Kimondta Brüsszel: megvan, ki csatlakozhat legközelebb az Európai Unióhoz

Hozta a papírformát Kaja Kallas külügyi főképviselő és Marta Kos bővítésért felelős biztos bejelentése, miszerint Montenegrónak van a legnagyobb esélye rövid időn belül teljes jogú tagjává válnia az Európai Unió kötelékének.

A két bizottsági vezető kedden mutatta be az Európai Bizottság bővítési jelentését, amely részletesen értékeli a tagjelöltek előrehaladását az uniós csatlakozás felé; jelenleg 9+1 országgal folynak tárgyalások, így a dokumentum

Montenegró, Moldova, Albánia, Ukrajna, Észak-Macedónia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Törökország, valamint az öt tagállam által még el nem ismert Koszovó helyzetét vizsgálja.

Montenegrónak nem véletlenül van relatíve könnyű dolga: a maga 650 ezres lakosságával egy meglehetősen apró foltot jelent az uniós tagállamok tengerében. Nagyjából 7,5 milliárd eurós GDP-je mindössze töredéke a magyarnak, de az egy főre vetített adat is jelentős lemaradást mutat: a magyar 28 700 euróval szemben Montenegróban csak 11 000 euró a GDP/fő.

Amellett persze, hogy az ország méretéből adódóan kevés az ellene felhozható aggály, Montenegró de facto a legjobban álló jelölt Kos elmondása szerint, hiszen idén már négy fejezetet lezártak, és további 5-6 befejezésére lehet számítani az év vége előtt.

Nagy vonalakban Kallas elmondta, hogy

• Montenegró mellett Albánia, Moldova és Ukrajna pozitív pontozásban részesült,

• a legtöbb ország stagnált, nem ért el érdemi előrelépéseket, vagy aggályos trendek voltak megfigyelhetők, és ezért gyengült a státuszuk,

• míg Grúzia oroszbarát kormányának köszönhetően olyan mértékű jogállamisági visszafejlődésen ment át, amely miatt már csak papíron maradt tagjelölt.

Kallas azt is hangsúlyozta, hogy mindig rendkívüli, amikor az EU megnyitja a bővítés lehetőségét, amely egyben azt is jelenti, hogy csak olyan országok kerülhetnek be, amelyek erősítik az unió geopolitikai erejét. Ennek megfelelően 2030-ig több ország csatlakozásával is számolhatunk.

A tárgyalások lezárására Montenegró 2026-ra, Albánia 2027-re, Moldova és Ukrajna pedig 2028 végére tűzte ki magának a célt.

Bár Kos szavaiból kiolvasható volt, hogy ezek talán túlzottan ambiciózus céldátumok, a biztos azt hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy ilyen elszántan munkálkodnak a csatlakozáson.

Különösen igaz ez az albánokra, akik rekordsebességgel haladtak az elmúlt egy évben, és lakosságuk körében a legnagyobb, 91%-os az uniós csatlakozás támogatottsága.

A szép szavak mögött lassú ukrán folyamat látszik

Az ukrajnai háború kirobbanása óta persze Moldova és Ukrajna is gőzerővel igyekszik megfelelni az uniós követelményrendszernek. Előbbi a helyi transznisztriai orosz erők miatt fokozottan kitett a hibrid beavatkozásoknak, és ennek ellenére is sikerült EU-párti kormányt választania szeptember végén, Kijev pedig közvetlen háborús nyomás alatt dolgozik a szükséges reformokon.

Persze mindkét ország esetében még sok a tennivaló: a nemrég Kárpátaljára is ellátogató Kos például kiemelte, hogy Ukrajna esetében a korrupciós helyzeten bőven van még mit javítani.

A pozitív értékelés ellenére persze szembetűnő lehet, hogy egyelőre Ukrajna és Moldova is minden esetben csak a felülvizsgálati szakaszban tart, és egyet sem sikerült megnyitni a 31 fejezet közül.

Ez Kallas szerint az unió 27 országa közül 26 számára aggasztó, utalva Magyarországra, amely egyelőre nem adta áldását az előrehaladásra.

Kos kissé védekezve ezzel kapcsolatban elmondta, hogy egyfelől dolgoznak azon, hogy a tagállamokat tömörítő Tanács mandátumot adjon arra, hogy a Bizottság a fejezetek megnyitása nélkül is munkacsoportokban segíthesse a folyamat előrehaladását. Másfelől pedig azt is kijelentette, hogy

nem „Orbán feladata” elvégezni a reformokat, így Ukrajna és Moldova eközben is folytathatja a munkáját a feltételek teljesítésében.

Persze a leggyakrabban felmerülő kérdés a jogállamiság garantálása, és Kos szerint a legtöbb döntéshozó azt szeretné, ha ilyen szempontból még erősebb követelmények lennének az új tagállamok számára. Az, hogy több ország emiatt csúszott lejjebb a képletes ranglétrán, jól mutatja azt is, hogy az ilyen irányba tett lépések nem csupán kipipálandó rubrikákat jelentenek, hanem tartós reformokká kell válniuk.

Megerősített elvárássá nőtte ki magát a hibrid fenyegetésekkel, a választási beavatkozásokkal és egyéb idegen – a jelen helyzetben leginkább orosz – hírszerző tevékenységgel szembeni ellenállóképesség, amelyet tüzetesen fognak vizsgálni a tagjelöltek unióba engedése előtt.

Mindezzel együtt, ha Montenegrónak valóban sikerül 2026-ra lezárni a tárgyalásokat, akkor 2028-ra valósulhat meg a csatlakozás, amelyet októberi látogatása során Ursula von der Leyen is inkább merész célként próbált keretezni. A céldátum realitásától függetlenül azonban a jelenlegi állás szerint kétség sem fér hozzá, hogy

Montenegró lesz az EU 28. tagállama.

Címlapkép forrása: EU