Behúzhat 16,2 milliárd eurónyi EU-pénzt a magyar kormány, de az idei költségvetést ez még nem segíti

Az Európai Unió 2025 tavaszán új, közös védelmi beruházási eszközt indított Security Action for Europe (SAFE) néven a kontinens újra felfegyverzésének részeként. A projekt szükségességét leginkább Donald Trump második elnökségének kiszámíthatatlan külpolitikája teremtette meg, amely az amerikai biztonsági garanciákat teljesen kérdőjelessé tette. A másik, a SAFE mellett szóló érv az, hogy szintén Trump kérésére az EU-tagállamok is beleegyeztek abba, hogy a NATO védelmi kiadások minimumszintjét 2028-ra 5 százalékra emeljék, amihez rengeteg pénzre lesz szüksége az egyes országoknak.

Az új uniós eszköz akár 150 milliárd euró összegű, hosszú lejáratú uniós hitelt biztosíthat a tagállamok számára.

A cél, hogy az EU-tagországok összehangoltan, közös beszerzésekben erősítsék védelmi képességeiket és a kontinens hadiipari kapacitását. A program nem támogatás, hanem hitel: az Európai Bizottság az uniós költségvetés garanciája mellett nyújt forrást, amelyet a tagállamoknak a feltételek teljesítése után kell visszafizetniük.

A SAFE-program hitelrésze statisztikai és pénzügyi szempontból ugyanúgy számít bele a tagállamok államadósságába, mint korábban az RRF (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) hitelkomponense. Ennek oka, hogy bár az Európai Bizottság központilag, az uniós költségvetés garanciája mellett bocsát ki kötvényeket, a hitelt az egyes tagállamok külön-külön veszik fel, és ők felelősek annak visszafizetéséért. Az Eurostat ESA2010-es elszámolási szabályai alapján minden olyan uniós forrás, amely visszafizetési kötelezettséget keletkeztet egy tagállam számára, az adott ország bruttó államadósságát növeli. Ez azt jelenti, hogy a SAFE-keretből lehívott összegek ugyanúgy megjelennek majd a nemzeti adósságmutatókban, mint a korábbi RRF-hitelek esetében, még ha a finanszírozás feltételei kedvezőbbek is a piaci forrásoknál.

A hitel tehát nem tekinthető közös európai adósságnak, mert az EU nem kollektívan felel a visszafizetéséért, hanem csak közvetítőként jár el a pénzügyi piacok felé. Ez különbözteti meg a SAFE-et az olyan konstrukcióktól, mint a NextGenerationEU közös kibocsátásból finanszírozott támogatásai, amelyek visszafizetését részben közös uniós bevételekből fedezik. A SAFE esetében minden ország önállóan szerződik, és az általa felvett összeg teljes egészében a nemzeti költségvetésben jelenik meg kötelezettségként. A Bizottság ezzel együtt hangsúlyozza, hogy a konstrukció hosszú lejárata és alacsony kamatfelára miatt a program nem növeli érdemben az országok adósságterheit, sőt kedvezőbb, mintha a tagállamok külön-külön, piaci alapon vennének fel hasonló volumenű védelmi célú hiteleket.

Sokat kell várni még a pénzre

A SAFE-rendeletet az Európai Tanács május 27-én fogadta el, és két kulcshatáridőt tartalmaz. Július 29-ig a tagállamoknak előzetesen jelezniük kellett, mekkora hitelkeretre tartanak igényt, november 30-ig pedig be kell nyújtaniuk részletes nemzeti védelmi beruházási terveiket. Ezek alapján az Európai Bizottság még jelenleg is értékeli az országok igényeit, és dönt arról, mely projektek finanszírozhatók.

A tervek elfogadását követően a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanács jóváhagyja az egyes hitelkereteket, majd megkezdődhet a szerződések előkészítése és a források folyósítása.

Az Európai Bizottság által közzétett ütemterv szerint az első kifizetések 2026 első negyedévében indulhatnak el, amennyiben a nemzeti tervek időben és pozitív elbírálással zárulnak.

A program iránt eddig a legnagyobb érdeklődést Lengyelország mutatta, amely a hivatalos adatok szerint mintegy 43,7 milliárd eurós SAFE-hitelt igényelt, ezzel a teljes uniós keret közel egyharmadát. Franciaország körülbelül 22 milliárd eurót, Németország 18 milliárd eurót, Olaszország 14 milliárd eurót jelzett előzetesen, míg Spanyolország igénye 9 milliárd euró körül mozog. Ezen kívül Románia és Görögország is jelentős, 6–7 milliárd eurós igényt nyújtott be, míg a kisebb tagállamok – például a balti országok, Portugália vagy Szlovákia – jellemzően 1–3 milliárd euró közötti összegeket kértek.

Az Európai Bizottság közlése szerint eddig 18 tagállam nyújtott be előzetes hitelkérelmet, amelyek összértéke meghaladja a 127 milliárd eurót.

A tagállamok által igényelt összegek eloszlása nem arányos a gazdasági mérettel, hanem elsősorban a védelmi kiadások növelésére irányuló politikai szándékot tükrözi: a közép- és kelet-európai országok arányaiban nagyobb összegeket kértek, mivel ezek a kormányok gyorsabban kívánják modernizálni haderejüket és bővíteni a hazai hadiipari kapacitásokat.

Pont a választások előtt jön a nagy utalás

A magyar kormány júliusban benyújtotta előzetes igényét, majd október végén bejelentette, hogy Magyarország részletes nemzeti védelmi beruházási tervét az Európai Bizottság befogadta értékelésre. Ez azt jelenti, hogy a terv megfelelt a formai követelményeknek, így a Bizottság megkezdheti annak szakmai és pénzügyi vizsgálatát.

A magyar kormány közlése szerint hazánk a SAFE-programban legfeljebb 16,2 milliárd euró összegű hitelkeretre számíthat.

Az fontos megjegyezni, hogy ez az összeg egy elméleti maximum, amely a tagállamok által igényelt források arányos elosztásán alapul. A végleges megítélt hitel ennél kevesebb is lehet, ha a Bizottság a magyar tervet részben vagy egészében megalapozatlannak, hiányosnak találja, vagy ha a projektek nem illeszkednek a program prioritásaihoz.

A kormány tájékoztatása szerint Magyarország célja, hogy a SAFE-forrásokat a védelmi képességek gyors fejlesztésére, valamint a hazai és európai hadiipari együttműködések erősítésére fordítsa. A konkrét projektekről a kormány egyelőre nem közölt részleteket, az Európai Bizottság értékelése pedig várhatóan 2026 elején zárul le.

Ha a döntés kedvező lesz, Magyarország is a korai szakaszban, 2026 első negyedévében juthat hozzá az előfinanszírozási részhez, amely a teljes hitelkeret legfeljebb 15 százalékát teheti ki.

Ha az elméleti maximummal számolunk, jelenlegi euróárfolyamon számolva 950 milliárd forint áramolhat be a magyar költségvetésbe a parlamenti választások előtt.

A SAFE-program végrehajtása több évre szóló folyamat: a hitelmegállapodások aláírása után a forrásokat szakaszosan folyósítják, a beruházások teljes megvalósítási határideje pedig 2030. december 31. Az Európai Bizottság célja, hogy a források ne csak egyes országok beszerzéseit támogassák, hanem hozzájáruljanak a közös európai védelmi ipari alap megerősítéséhez is, így elvárás, hogy legalább 65 százalékban Európában gyártott eszközöket vásároljanak a tagállamok.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images