Brüsszel talált egy 37,5 milliárd eurós fekete lyukat, most az EU jól betömi a léket

Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke és Enrico Letta volt olasz miniszterelnök már tavaly bemutatták átfogó elemzéseiket arról, hogyan lehet megállítani az Európai Unió versenyképességi lemaradását. Mindkét jelentés egyik központi üzenete az volt, hogy az uniós gazdaság akkor tud újra növekedési pályára állni, ha csökken a vállalkozásokra nehezedő szabályozási és adminisztratív teher. A javaslatuk nyomán a „szabályozások egyszerűsítése” mára politikai mantrává vált: a tagállami kormányok éppúgy zászlóra tűzték, mint az európai üzleti szektor szereplői, és az Európai Bizottság is több, az akadályok lebontását célzó omnibuszcsomagot mutatott be 2025-ben.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) friss elemzései ráadásul alátámasztják, hogy az adminisztratív túlburjánzás nem elméleti probléma, hanem kézzelfogható fékezőerő: 

a túlszabályozás egyre erősebben visszaveti a globális növekedést, és elbizonytalanítja a cégeket abban, hogy új beruházásokba, fejlesztésekbe kezdjenek.

Az OECD kimutatta, hogy a vállalkozások számára sok esetben már nem is maga az alkalmazkodás költséges, hanem a hozzá kapcsolódó jelentéstételi, adatgyűjtési és megfelelési kötelezettségek – vagyis a szabályozási rendszer komplexitása nagyobb terhet ró rájuk, mint maguk a szakpolitikai célok. Mindez tovább erősíti azt a nyomást, hogy az Európai Bizottság újabb egyszerűsítési lépéseket mutasson be a következő hónapokban.

Valdis Dombrovskis gazdaságért és termelékenységért, végrehajtásért és egyszerűsítésért felelős uniós biztos kedden tartott előadásában a rendezvényen arról beszélt, hogy az OECD hosszú ideje „globális tekintély a szabályozási jó gyakorlatok területén”, és külön kiemelte, hogy a Bizottság „aktív felhasználója az OECD elemzéseinek és betekintéseinek”. Elismerte, hogy a szervezet friss, kifejezetten uniós fókuszú szabályozáspolitikai áttekintése fontos visszajelzéseket ad az EU-s jogalkotás minőségéről, mivel 

kritikusan elemzi, milyen lépéseket tettek a tagállamok a szabályalkotás minőségének javítására a teljes szakpolitikai ciklus során.

A biztos szerint az idei jelentés eredményei biztatók, de nem adnak okot önelégültségre. Emlékeztetett rá, hogy az Európai Bizottság „minden területen első helyen áll, és a szabályozás terén még jobban is tudunk teljesíteni, és valójában jobban is kell teljesítenünk”. Ennek keretében ismertette a Bizottság egyszerűsítési stratégiáját és azokat a lépéseket, amelyekkel csökkenteni kívánják a felesleges adminisztratív terheket, különösen a vállalkozások számára.

Dombrovskis háttérmagyarázatként kiemelte: Európa versenyképességi problémája nem új keletű, hiszen szerinte „több mint két évtizede le vagyunk maradva nemzetközi versenytársaink mögött a termelékenységnövekedés és az innováció terén”. A geopolitikai környezet romlása és a technológiai átmenetek gyorsulása miatt úgy látja, ma már konszenzus van arról, hogy az EU elérte „az igazság pillanatát”. A Bizottság ezért emelte a versenyképességet és az európai védelmi képességek megerősítését a mandátum két kiemelt prioritásává. A versenyképességi iránytűről szólva elmondta: „ez a dokumentum a jelentések ajánlásait gyakorlati szakpolitikákká fordítja le”, és már az év első felében több kezdeményezést is előterjesztettek, köztük a megtakarítási és beruházási unió menetrendjét, a belső piaci akadályok felszámolására irányuló stratégiát vagy az új, versenyképességi alapot is tartalmazó hosszú távú költségvetési javaslatot.

A biztos szerint azonban ezek a lépések önmagukban nem elégségesek: 

hangsúlyozta, hogy az egyszerűsítés a versenyképesség növelésére irányuló szélesebb törekvés egyik kulcsfontosságú mozgatórugója.

Úgy fogalmazott, hogy a szabályok felhalmozódása és az összetettség mára önálló problémává vált, hiszen „ez a szabályhalmozódás és növekvő komplexitás ma már önmagában is problémát jelent”. A vállalkozások számára a mindennapi valóság egyre inkább a folyamatos megfelelési kötelezettségek és adatszolgáltatások teljesítése, ami elvonja az erőforrásaikat az innovációtól és a termeléstől. Dombrovskis példaként idézte, hogy 

a vállalatok több mint 60 százaléka akadályként tekint a szabályozásra, és az unió kis- és középvállalkozásainak 55 százaléka szerint a szabályozási terhek jelentik legnagyobb kihívásukat.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a túlzott szabályozási nyomás nemcsak a vállalkozások működését rontja, hanem a beruházásokat és a foglalkoztatást is visszaveti, ami végső soron „aláássa gazdasági, társadalmi és környezeti céljaink elérésének képességét”. A Bizottság ezért ambiciózus célokat tűzött ki az adminisztratív költségek csökkentésére: jelezte, hogy „25 százalékkal csökkentenék a terheket valamennyi vállalkozás, és 35 százalékkal a kkv-k számára”.

Ez a gyakorlatban 37,5 milliárd eurónyi éves tehercsökkentést jelentene a jelenlegi ciklus végére.

Dombrovskis elmondta, hogy az egyszerűsítés ötéves stratégiája négy alappillérre épül:

• az eredményorientációra,
• a költségek csökkentésére,
• az ellenőrzési mechanizmusok javítására
• és a széles körű egyeztetésre az érdekelt felekkel.

Mint fogalmazott, „ezek a kulturális változást jelző építőelemek az Európai Bizottság egészében”. Kiemelte, hogy nem elszigetelt brüsszeli folyamatról van szó, mivel szerinte az egyszerűsítés „nem a vákuumban zajlik”, hanem a szabályokat alkalmazók – vállalkozások, szakmai szervezetek, tagállamok – tapasztalataira támaszkodik.

Az egyik legfontosabb új elemként mutatta be a „realitásvizsgálat” és a „végrehajtási párbeszéd” eszközét. A realitásvizsgálat során a Bizottság közvetlenül a gyakorlati szereplőket keresi meg, hogy feltérképezze a szabályok okozta problémákat, és – ahogy a biztos fogalmazott – „konkrét betekintést akarunk szerezni a gyakorlati nehézségekbe, hogy megoldásokat találjunk a felesleges költségek csökkentésére”.

A másik eszköz, a végrehajtási párbeszéd keretében minden biztos évente két ágazati konzultációt folytat, amelyek célja „az EU-s jogalkalmazás során jelentkező hatékonysági problémák feltárása”.

Természetesen, itt egy tömör, függőbeszédes összefoglaló arról, amit Dombrovskis a tagállami „túlbonyolításról” – vagyis a gold-platingről – mondott:

Dombrovskis hangsúlyozta, hogy a visszajelzések alapján az uniós szabályozási terhek egy jelentős része nem Brüsszelből, hanem a tagállamok saját gyakorlatából ered.

Úgy fogalmazott, hogy sok vállalkozás „jogosan panaszkodik” a túlzott adminisztratív kötelezettségekre, de ezek egy része abból fakad, hogy a nemzeti kormányok az uniós irányelvek átvétele során további előírásokat tesznek hozzá, ami felesleges rétegekkel terheli a cégeket. Hangsúlyozta, hogy a Bizottság ezért külön dolgozik a tagállamokkal ezek visszaszorításán, mert „ami végül számít, az az, mi jön ki a jogalkotási folyamat végén”, és a vállalkozások szempontjából teljesen mindegy, hogy egy túlzott követelmény uniós vagy nemzeti szinten született. Azt is jelezte:

ezért helyeznek nagyobb hangsúlyt a rendeletek alkalmazására az irányelvek helyett, illetve a maximumharmonizációs megoldásokra, hogy minél kevesebb mozgástér maradjon a tagállami túlszigorításra.

A biztos részletesen beszélt arról is, hogy hol tart jelenleg az egyszerűsítési program végrehajtása. Előadásában hangsúlyozta, hogy „az év eleje óta hat átfogó, úgynevezett omnibus javaslatot terjesztettek elő”, amelyek többek között a fenntarthatósági jelentéstétel, az átvilágítás, az agrárszabályozás, a védelmi ipar, a vegyipar és a kkv-k helyzetének javítása felé mutatnak.

Ezekből és más, már benyújtott kezdeményezésekből eddig 8,6 milliárd eurónyi éves megtakarítás körvonalazódik, ami – mint fogalmazott – „a teljes 37,5 milliárdos cél körülbelül egyötöde”.

Külön kitért arra, hogy a jogszabályalkotás intézményi folyamata gyakran csökkenti az eredeti egyszerűsítési célok hatását. Felhívta a figyelmet, hogy „dolgozunk a társjogalkotókkal annak érdekében, hogy ők is végezzenek hatásvizsgálatot a lényeges módosításaikhoz”. Problémának nevezte, hogy a Tanácsban és a Parlamentben sokszor jelentős, de hatásvizsgálat nélküli változtatások születnek. Emellett jelezte: a Bizottság egyre több rendeletet javasol a kisebb végrehajtási eltérések és a tagállami „felül-szabályozás” elkerülése érdekében.

Dombrovskis azt is hangsúlyozta: „az egyszerűsítési csomagokkal nem változtatjuk meg a szociális vagy környezeti normáinkat”, vagyis az egyszerűsítés nem jelent deregulációt. Második elemként a költséghatékonyságot emelte ki, emlékeztetve a 37,5 milliárd eurós célra. Harmadikként pedig a bevonást és a folyamatos párbeszédet nevezte meg, mondván: „biztosítani akarjuk, hogy minden érintett érezze: konzultálunk velük, meghallgatjuk őket, és figyelembe vesszük a visszajelzéseiket”.

Külön kérdés érintette a mesterséges intelligencia és a digitalizáció szerepét. A biztos szerint ezek kulcsfontosságúak lehetnek a vállalkozásokra háruló bejelentési és jelentéstételi terhek csökkentésében. Mint mondta,

az MI és a digitális eszközök használata segíthet abban, hogy a vállalkozásoknak csak egyszer kelljen adatot szolgáltatniuk. De csak a rendetlenséget digitalizáljuk, ha előtte nem egyszerűsítünk, vagyis a rosszul felépített szabályokat a digitalizáció sem teszi működőképessé.

Előadása végén Dombrovskis világossá tette, hogy az egyszerűsítés célja nem a szabályok leépítése, hanem azok hatékonyabbá tétele. Ahogy fogalmazott: „nem az egyszerűsítés kedvéért egyszerűsítünk, hanem a siker érdekében”. Szerinte az európai polgárok olyan Uniót érdemelnek, „amely meghallgat, reagál és teljesít”, a Bizottság pedig elszánt abban, hogy valódi változást érjen el: „ezt a lehetőséget meg akarjuk ragadni”.

Címlapkép forrása: Portfolio