Magyarország az EU-s rangsor legvégére csúszott a fontos listán

Portfolio

2025. október 28. 08:24

A frissen publikált World Justice Report nemzetközi jelentés szerint világszerte tovább gyengül a jogállamiság, és Európában is egyre több országban romlik a helyzet. Magyarország az uniós mezőny legutolsó helyére csúszott, miközben a legjobbak és a legrosszabbak közötti szakadék tovább mélyül. A rangsor átrendeződése jól mutatja, hogy a demokratikus intézmények ereje és függetlensége már korántsem magától értetődő.

A frissen megjelent World Justice Project (WJP) 2025-ös jogállamisági rangsora továbbra is romló trendet jelez világszerte. A lista élén

Dánia áll 0,90-es pontszámmal,
majd Norvégia (0,89),
Finnország (0,87)
és Svédország (0,85) következik.

Az élmezőnyt még Új-Zéland és Németország zárja, egyaránt 0,83-as eredménnyel. A leggyengébben teljesítő országok között Venezuela (0,26), Afganisztán (0,31), Kambodzsa (0,31), Haiti (0,32) és Mianmar (0,34) található – vagyis a legalacsonyabb pontszámot kapó államok főként instabil politikai és gazdasági környezetben működnek.

Magyarország a 2025-ös rangsorban 79. helyen áll 0,50-es összpontszámmal, amellyel a legrosszabb eredményt érte el az Európai Unión belül.

A tavalyi évhez képest -2,0 százalékkal esett vissza, ami a világ legnagyobb hanyatlói közé sorolja. Magyarország az EU-s mezőnyben a sereghajtó, közvetlenül mögötte már csak EU-n kívüli országok találhatók: Guyana (80.; 0,50), Üzbegisztán (81.; 0,50) és Belize (82.; 0,50) állnak hasonló pontszámmal.

A régióból Szlovákia 0,64-es értékkel szerepel (37. hely), ugyanakkor 2,3 százalékos romlással az egyik legnagyobb esést szenvedte el.

A környező országok közül Románia 0,61 ponttal a 44., Horvátország 0,61-gyel a 46., Görögország pedig 0,60-nal a 48. helyen áll.

A globális visszaesők között a legrosszabbul Oroszország teljesített: -4,9 százalékos zuhanással 0,41-re romlott és a 119. pozícióba esett. Ezt követi Szudán (-4,4%), Mozambik (-3,9%), Togo (-2,9%) és Mexikó (-2,8%). A visszaesők élmezőnyében szerepel az Egyesült Államok is, amely -2,8 százalékot gyengült, és 0,68-as pontszámával a 27. helyre került – vagyis már olyan országokhoz került közel, mint Szlovénia és Portugália. A nagyobb európai visszaesők közé tartozik még Grúzia (-2,4%) és a már említett Szlovákia (-2,3%).

A legnagyobb javulást a Dominikai Köztársaság érte el 2,1 százalékkal, 0,50-re növelve mutatóját. A legjobban javulók között találjuk Szenegált (1,6%), Sierra Leonét (1,4%), Bangladest (1,3%), Gabont (1,3%) és Észak-Macedóniát (1,3%). Brazília 1,1 százalékot javult, így 0,50-es értékével a 78. helyre került – ezzel gyakorlatilag a magyar pontszám környékén található, egy hellyel Magyarország előtt.

Az új adatok alapján az EU-ban széles körű romlás látszik:

a tagállamok kétharmadában csökkent a jogállamisági teljesítmény 2024-hez képest.

A kutatás többek között a nyílt kormányzás gyengülését, az igazságügyi rendszer romlását és a szabályozási végrehajtás gyengülését emeli ki fő okként. A vizsgálat szerint a civil igazságszolgáltatás kevésbé pártatlan, a büntető igazságszolgáltatás pedig sok helyen egyre kevésbé véd a diszkriminációtól. A bíróságok több mint felében nőtt a kormányzati befolyás kockázata.

Magyarország helyezése évek óta romlik, 2025-ben már az EU utolsó helyére esett, és globálisan is a mezőny hátsó harmadában szerepel.

A közvetlenül előtte álló államok többnyire hasonlóan gyenge intézményi minőséget mutatnak; a magyar pontszám környezetében lévő országok többsége alacsonyabb fejlettségű, így Magyarország további lecsúszása regionális összevetésben is kirívó. A jelentés szerint a romlás fő területei Magyarországon a nyilvános intézmények átláthatósága, a bírói függetlenség és a kormányzati befolyás növekedése.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images