Brüsszel radikális lépésre készül: 10 ezer milliárd eurónyi európai megtakarításra tennék rá a kezüket

A tőkepiaci unió (Capital Markets Union, CMU) az Európai Unió egyik régi, de mindeddig be nem teljesített gazdasági integrációs törekvése.

Célja, hogy az uniós tagállamok között egységes tőkepiac jöjjön létre, ahol a vállalatok és a befektetők határokon átívelve, akadályok nélkül tudnak forrásokhoz jutni.

Az ötlet több mint húsz éve létezik, de valós lendületet csak az utóbbi évek versenyképességi vitái hoztak: az uniós ipar lemaradása az amerikai és kínai riválisokhoz képest rávilágított arra, hogy a széttagolt pénzügyi piacok gyengítik az EU gazdasági súlyát. A 2015-ben indított CMU-kezdeményezés azóta több akciótervet is szült, de a tagállamok nem szánták el magukat a valóban központosított felügyeletre és a nemzeti pénzügyi szabályozások harmonizálására.

Most azonban az Európai Bizottság radikálisabb irányváltásra készül.

A Politico értesülései szerint decemberben egy átfogó reformcsomagot mutatnak be, amely legalább tíz pénzügyi jogszabály módosítását tartalmazza, azzal a céllal, hogy megtörje a nemzeti pénzügyi piacok közti határokat, és egy mélyebb, integrált uniós tőkepiacot hozzon létre. A tervezet a pénzügyi termékek, befektetési alapok, kriptovaluták és elszámolási rendszerek szabályait egyaránt érintené. Az Európai Bizottság célja, hogy több tőkét irányítson az európai iparba, amely az elmúlt években lemaradt a tengerentúli versenytársakkal szemben.

Erre pedig van is tér, ugyanis az EU-s háztartások nagyobb pénzhegyen ülnek, mint az amerikaiak, de ennek nagy része alacsony hozamú bankbetétekben van lekötve, vagy az Egyesült Államok tőzsdéire áramlik:

az európaik megtakarításainak becsült értéke jelenleg 10 ezer milliárd euró, és a CMU célja, hogy ezt a tőkét felszabadítsa a termelő beruházások finanszírozására.

A háttérben az a probléma áll, hogy az Egyesült Államokban a vállalatok – különösen a kisebb, innovatív startupok – sokkal könnyebben jutnak forráshoz, mint Európában. Emiatt számos sikeres európai cég költözik át az USA-ba, hogy ott tudja megszerezni a növekedéshez szükséges tőkét. Brüsszel ezt a folyamatot próbálja megállítani azzal, hogy a tőkepiaci uniót végre valóságossá teszi. Az elképzelés szerint az EU-n belül is létrejöhetne egy olyan, egységes piac, ahol a befektetők és vállalkozások szabadon, nemzeti korlátok nélkül működhetnek – hasonlóan az amerikai modellhez.

A tervezett reformcsomag több kulcsfontosságú jogszabályt is újrarajzolna. Módosulna például:

• a MiFID és MiFIR, amelyek az uniós pénzügyi piacok alapvető működési szabályait határozzák meg;
• az EMIR, amely a klíringházakat szabályozza;
• az AIFMD és a UCITS-irányelvek, amelyek a befektetési alapokat érintik;
• valamint a CSDR és a MiCA, amelyek a központi értéktárak és kriptoeszközök működését rendezik.
• Az ESMA, az EU pénzügyi piacok felügyeleti hatósága szintén új szerepet kapna, megerősített hatáskörrel és átalakított irányítási struktúrával.

Az Európai Bizottság célja, hogy a határon átnyúló tevékenységet végző pénzügyi szolgáltatókat – köztük a nagy tőzsdéket, klíringházakat, központi értéktárakat és a kriptoeszköz-szolgáltatókat – közvetlenül az ESMA felügyelje, ne pedig a nemzeti hatóságok. Az elképzelés szerint az ESMA-n belül független végrehajtó testület jönne létre, amely a felügyeleti döntésekért felelne, és finanszírozása részben a piac szereplői által fizetett díjakból történne.

Ez a modell a mostaninál jóval központosítottabb lenne, és éppen ez a pont váltja ki a legnagyobb politikai ellenállást a tagállamoknál, mert nem akarnak további jogköröket átadni Brüsszelnek.

A 2024 tavaszi EU-csúcson például Luxemburg és Írország – amelyek fontos pénzügyi központok – blokkolták a francia kezdeményezést, attól tartva, hogy a cégek Párizsba költöznének. Franciaország továbbra is a központosítás élharcosa, míg Németország álláspontja bizonytalanabb: bár hagyományosan tartózkodó volt, az új vezetés, Friedrich Merz kancellár és Lars Klingbeil pénzügyminiszter, nyitottabban beszél egy egységes európai tőzsde gondolatáról. A kriptoeszközök központi felügyeletét viszont Berlin sem támogatja.

Az Európai Bizottság reformcsomagja így nemcsak gazdasági, hanem politikai kockázatokat is hordoz. A decemberre tervezett javaslat valószínűleg heves vitákat vált majd ki a kormányok között, hiszen alapvetően érinti a nemzeti pénzügyi szuverenitás kérdését. Mégis, Brüsszel most először próbálja meg valóban átütő reformokkal valóra váltani azt az elképzelést, amelyről az EU már két évtizede beszél: egy egységes, mély és versenyképes európai tőkepiacot, amely képes felvenni a versenyt az amerikai és ázsiai pénzügyi központokkal.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