvet – a kiberbiztonsági és a kritikus infrastruktúrák védelméről szólót – is beépített az FDI-törvénybe, ezzel szorosabbra fűzve a kapcsolatot az uniós biztonsági szabályokkal. A magyar rendszer a jövőben is bejelentésen alapul majd, vagyis nem tilt automatikusan, hanem célzottan vizsgálja, hogy egy-egy befektetés veszélyt jelent a nemzetbiztonságra vagy a stratégiai ágazatokra, vagy sem.

Az uniós tagállamok már 24 országban működtetnek valamilyen formában külföldi befektetések (FDI) ellenőrzésére szolgáló rendszert. Ezek a mechanizmusok azt a célt szolgálják, hogy a tagállamok – és adott esetben maga az Európai Bizottság is – kiszűrjék azokat a külföldi tőkebefektetéseket, amelyek nemzetbiztonsági vagy közrendvédelmi kockázatot jelenthetnek, például kritikus infrastruktúrák, védelmi vagy high-tech ágazatok felvásárlása esetén. Az FDI-szűrés tehát nem a tőkeellenességről szól: az EU alapvetően nyitott marad a külföldi befektetésekre, de egyre inkább arra törekszik, hogy ezek ne gyengítsék stratégiai szuverenitását.

A rendszer alapja a 2019-ben elfogadott uniós FDI Screening Regulation, amely egy közös együttműködési mechanizmust hozott létre a tagállamok és az uniós intézményrendszer között. A tagállamok továbbra is önállóan döntenek arról, hogy egy konkrét ügyet engedélyeznek, feltételekhez kötnek vagy megtiltanak, de kötelesek egymással és Brüsszellel információt cserélni.

Az Európai Bizottság októberben közzétett ötödik éves jelentése szerint ez a hálózat mára jól működik: 2024-ben 21 tagállam összesen 477 ügyet jelentett be, ami gyakorlatilag megegyezik az előző év 488-as adatával.

Ezek közül az esetek 92 százalékát már az első, 15 napos előszűrési szakaszban lezárták, és csak 8 százalék jutott el a részletesebb, úgynevezett második fázisba.

A ténylegesen megtiltott ügyletek aránya továbbra is rendkívül alacsony, körülbelül egy százalék, ami a Bizottság szerint azt jelzi, hogy az FDI-szűrés nem korlátozza a befektetéseket, hanem szelektíven védi az érzékeny területeket.

Honnan jön a pénz az EU-ba?

A jelentés adatai szerint 2024-ben az Egyesült Államok maradt az EU legfontosabb külföldi befektetője: az amerikai szereplők adták az összes felvásárlás 30, a zöldmezős beruházások 37 százalékát.

Az Egyesült Királyság a második helyen állt (23, illetve 24 százalékkal), míg Kína és Hongkong együttes aránya 9 százalékra nőtt – ami 50 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

A legnagyobb befektetési célpontok Németország és Spanyolország voltak: előbbi a vállalatfelvásárlások, utóbbi a zöldmezős projektek első számú célországa. Szektorok szerint a feldolgozóipar (27 százalék) dominált, ezt követte az információs és kommunikációs technológiák ágazata (24 százalék), a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek, a pénzügyi szolgáltatások és a kereskedelem.

A részletes adatok szerint 2024-ben a feldolgozóipar vált a legkritikusabb területté a biztonsági kockázatok szempontjából: az uniós szinten vizsgált, úgynevezett „Phase 2” ügyek felét ez az ágazat adta. Az itt felmerülő kockázatok 49 százalékban kritikus technológiákhoz (például félvezetők, űr- és védelmi ipar), 26 százalékban kritikus infrastruktúrához, 20 százalékban pedig alapvető nyersanyagokhoz vagy inputokhoz kapcsolódtak.

A Bizottság szerint különösen nőtt a védelmi vonatkozású beruházások aránya: ezek a mélyreható vizsgálatok 37 százalékát tették ki.

Sajnos sem az alaposabb ellenőrzésen átesett ügyekről, sem arról nem közölnek részleteket, hogy ez mely tagállamokat és mely ügyleteket érinti.

A dokumentum egy ponton utal is rá, hogy a részletes, egyedi ügyekről csak bizalmas vélemények („opinions”) készülnek, amelyek az FDI Screening Regulation 10. cikke szerint nem nyilvánosak, hogy ne sértsék az érintettek üzleti érdekeit.

Folyamatosan javítani kell a rendszert a lusta tagállamok miatt

A jogszabályi háttér is gyorsan bővül. 2024 végére már csak három uniós tagállam – Ciprus, Görögország és Horvátország – nem rendelkezett nemzeti FDI-szűrési mechanizmussal, de mindháromban előrehaladott jogalkotási folyamatok zajlanak. Bulgária és Írország új rendszert vezetett be, tíz másik tagállam pedig módosította a meglévő jogszabályait.

Magyarország az aktív módosítók közé tartozott: 2024-ben két jelentős jogszabály-változás is történt. Az egyik a kiberbiztonságról, a másik a kritikus infrastruktúrák ellenálló képességéről szóló irányelvek átültetését szolgálta.

Ezeket az FDI-törvény és a végrehajtási rendelet is átvette 2025. január 1-jétől. A cél az volt, hogy a külföldi befektetések bejelentési kötelezettsége kiterjedjen azokra az ágazatokra, amelyek az ország kiberbiztonságát vagy létfontosságú szolgáltatásait érinthetik – például az energetikai, telekommunikációs, pénzügyi vagy közlekedési infrastruktúrákra.

Ugyanakkor a módosítás kimondottan ügyelt arra, hogy a hatály ne bővüljön automatikusan új szervezetekre, tehát ne növekedjen indokolatlanul az engedélyköteles ügyek köre.

Ezzel Magyarország továbbra is a középmezőnyben marad az FDI-szűrés fejlettségét tekintve: működik a nemzeti mechanizmus, de a Bizottság felé még nem készül éves nyilvános beszámoló, ellentétben például Ausztriával, Belgiumgal vagy Franciaországgal, ahol ez kötelező. A magyar hatóság (a gazdaságfejlesztési miniszter irányítása alatt) továbbra is a bejelentésen alapuló, előzetes engedélyezési eljárást alkalmazza, amelyben vizsgálják, hogy a befektető – különösen, ha EU-n kívülről érkezik – nem jelent-e kockázatot a nemzetbiztonság, a közrend vagy az uniós stratégiai érdekek szempontjából.

Az Európai Bizottság szerint az FDI-mechanizmus egyre inkább az uniós gazdasági biztonsági politika központi eszközévé válik. A geopolitikai feszültségek, az ukrajnai háború elhúzódása és a nagyhatalmi technológiai verseny miatt a befektetések nemcsak gazdasági, hanem biztonsági kérdéssé is váltak. Az uniós végrehajtó testület ezért 2024 januárjában már javaslatot tett a rendelet átfogó felülvizsgálatára:

kötelezővé tenné a szűrési mechanizmusok bevezetését minden tagállamban, egységesítené a minimális ágazati kört, és kiterjesztené a vizsgálatot azokra az uniós cégekre is, amelyek végső irányítása EU-n kívülre mutat.

A jelentés konklúziója szerint az EU továbbra is nyitott a külföldi tőkére, de jóval tudatosabban szelektál. Az uniós szinten bejelentett 477 ügy közül csupán minden tizedik igényelt feltételeket vagy korlátozásokat, és mindössze néhányat tiltottak meg teljesen. Az FDI-szűrés tehát nem fal, hanem szűrő: a cél, hogy a tőke ott áramoljon be, ahol az gazdaságilag hasznos, de ne veszélyeztesse az európai biztonságot, technológiai szuverenitást és kritikus infrastruktúrákat. Magyarország ennek a rendszernek már stabil résztvevője, és a 2025-ös jogszabály-módosításokkal az uniós irányelvekhez való teljes illeszkedés felé halad.