Levágnák Budapestet az EU-pénzekről, de szép summa jönne az euróbevezetésért

2018. február 14. 16:15    
nyomtatás
 
Durva becsléssel 1-3 milliárd eurónyi forrást lengetett be a magyar euróbevezetésért és a szerkezeti reformokért cserébe ma az Európai Bizottság a 2020 utáni EU-s költségvetés lehetséges összetételét bemutató forgatókönyv elemzésében. Az összeg továbbra sem tűnik kellően vonzónak ahhoz, hogy kimozdítsa a holtpontról a magyar pénzcsere kérdését. Közben a Bizottság a mai "eszmefuttatásban" ismét felhozza, hogy valamilyen feltételrendszerhez hozzá kellene kötni 2020 után az EU-pénzek kifizetését. Nemcsak ez nyugtalanító, hanem az is, hogy az új ciklusban három forgatókönyvből kettő esetén tényleg nem kaphatna regionális alapon EU-támogatásokat Budapest és a többi magyar régiónál, illetve az agrárkasszánál is érzékeny forráscsökkenés jöhet. Fontos persze, hogy mindez még hivatalos tervnek se tekinthető, mindössze a lehetőségeket és következményeit vázolta ma a Bizottság.


Fontos anyag jött ki


Az Európai Bizottság május 2-án hozza nyilvánosságra a 2020 utáni büdzséről szóló javaslatát és ennek kidolgozásához fontos állomás lesz a jövő heti, február 23-i informális EU-csúcs. Erre készülve közzétett ma egy 22 oldalas anyagot a Bizottság, amely azt mutatja be, hogy a különböző szempontok teljesítése milyen költségvetési következményekkel járna a 2020 utáni, várhatóan újabb 7 éves EU-büdzsében.

A döntést majd nyilván a tagállamok vezetői hozzák meg remélhetőleg 2019 első felében, de a mostani anyag már számszerűsíti a tagállami vezetők felé azokat a dilemmákat, amelyek már jó ideje közszájon forognak. Így tehát friss anyag elősegíti azt, hogy már a számszerű következmények ismeretében kezdjenek vitázni az állam- és kormányfők a 2020 utáni EU-s büdzsé összetételéről.

Mindenki nyer a közös piaccal


A Bizottság elébe menve a káros vitáknak hangsúlyozza: teljesen félrevezető csak az EU-s kassza szintjén nézni, hogy egy-egy tagállam mennyit profitál, vagy mennyit fizet be, mert így a nettó befizetők (pl. Németország, Franciaország) könnyen szembe állíthatók a nettó haszonélvezőkkel (pl. a visegrádi országokkal). Az évelés szerint sokkal fontosabb azt nézni, hogy az EU-tagsággal egy értékközösség részévé is váltak az államok, ahol az elvek és jogszabályi keretek sok mindent egységessé tettek, és ennek leginkább szembeötlő vívmánya az EU-s egységes piac.

A Bizottsági anyag új elemként bemutat egy ábrát, ami azt hangsúlyozza, hogy miközben az EU-s kasszába Németország a legnagyobb befizető, az egységes piacon keresztül messze ő a legnagyobb haszonélvezője az EU-tagságnak, illetve minden tagállam nyer a közös piaccal. Amint bekereteztük: az Ifo német gazdaságkutató elemzése azt hozta ki, hogy 2014-től Magyarország mintegy 10 milliárd eurót "keresett" a jövedelmek szintjén a közös piacon, és ezen felül jött még mintegy 14 milliárd eurónyi nettó EU-forrás (évente átlagosan 4,6 milliárd euró).

Levágnák Budapestet az EU-pénzekről, de szép summa jönne az euróbevezetésért


Levágnák Budapestet az EU-pénzekről, de szép summa jönne az euróbevezetésért


Növeljünk, duplázzunk


Az anyag azt járja körbe, hogy mi lenne akkor, ha az EU a külső határvédelemre valóban komolyabb forrásokat szánna, és néhány milliárd eurótól 150 milliárd euróig terjedő összeget lengetett be erre a célra. A közös védelmi politika finanszírozására emellett egy-két tízmilliárd eurós keretet vázol az anyag. Ezeknek az új céloknak a finanszírozása nyilván korlátozza azoknak a programoknak a méretét, amelyek már a 2014-2020-as büdzsében is benne vannak. Fontos ugyanis látni, hogy a jelek szerint a 2021-2027-es költségvetés együttes gazdasági jövedelemhez (GNI) viszonyított aránya nem nagyon fog nőni.

