Megszületett a brüsszeli döntés: így változik meg az ukrán termékek beáramlása Magyarországra

Megszületett az új megállapodás az Európai Unió és Ukrajna között, amely szerdán már hatályba is lép, és tartós, kiszámítható kereskedelmi keretet teremt a két fél között – jelentette be az Európai Bizottság.

Az úgynevezett mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás (DCFTA) felülvizsgált változata hosszú távra rögzíti az uniós–ukrán gazdasági kapcsolatok szabályait, miközben visszafogottabban engedi az ukrán mezőgazdasági termékek beáramlását, mint a háború kitörése után ideiglenesen bevezetett autonóm vámkedvezmények.

Az Európai Bizottság szerint az új rendszer egyszerre nyújt kiszámítható környezetet az ukrán exportnak és védelmet az érzékeny uniós agrárszektoroknak.

A 2014-ben aláírt eredeti DCFTA már a vámok döntő többségét eltörölte, és fokozatosan megnyitotta a szolgáltatási és közbeszerzési piacokat is. A mostani módosítás célja, hogy az orosz–ukrán háború kitörését követő elmúlt három év átmeneti intézkedései után, amikor az EU rendkívüli módon minden vámot eltörölt az ukrán termékekre, tartós és kölcsönös szabályrendszer váltsa fel a válságkezelő megoldást.

A háború idején bevezetett autonóm kereskedelmi intézkedések (ATMs) 2022 nyarától évente megújítva működtek, és 2025 júniusában jártak volna le. Az új egyezmény ezzel megszünteti az ideiglenes rendszert, a vámmentességet pedig differenciált, sávos liberalizáció váltja fel.

Miről is van szó?

Egy a Portfolio részvételével megtartott háttérbeszélgetésen uniós tisztviselők arról beszéltek, hogy a frissített DCFTA három fő pillérre épül.

Az első a kereskedelmi hozzáférés újraszabályozása, amelynél a cél a „kényes egyensúly” megőrzése volt:

miközben Ukrajna exportlehetőségei nem szűkülnek drasztikusan, az EU igyekszik megóvni a saját mezőgazdasági termelőit a hirtelen piaci sokkoktól.

Az érzékeny termékek – például a cukor, a baromfi, a tojás, a búza, a kukorica és a méz – esetében csak mérsékelt kvótanövekedést engedtek, vagyis a háborús években látott exportmennyiségeknél jóval alacsonyabb szintet rögzítettek. Más, kevésbé érzékeny termékeknél, például vaj, tejpor vagy árpatermékek esetében a felek a korábbi évek kereskedelmi volumeneit vették alapul, és ezeket emelték be az új kvótarendszerbe.

Néhány kisebb tétel – például a fermentált tej, a szőlőlé vagy a konzerv gomba – esetében teljes liberalizáció lépett életbe.

Az Európai Bizottság szakértői kiemelték, hogy a megállapodás nem egyoldalú: Ukrajna is növeli piacának hozzáférhetőségét az uniós export számára, többek között a baromfi, a tejtermékek és egyes feldolgozott élelmiszerek terén.

Ez azt jelenti, hogy a mostani egyezség nemcsak az ukrán exportőröknek kedvez, hanem az európai élelmiszeripar számára is új értékesítési csatornákat nyit Kijev felé.

A második pillér az ukrán termelési szabályok fokozatos összehangolása az uniós előírásokkal. Brüsszel hangsúlyozta, hogy az EU élelmiszer-biztonsági szabályait nem érinti az új egyezmény:

Ukrajnából továbbra is csak olyan termékek juthatnak be az uniós piacra, amelyek minden érvényes uniós előírásnak megfelelnek, beleértve a növényvédőszer-maradványokra és állategészségügyi feltételekre vonatkozó határértékeket.

Az új szabályozás azonban ennél mélyebbre megy, és a termelés módját is közelíti az uniós normákhoz. Ez olyan területeket érint, mint az állatjólét, a környezeti előírások és a mezőgazdasági technológiákban használt anyagok engedélyezése. Az ukrán kormány vállalta, hogy 2028-ig fokozatosan teljesen átveszi ezeket a szabályokat.

Ha ezt Ukrajna nem teljesíti, Brüsszel visszavonhatja a most biztosított piaci kedvezményeket.

Uniós források szerint ez a szabályozási közelítés választ ad a közép-európai – így a magyar gazdák – aggodalmaira, akik az elmúlt években azzal érveltek, hogy az ukrán termelők olcsóbban dolgoznak, mert lazább környezetvédelmi és állatvédelmi feltételek vonatkoznak rájuk. A Bizottság ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az „egyenlő versenyfeltételek” megteremtése volt az egyik legfontosabb cél. Az új rendszer előírja, hogy ha Ukrajna nem halad megfelelően a szabályozási közelítésben, a Bizottság felfüggesztheti a kedvezményes kvótákat.

A harmadik elem az úgynevezett védzáradék, amely lehetővé teszi, hogy a felek bármelyike ideiglenes védőintézkedéseket vezessen be, ha az import hirtelen növekedése komoly piaci zavarokat okoz. Ez az uniós gyakorlatban különösen fontos újítás:

a mechanizmust nemcsak uniós szinten, hanem akár egyes tagállamok szintjén is aktiválni lehet, ha az adott országban torzul a piac.

A rendszer bevezetését az indokolta, hogy a háború első éveiben több keleti tagállam – köztük Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – súlyos piaci nehézségekre panaszkodott az ukrán gabonaáradat miatt.

A bizottsági szakértők szerint azonban a helyzet azóta jelentősen változott. Míg 2022-ben és 2023-ban az orosz haditengerészet gyakorlatilag blokád alá vonta az ukrán fekete-tengeri kikötőket, mostanra ismét havi 6–7 millió tonna gabona hagyja el Ukrajnát tengeri úton. Ez azt jelenti, hogy a szárazföldi uniós szállítási útvonalak, köztük a lengyel és szlovák határ, már nem olyan mértékben terheltek, mint korábban.

Az Európai Bizottság szerint a gabonabehozatal jelenleg leginkább kukoricára, napraforgómagra és repcére koncentrál, ezekre pedig már most is teljes vámmentesség vonatkozik, így az új egyezmény nem növeli érdemben a nyomást a helyi piacokon.

A háttérbeszélgetésen a Bizottság szakértői ismertették, hogy nincs lehetőség arra, hogy a nem megfelelő minőségű ukrán termékek bejussanak az uniós piacra, mivel minden importot a tagállami hatóságok ellenőriznek, és csak az engedélyezett maradékanyag-szinteket teljesítő áruk kaphatnak vámkezelést. Emellett az ukrán jogharmonizációs vállalások kifejezetten kiterjednek a növényvédőszerekre és az állattartási normákra is, így 2028-ra teljesen egységes szabályrendszer érvényesülhet a két oldalon.

A felvetett kompenzációs mechanizmus kapcsán – amelyet a szlovák agrárminiszter javasolt az uniós gazdák védelmére – a Bizottság egyik szakértője emlékeztetett, hogy létezik egy uniós válságalap, amely rendkívüli piaci zavarok esetén forrást biztosíthat a termelőknek.

Ezt a forrást ugyanakkor csak bizonyítható, tartós áresés vagy kereskedelmi zavar esetén lehet igénybe venni, és az eddigi tapasztalatok szerint az ukrán import nem merítette ki ezeket a feltételeket.

Az uniós javaslat a következő többéves költségvetési ciklusban ugyanakkor ennek a keretnek a megduplázását tartalmazza, mintegy 6 milliárd euróra.

A most életbe lépett megállapodás tehát lezárja az ideiglenes, háborús válságintézkedések időszakát, és tartós, kölcsönös alapon szabályozza az uniós–ukrán kereskedelmet. Brüsszel ezzel egyértelműen a hosszú távú integrációs folyamatot erősíti: a termelési normák és a piacnyitás fokozatos összehangolása nemcsak az ukrán exportőrök számára jelent biztonságosabb hozzáférést az uniós piachoz, hanem az uniós fogyasztók és gazdák számára is kiszámíthatóbb, ellenőrzött kereskedelmi környezetet teremt.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images