Trump orrára vágták az ajtót, Brüsszelben parolázhatnak a kínaiak

Kína október 9-én hirdette meg az új exportkorlátozásokat, amelyekkel a ritkaföldfémek és más kulcsfontosságú anyagok kivitelét nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva szigorította. A rendelkezés kiterjed azokra a külföldi exportőrökre is, akik kínai eredetű alapanyagokat használnak, még ha csak nyomokban is. Elemzők szerint a pekingi lépés Washington hasonló chipexport-tilalmára adott válasz, és a Trump–Hszi találkozó előtt Kína gazdasági nyomásgyakorlásának újabb eszközét jelenti.

Donald Trump amerikai elnök azóta többször próbált nyomást gyakorolni, valamint egyeztetni is a kínai féllel, de eddig minden megkeresését negligálták Pekingben.

Kedde Maroš Šefčovič közölte, hogy a kínai kereskedelmi miniszter, Van Ven-tao még a héten Brüsszelbe látogat.

A biztos szerint azuniós vállalatok mintegy kétezer sürgősségi kérelmet nyújtottak be a kínai hatóságokhoz exportengedélyért, ám ezeknek csupán a felét kezelték megfelelően.

Az EU-s kereskedelmi vezető szerint Brüsszel a helyzet gyors rendezését sürgeti, mert az új exportkorlátozások „árnyékot vetnek az EU és Kína kapcsolataira”. Hozzátette:

az EU nem érdekelt a konfliktus eszkalációjában, de elengedhetetlennek tartja az átlátható, kiszámítható szabályozási környezet visszaállítását.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az Európai Bizottság kedden ismertetett 2026-os munkaprogramjában már szerepel egy új stratégiai készletképzési program elindítása, amelynek célja a kritikus nyersanyagok uniós raktározása. Ez főként azokat az ágazatokat érintené, amelyek erősen függnek a kínai beszállítóktól – például az autóipart, a hadiipart és az akkumulátorgyártást.

Eközben viszont a tagállamok és az Európai Bizottság előkészítették a gazdasági kényszerítés elleni eszközt (anti-coercion instrument), amellyel súlyos csapást mérhetnek Kínára, a belső piacon működő kínai vállatokra is. A részletekről ebben a cikkben írtunk:

Címlapkép forrása: EU