Az anyag szerint ugyanis a 2014-2020-as ciklusban a britek hatásával korrigálva a közösség a GNI 1,13%-át fordítja kötelezettségvállalásra és egyelőre csak arra tett javaslatot a Bizottság, hogy 2020 után is 1,1% körüli mértékű legyen az EU-s kassza kerete.
Magyarország persze bevállalta az 1,2%-ra emelést is, de ez érdekében áll, mert a másik oldalon továbbra is nettó haszonélvezője lenne a közös büdzsének.

Levágnák Budapestet az EU-pénzekről, de szép summa jönne az euróbevezetésért


A feszítő költségvetési kereteket fokozza, hogy a Bizottság a mai anyagban arra tesz javaslatot, hogy a fiatalok unión belüli mobilitásának fokozását célzó Erasmus+ programra az eddigi 15 milliárd euró helyett 30-90 milliárd eurót költsenek majd el, a digitális unió megteremtéséhez és a digitális készségek terjesztéséhez pedig az eddigi 35 helyett 70 milliárd eurót. A kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogram eddigi 80 milliárd eurós keretének 50, illetve 100%-os emelését is megpendíti az anyag és kitér rá, hogy a két forgatókönyv milyen kedvező GDP-és foglalkoztatási hatásokkal járna.

Elkerülhetetlen a két nagy kassza vágása


A 27 tagállam együttes nemzeti jövedelméhez képest nem nőne tehát 1,1% környékéről az újabb EU-kassza mérete (nominálisan ettől még persze lehet bővülés), miközben sok régi/új célra igen jelentős forrásokat kellene költeni. Ezek alapján már jobban érthető, hogy miért feszegeti már egy ideje a Bizottság, hogy az eddigi két legnagyobb uniós programra (amikre a 7 éves keret 70%-a megy el): a kohéziós politikára, illetve a közös agrárpolitikára miért juthat kevesebb forrás 2020 után.

Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke a mai sajtótájékoztatón azt mondta: a fentiek miatt be kell látni, hogy csökkenteni kell a két politikára szánt keretet, de a durva vágásokat nem támogatja.

Azt, hogy mi számít durva vágásnak, persze relatív, de a Bizottság mai anyaga az agrárkasszánál 15-30%-os, a kohéziós kasszánál pedig 25-33%-os vágást vázol, így igenis abszolút reális, hogy eléggé érzékeny vágások jönnek 2020 után.


A strukturális és kohéziós alapoknál (röviden kohéziós forrásoknál) az anyag szerint el kell dönteni, hogy 2020 után is minden uniós régió kapjon EU-pénzeket, vagy a fejlettebbeknek ne legyen erre lehetősége. A dilemma a minap már a német sajtóban is kiszivárgott. Amint megírtuk: magyar szemszögből a vitának többek között az a tétje, hogy ha szétválik Budapest és Pest megye, akkor Budapest közigazgatási határain belül 2020 után nem lehetne EU-pénzeket kapni, igaz már a mostani ciklusban sem lehet regionális támogatási jogcímen ilyenhez hozzájutni (de csekély összegű támogatási, kutatás-fejlesztési és egyéb jogcímen azért még igen).

