szerző

Darabokra szedtük Brüsszel tervét - Ezermilliárdokat veszíthet el Magyarország

2018. június 11. 05:18    
nyomtatás
 
Mintegy 7,6 milliárd euróval, kb. 2400 milliárd forinttal kevesebb forrást kaphat Magyarország az EU közös költségvetéséből 2021-2027 között, mint a mostani ciklusban és 3,1 milliárd euróval, 1000 milliárd forinttal többet, kellene befizetnie a kasszába, így az EU-pénzek nettó egyenlege közel 34%-kal, 21,3 milliárd euróra eshet - derül ki a 2018-as árakon végzett átfogó számításainkból. Ezek egyelőre az Európai Bizottság friss terveiből indulnak ki, a végső számok a következő évek tárgyalásain remélhetőleg kedvező irányba változnak még. A brüsszeli pénzosztási tervek alapján jelentősen, 1,4%-ponttal, csökkenne a GDP arányában évente átlagosan megkapható EU-pénzek összege, ráadásul a támogatások lehívásához is sokkal több hazai finanszírozást kell hozzátenni.

Elemzésünk legfontosabb számai, üzenetei:
  • A 2014-2020-as uniós ciklusban folyó áron mintegy 35,4 milliárd eurót hozhat el Magyarország minden csatornán keresztül az EU közös büdzséjéből, 2021-2027 között pedig jelen állás szerint 35,2 milliárdot, azaz minimális lenne a csökkenés
  • A közgazdaságilag helyes összevetés szerint azonban 2018-as árszintek mellett ez a két szám már 39,1 milliárd és 31,4 milliárd euróra módosulna, azaz 7,6 milliárdos, közel 20%-os lenne az esés
  • A Magyarország által az EU közös kasszájába befizetendő összeg szintén 2018-as árszintek mellett 7 milliárdról 10,1 milliárd euróra, 45%-kal ugrana 2021-2027 között
  • Az EU-források nettó egyenlege tehát 32-ről 21,3 milliárd euróra, 33,6%-kal zuhanna
  • A 31,4 milliárd eurónyi elhozható EU-pénz mellé legalább 8,9 milliárd eurónyi magyar költségvetési támogatást (vagy egyéb hazai forrást) hozzá kellene tenni, ami 73%-os ugrás az előző ciklushoz képest
  • Kettős olvasata van a magyar társfinanszírozás emelésének. Egyrészt a kevesebb uniós összeg lehívásához több költségvetési erőforrás kell majd. Másrészt viszont emiatt a teljes itthon felhasználható forráskeret (uniós támogatás + hazai társfinanszírozás) "csak" 7,7%-kal fog esni.
  • A 2021-2027 között elhozható EU-pénz éves átlagban a magyar GDP 2,6%-át tenné ki, ami jelentős csökkenés lenne a mostani ciklusra kalkulált GDP-arányos évi 4%-nál, azaz éves átlagban 1,4%-ponttal lassulna az uniós forrásbeáramlás, ami a gazdaságra fékező erőt fejthet majd ki.





Feltárult a nagy kép, ez látszik most

 1 2 következő oldal  >


Az elmúlt egy hónapban futószalagon tette közzé az Európai Bizottság a 2021-2027-es költségvetési ciklusra vonatkozó javaslatait, és az már május elején is látszott, hogy sok százmilliárd forintot bukhat Magyarország az új tervvel. Az azóta kibontott részletszabályok alapján a kép csak sokkal rosszabb lett, hiszen az ország számára legfontosabb felzárkóztatási (kohéziós) és agrártámogatásoknál még nagyobb a vágás.

Bezavar persze a képbe az, hogy ha csak folyó áron vetjük össze a két ciklusban minden csatornán elérhető EU-pénzeket, akkor alig látszik csökkenés: 35,36 milliárdról 35,17 milliárdra süllyedhet ez az összeg. (Azt, hogy ezek a számok hogyan jöttek ki, milyen uniós forrásokból mennyi pénz remélhető/kalkulálható, az elemzés második oldali táblázataiban részletesen bemutatjuk).

Az alábbi táblázatban és grafikonon azonban az is látszik, hogy az elhozható uniós források stagnálása mellett jelentősen, 67%-kal ugorhat a közös költségvetésbe befizetendő "tagdíj". (Ez alatt csak azt az összeget értjük, amit az uniós költségvetésbe automatikusan továbbítandó, várhatóan szintén átalakuló befizetéseken felül kell megtenni, az ország bruttó nemzeti jövedelme, a GNI arányában.)

Darabokra szedtük Brüsszel tervét - Ezermilliárdokat veszíthet el Magyarország


A fentiek miatt tehát az ország számára a közös költségvetéssel szembeni nettó pénzáramlás jelentősen, 17%-kal, 23,7 milliárd euróra romolhat jelen állás szerint.

Darabokra szedtük Brüsszel tervét - Ezermilliárdokat veszíthet el Magyarország


Vegyük ki az inflációt a képből!


A fenti számok, főként a közös költségvetésből potenciálisan elhozható források stagnálása, elfedi azt, hogy valójában a Bizottság költségvetési javaslatai magyar szempontból súlyos következményekkel járnak.


