Többszöri futamidő meghosszabbítást követően, a NABI 54%-os tulajdonosa, a zárt végű kockázati tőketársaságként működő az Első Magyar Alap úgy döntött, hogy 2005. január 1-vel megkezdődik az alap végelszámolása. Elvileg hosszabb ideig is elhúzódhat a végelszámolás folyamata. Jelen cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy milyen hatással járhat a kisebbségi részvényesekre az a kimenetel, ha az Első Magyar Alap az 54%-os pakettet egyben értékesíteni tudja. Ezen kimenetel esélyét természetesen meglehetősen nehéz meghatározni, hiszen az "alacsony áron meglévő vételi lehetőség" közgazdaságilag mindig egy relatív fogalom volt. Látni fogjuk, hogy a többségi tulajdon szerzés nyilvános ajánlattételi kötelezettséget von maga után, mely a mai napon 180 napos átlagárral jelentős hozamot biztosítana (a mai árszinthez viszonyítva). Az egy pakettben történő értékesítés mellett a másik kimenetel, hogy stratégiai befektető hiányában az EMA felosztja részvényeit az alap tulajdonosai között, akik saját belátás szerint döntenek a részvényeik sorsáról, s minden bizonnyal - különösen a kisebb részesedéssel rendelkezők - eladási szándékkal fognak fellépni, hiszen nem akarják hosszabb távon tartani.
A Nabi bizonyos körülmények között akár vonzó célpont lehet egy szakmai befektető, vagy egy reorganizációs alap számára, így ezt a lehetőséget sem szabad kizárni. Amennyiben az EMA egyben értékesítené részesedését, akkor a vevőnek nyilvános ajánlatot kellene tennie. Mi a nyilvános ajánlat? A tőkepiaci törvény szabályai szerint a nyilvánosan működő...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Az előfizetés a következőket tartalmazza:
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