A Bizottság mai anyaga három forgatókönyvet vázol a 370 milliárd forintnyi kohéziós forrás 2020 utáni jövője kapcsán:
  • Ha 2020 után is jogosult lesz minden uniós régió az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) forrásaira, akkor a költségvetési feszültséget úgy lehetne enyhíteni, ha az egyes régiókban elérhető támogatási intenzitást csökkentenék, illetve a pályázati források céljait még inkább koncentrálttá tennék. Itt konkrétan azt említi az anyag, hogy innovációra, ipari átalakulásra, a tiszta energiára átállásra, klímavédelemre és jobb foglalkoztatási lehetőségek kiaknázására lehetne pénzeket felhasználni.
  • Ha úgy változtatnák meg a szabályokat, hogy az ERFA és az ESZA forrásait a fejlettebb és az átmeneti régiók (az adott régió egy főre jutó GDP-je az EU27 100%-a felett, illetve 75-100% közötti) nem kaphatnák meg, akkor ezzel 95 milliárd eurós megtakarítást lehetne elérni. Ekkor azonban Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Hollandia, Svédország és sok olasz, spanyol régió is elesne a forrásoktól. Erősen kérdéses, hogy egy ilyenbe belemennek-e a fejlettebb tagállamok, de mégis van rá esély, ha azt látják, hogy közben az eurózónának szóló, illetve a kutatás-fejlesztési keretekben és egyéb célokban jelentősebb forrásokat kapnak és így kompenzálnák őket a regionális támogatások elvesztése miatt.
  • Ha a forrásokat kizárólag a kohéziós országok tudnák elérni (azaz csak olyan régiók, amelyek egy főre jutó nemzeti jövedelme az EU27 átlagának 90%-a alatt van), akkor további francia, olasz és spanyol régiók esnének el a forrásoktól és így 124 milliárd euróval esne a kohéziós források együttes összege. Ez a mostani források egyharmadát jelentené.

Amint az alábbi ábrákon látszik: mindhárom forgatókönyv esetén kapna forrásokat minden magyar régió a központi régión kívül, de nyilván nem mindegy, hogy az elosztható teljes forráskeret mekkora lenne. Ha negyedével, illetve egyharmadával csökkenne a kohéziós kassza mérete, azt nyilván megéreznék a magyar régiók is az elérhető pályázatok nominális keretén keresztül. Közben persze még inkább van értelme Budapest és Pest megye szétválásának, hiszen így Pest megye jelentős forrásokra lenne majd jogosult mindhárom forgatókönyv esetén 2020 után.

Levágnák Budapestet az EU-pénzekről, de szép summa jönne az euróbevezetésért


Az agrárkassza mérete is jelentősen csökkenhet


Az anyag emlékeztet rá, hogy a Közös Agrárpolitikára a két pillérben a 2014-2020-as ciklusban mintegy 400 milliárd euró megy el, aminek a 70%-a közvetlen kifizetéseket tesz ki. Ezeknek a 80%-a a gazdák 20%-ához áramlik. Az anyag három forgatókönyvet említ, összhangban egy tavaly november végén kiszivárgott anyaggal, miszerint:
  • Ha a jelenlegi 400 milliárd eurós kasszaméretet meg akarják őrizni a tagállamok, akkor is változatni kell a forráselosztáson a kisebb gazdaságok megsegítése érdekében, ez pedig a vidéki régiókra is pozitívan hathat
  • Ha a kassza méretét 30%-kal vágnák, akkor az mintegy 120 milliárd eurós csökkenést jelentene a következő ciklusban és az egy gazdaságra jutó jövedelem bő 10%-kal esne, bizonyos ágazatokban pedig jóval nagyobb mértékben.
  • Ha a kassza méretét 15%-kal csökkentenék, akkor az mintegy 60 milliárd eurós forrásszűkítést jelentene és ez korlátozottabb jövedelemcsökkenést jelentene az agrárgazdaságoknál.

Az anyag hangsúlyozza: attól függetlenül, hogy a Közös Agrárpolitika közvetlen kifizetéseit mennyivel csökkentik, a források kifizetésének célzottságán mindenképpen javítani kell a kisebb gazdaságok megsegítése érdekében.

Nincs igazi cukorka, de van nyugtalanító tényező


Magyarország számára különösen lényeges az az új terv is, hogy létrehoznának egy külön az eurózónának szóló alfejezetet az EU-büdzsén belül, amelyből a tagállami szerkezeti reformokhoz és az euróbevezetés előkészületeihez is adnának forrásokat. Itt az anyag azt rögzíti, hogy legalább 25 milliárd eurót kell szánni ezekre a célokra, hogy kellően vonzó legyen a keret és ne csak néhány tagállam tudjon részesedni ebből.