A közgazdaságilag helyes összevetés ugyanis az, ha a 2018-as évi árakon vizsgáljuk meg, hogy mi történik a két uniós ciklusban. Kiszűrjük tehát az inflációs hatást és így az jön ki, hogy míg a mostani ciklusban 39,1 milliárd eurót is lehívhat az ország, addig ez a következő ciklusban 31,4 milliárd euróra eshet, ami közel 20%-os esés.

Darabokra szedtük Brüsszel tervét - Ezermilliárdokat veszíthet el Magyarország


Változatlan áras számításainkhoz a Bizottság feltételezését vettük alapul, így évi 2%-kal diszkontáltuk a jövőbeli összegeket. Amennyiben a magyar inflációs célt, a 3%-ot vettük volna figyelembe, a változatlan áras csökkenés még nagyobb lenne.


Ha a fenti képhez azt is hozzávesszük szintén 2018-as árakon, hogy míg a mostani ciklusban mintegy 7 milliárd eurót fizet be "tagdíjként" Magyarország a közös kasszába, addig a következő időszakban ez 10,1 milliárd euróra ugorhat, akkor az összkép már sokkal rosszabb. Az jön ugyanis ki, hogy

az EU-források nettó egyenlege Magyarország szempontjából 32-ről 21,3 milliárd euróra eshet, ami egyharmados zuhanás.

Darabokra szedtük Brüsszel tervét - Ezermilliárdokat veszíthet el Magyarország


Még nem végleges a kép, de két dolgot már most látunk


Természetesen ez még távolról sem a végleges helyzet, a számok a következő 1-2 évi tárgyalásokon még sokat változhatnak (mi nem hiszünk abban, hogy 2019 tavaszáig összejön az egyhangú alku az új büdzséről). Az viszont már jól látszik, hogy a Brexit által okozott költségvetési lyuk, illetve Magyarország relatív jó gazdasági fejlődési pályája (nem pedig a menekültkérdés miatti esetleges brüsszeli "retorzió") együtt oda vezet, hogy már jóval kevesebb felzárkóztatási és agrárforrásra lesz jogosult 2020 után. Ezt csak részben tudja kompenzálni az, hogy feltételezéseink szerint a megemelkedő közvetlen brüsszeli forrásokból Magyarország több pénzt tud majd elnyerni sikeres projektekre.

A fentiek után két fontos hazai gazdasági hatásról még érdemes megemlékezni:
  • Egyrészt arról, hogy hogyan alakulnak az uniós bevételek, illetve a nettó uniós pénzáramlás a GDP arányában, azaz a nettó haszonélvezői státuszunk mennyiben változik a gazdaság méretéhez képest. Ez azért fontos, mert tulajdonképpen ez az, ami a magyar gazdaságnak a méretéhez képest a plusz forrást jelenti. A második oldalon bemutatott részletes számításaink szerint a 2021-2027 között évente átlagosan elhozható EU-források a GDP 2,6%-át tennék ki a mostani ciklusra adódó 4% után. Ez az 1,4%-pontos csökkenés a GDP arányában akkor is megmarad, ha nemcsak az elhozható EU-forrásokat, hanem a magyar társfinanszírozást is bevesszük képbe (4,5% vs. 3.1%). Ha pedig a közös költségvetésbe való befizetéseket is figyelembe vesszük, azaz a nettó EU-forrásokat viszonyítjuk a GDP-hez, akkor 1,5%-pontra tágul a csökkenés mértéke (3,2% vs. 1,7%).
  • Másrészt arról, hogy a kevesebb uniós támogatást több erőfeszítésbe kerül lehívni, ugyanis Brüsszel (vissza)szigorítja a hazai társfinanszírozásra vonatkozó elvárásait. (Ennek részleteit lásd a 2. oldalunkon.) Ha az uniós támogatást és a magyar társfinanszírozást összeadjuk, megállapíthatjuk, hogy (változatlan áron) "csupán" 7,7%-kal jut kevesebb pénz olyan projektekre itthon, amelyeket az unió támogat. Az, hogy ezt miként ítéljük meg, azon is múlik, hogy mit gondolunk az EU-források magyarországi szerepéről. Ha az egészet "égből jött mannának" fogjuk fel, amit szabadon elkölthetünk, akkor a "csak 7,7%-os csökkenés" kevés vigaszt jelent. Ha azt gondoljuk, hogy az uniós forrásból értelmes, hosszú távon is hasznos projektek valósulnak meg, akkor a -7,7% fontos szám, hiszen ez mutatja meg, hogy milyen mértékben számíthatunk fontos projektek elmaradására a mostani hétéves ciklushoz képest.

Azt, hogy pontosan hogyan is nézhetnek ki 2020 után az EU-pénzeink, mennyit kell befizetnünk a közös kasszába, miért ugranak meg a magyar költségvetés kiadásai és mennyivel esnek a GDP-arányában elérhető forrásaink, elemzésünk második oldalán bontjuk ki részletesen.


Ez a cikk folytatódik:

1. Feltárult a nagy kép, ez látszik most
2. Lássuk a részleteket! Mennyi az annyi?
 1 2 következő oldal  >

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium