Az USA lobbistái lepték el Brüsszelt a nagy bürokráciacsökkentés közepette

Két éven belül megmásfélszerezték az Brüsszelben elköltött lobbizási büdzséjüket a techcéggek, derül ki a Corporate Europe Observatory (COE) friss felméréséből, amely azt mutatta ki, hogy míg 2021 és 2023 között csak mintegy 15 millió euróval nőtt ez az összeg, addig

2025-re 113 millióról már meghaladták a 150 millió eurós éves költségvetést is.

Az elemzés szerint a lobbitevékenység fokozódása egybeesik az olyan uniós jogszabályok elleni iparági támadásokkal, mint a Digitális Piacok Törvénye (DMA) és a Digitális Szolgáltatások Törvénye (DSA), amelyeket a Trump-adminisztráció szerint diszkriminálnak az amerikai vállalatokkal szemben.

Ez olyan szempontból meg is állja a helyét, hogy az amerikai techóriások vannak leginkább jelen az unióban, de az EU közbe arányaiban legalább hasonló szinten kezeli a TikTok, a Temu, az Alibaba és más kínai cégek térnyerését is, amelyek sok esetben az európai polgárok adataira pályázhatnak.

A lobbiköltések persze főként az amerikai techóriásoknál koncentrálódnak. A szektor tíz legnagyobb képviselője – köztük a Meta, Microsoft, Apple, Amazon, Qualcomm és Google –

együttesen többet költ, mint a gyógyszeripar, a pénzügyi szektor és az autóipar top tíz lobbiszerve együttvéve.

Az Amazon, a Microsoft és a Meta különösen növelte kiadásait 2023 óta: az Amazon több mint 4 millió euróval, a Microsoft és a Meta pedig egyenként 2 millió euróval. A brüsszeli székhelyű Digital Europe lobbicsoport, amelynek számos amerikai technológiai óriás is tagja, több mint 1 millió euróval növelte ilyen tevékenységre irányuló költségvetését.

A Meta egyébként több mint 10 millió eurós költségvetéssel az EU legnagyobb lobbiköltőjévével az elmúlt években.

A megnövekedett aktivitás azonban nemcsak a magasabb költésekben mutatkozik meg, hanem a regisztrált technológiai lobbisták számának növekedésében is. Jelenleg körülbelül 890 lobbista dolgozik a szektor napirendjének formálásán, szemben a 2023-as 699-es emberállománnyal. Közülük 437-en rendelkeznek olyan belépőkártyával, amely az Európai Parlamentbe is szabad bejárást biztosít.

Bram Vranken, a COE kutatója szerint ez egy meglehetősen "bizonytalan pillanat", mivel fennáll a veszélye, hogy a technológia káros hatásainak korlátozásában és a nagy technológiai cégek hatalmának szabályozásában elért eredmények évekre visszamenőleg semmissé válhatnak.

Persze a techcégek szempontjából a lobbizás nemcsak a befolyásolásról szól, hanem arról is, hogy a jogalkotók megértsék az iparág összetett valóságát a szabályok kialakításakor. Az Amazon szóvivője szerint a cég olyan kérdésekben ad tanácsot, amelyek fontosak ügyfeleik, eladóik számára is, így például a viszonteladással foglalkozó (e-commerce) európai kereskedők is profitálhatnak a jelenlétükből.

2025 első felében az ilyen techcégek képviselői 146 találkozót jelentettek be a Bizottság munkatársaival. A fő téma a mesterséges intelligencia volt, hiszen számtalan jogi kérdést vet fel az, hogy ezek a modellek milyen adathalmazokból tanulhatnak, mennyire kell felhívni a figyelmet arra, hogyha egy anyagot rajtuk keresztül állítottak elő, vagy hogy egyáltalán hozzáférhetnek-e a felhasználók által betáplált adatokból összeállítható profilokhoz.

Versenyképességi oldalról nagy előre lépést remél az EU attól, hogy beszáll az AI-versenyben, és arról már volt is szó, hogy a védelmi kutatások terén külön adathalmazokat tesznek jobban elérhetővé, azonban kérdéses, hogy sikerül-e olyan szabályozási környezetet kialakítani, amely a fogyasztóvédelem hátrahagyása nélkül képes helyzetbe hozni Európát is a globális piacon.

Címlapkép forrása: EU