Brüsszel újabb csapást mért a magyar kormányra: négy fronton is eljárás indult

Az Európai Bizottság pénteken több kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen, minden ügyben azt kifogásolva, hogy a kormány nem ültetett át megfelelően uniós irányelveket a hazai jogrendbe, vagy olyan feltételeket alkalmazott, amelyek ellentétesek az uniós joggal. A kormány a felszólítások kézhezvételétől számítva jellemzően két hónap alatt köteles válaszolni, ellenkező esetben az ügy a következő szakaszba léphet, amely indokolással ellátott véleményt, végső esetben pedig bírósági eljárást vonhat maga után.

Az egyik legjelentősebb ügy a hulladékgazdálkodási koncesszió körül bontakozott ki, amely értelmében a MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt. nyerte el a szegmens kezelési jogát.

Az Európai Bizottság szerint a teljes országra kiterjedő koncesszió odaítélésénél alkalmazott magyar pályázati feltételek diszkriminatívak voltak, a 35 éves futamidő pedig jóval meghaladja azt, amit a koncessziós szerződésekről szóló 2014/23/EU irányelv lehetővé tesz. Az irányelv célja, hogy a tagállamok egyenlő feltételeket biztosítsanak a gazdasági szereplők számára, és ne zárják el a piacot a versenytől.

Ráadásul az Európai Bizottság szerint a későbbi módosítások tovább rontották a helyzetet, mert az eredeti feltételek egy része uniós jogba ütközhetett.

Magyarország kiegészítő felszólító levelet kapott, és két hónap áll rendelkezésére, hogy megvédje álláspontját vagy korrigálja a hibákat, különben az ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalhatják.

A kiberbűnözés elleni uniós szabályok végrehajtása miatt szintén eljárás indult. A 2013/40/EU irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy megerősítsék a kibertámadásokkal kapcsolatos büntetőjogi szabályokat, és hatékony szankciókat vezessenek be az információs rendszerek elleni súlyos támadások esetére. A Bizottság Magyarországnak kiegészítő felszólító levelet, Észtországnak és Lengyelországnak pedig indokolással ellátott véleményt küldött, mert több előírást hiányosan vagy nem megfelelően hajtottak végre. Magyarországnak ezúttal is két hónapja van érdemi válasz benyújtására.

Hasonló kifogások merültek fel a büntetőeljárások során biztosítandó költségmentességi szabályok átültetése kapcsán.

A vonatkozó 2016/1919/EU irányelv célja, hogy uniós szinten közös minimumszabályokat teremtsen a gyanúsítottak és vádlottak védelmére. Az uniós végrehajtó testület szerint Magyarország és Bulgária nem hajtotta végre megfelelően azokat a rendelkezéseket, amelyek előírják, mikor és milyen feltételekkel kell biztosítani az állam által fedezett jogi segítségnyújtást. A felszólító levélben az Európai Bizottság pontosítja, mely elemek hiányoznak vagy nem felelnek meg az uniós elvárásoknak, amelyeknek a kormánynak eleget kell tennie.

Egy további eljárás a fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánokhoz nyújtott pénzügyi ösztönzők kivezetését célzó szabályok miatt indult meg most.

A 2024-ben átdolgozott, épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv hosszú távú célja az európai épületállomány teljes dekarbonizációja 2050-re, ami jelentős energiamegtakarítással és alacsonyabb lakossági számlákkal járhat. A Bizottság szerint Magyarország, Észtország és Olaszország elmulasztotta átültetni a vonatkozó szabályokat, ezért felszólító levelet kaptak. A kérdéses rendelkezés a fosszilis kazánok támogatásának fokozatos megszüntetését írja elő, és a tagállamoktól elvárja, hogy jogszabályokban biztosítsák a támogatási rendszer átalakítását.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images