Mivel a korábbi kommunikáció szerint ez a keret minden EU-tag előtt nyitva állna a szerkezeti reformokra, de közben az euróbevezetést is szeretnék ösztönözni a 7 tagállamban, így

durva becsléssel 1-3 milliárd eurós forrás rajzolódik ki ebből azért, ha Magyarország is eldönteni a pénzcserét és részben emiatt, részben egyéb okok miatt nekikezd bizonyos szerkezeti reformoknak.


A decemberi bizottsági tervekből akkor durva becsléssel 1-2 milliárd eurós keretet vázoltunk. Erre Orbán Viktor kormányfő decemberben úgy reagált, hogy Magyarország nem kapott visszautasíthatatlan ajánlatot az euró bevezetésére, sőt az akkori ajánlat "sovány, szerény, rosszabb, mint az eddigi". Mivel ahhoz képest a mai anyagból kirajzolódó "ajánlat" sem tér el jelentősen, így tehát úgy tűnik, hogy a 2020 utáni EU-kassza mérete és szerkezete nem igazán fogja kimozdítani a magyar euróbevezetést a holtpontról.

Ezzel párhuzamosan a mostani anyagban is forszírozza a Bizottság, hogy valamilyen (mérhető, igazságos) jogállamisági feltételrendszerhez kössék hozzá 2020 után az EU-pénzek kifizetését. Az ezt firtató kérdés kapcsán óvatosságra intett ma Günter Öttinger uniós költségvetési biztos (azaz lesz-e ebből az egészből valami). Emlékeztetett ugyanis arra, hogy a következő hetekben még az Európai Parlamentnek több fontos jogszabályról is szavaznia kell, ami alapvetően befolyásolja a Bizottság mozgásterét azzal kapcsolatban, hogy mire tehet javaslatot május másodikán a 2020 utáni uniós költségvetés kapcsán.

Négy új bevételi javaslat


Az anyag körbe járja azt is, hogy nemcsak a büdzsé kiadási oldalán lennének időszerűek a reformok, hanem a bevételi oldalon is és négy új uniós közös bevételi lehetőséget is felvázol. Amint az alábbi ábrán látszik: jelenleg az EU-s költségvetés bevételeinek döntő része a tagállamok által befizetett GNI-alapú éves hozzájárulásból adódik. Ehhez jönne tehát hozzá új bevételként a CO2 kibocsátáskereskedelmi bevételek egy része, az áfa-alapú bevételek egy részének befizetése, a közös konszolidált társasági adóalapból befizetendő bevétel (minden tagállam megőrizhetné az adókulcsokat, az egységes számítás alapján kijövő adóalapból kellene befizetni) és az eurózóna tagállami jegybanki pénzkibocsátásból származó profit egy részének befizetése.

Levágnák Budapestet az EU-pénzekről, de szép summa jönne az euróbevezetésért


Az anyag arra is rámutat, hogy minél hamarabb, lehetőleg még a 2019. májusi nagyszebeni EU-csúcsig el kellene fogadnia minden tagállamnak egyhangú döntéssel a következő EU-s költségvetést, mert így volna kellő idő minden érintettnek felkészülni a 2021-től induló újabb keretre jogszabályi és felhasználási szinten. A Bizottság szerint ha megismétlődik az, ami a 2014-2020-as ciklus előtt történt, miszerint csak 2013 végén fogadták el az új ciklus keretét (most tehát majd csak 2020 végén), akkor az legalább 100 ezer fejlesztési projekt csúszva kezdésével járna, ami gazdasági és munkahelyi következményeket is magával vonna. Magyarán 2021-2022-ben igencsak rányomná a bélyegét a gazdasági növekedésre a mi régiónkban, ha ismét nagy csúszással tudnának csak elindulni a különböző uniós programok.

Címlapkép forrása: Emmanuel DUNAND / AFP

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium