Üzlet

Szárnyak nélkül a Magyar Sólyom - Nem kell az új Malév?

Lassan egy kézen már nem tudjuk megszámolni, hogy a Malév tavaly februári csődje óta hányszor röppent fel a hír, hogy bizonyos érdekcsoportok egy új, magyar, nemzeti légitársaságot hoznának létre. A hétvégén egy új cégbírósági bejegyzés nyomán ismét a fókuszba került az ügy: a hírek szerint a különleges névválasztású Sólyom Hungarian Airways közel-keleti befektetői háttérrel akár már idén augusztusban elindulhat. Azt egyelőre nehéz kizárni, hogy a prémiumként hirdetett légitársaság valóban elinduljon, sikeres működését azonban több tényező is megkérdőjelezi.
Mitől nemzeti a nemzeti légitársaság?

A nemzeti légitársaság elnevezés alatt sokan többféle dolgot értenek, a közkeletű értelmezés szerint azonban jó lenne, ha Magyarország ismét rendelkezne egy "saját" légitársasággal, amellyel a Malévhoz hasonlóan átszállások nélkül repülhetnénk, akár távoli célpontokra is. Az elnevezés arra az időszakra nyúlik vissza, amikor minden ország célul tűzte ki, hogy saját légitársaságot hozzon létre, mivel általános volt az a nézet, hogy mint ahogy minden országnak van saját zászlója, úgy legyen saját légitársasága is. Ennek több tényező miatt is szükségét érezték az egyes országok vezetői: egyrészt a légiközlekedés meglehetősen tőkeintenzív iparág, mind a légitársaság alapítása, mind pedig működtetése magas tőkeigényű és az infrastruktúra szempontjából kötelességüknek érezték, hogy biztosítsák a légiközlekedést. Másrészt gazdasági érdekek is vezérelhetik egy nemzeti légitársaság létrehozását, fontos idegenforgalmi régiókban a turizmus támogatása, vagy az egyébként nem kiszolgált, de politikailag-gazdaságilag értékesnek tartott útvonalak működtetése fontos cél lehet.

Az állami tulajdon mértéke nem mérvadó, jelenleg már minden országban máshogy néz ki a nemzetinek nevezett légitársaság: van, ahol 100%-os az állami tulajdon (pl.: TAP/Portugália) és van, ahol csak többségi tulajdonos szerepét tölti be az állam (pl.: Czech Airlines/Csehország).

Szárnyak nélkül a Magyar Sólyom - Nem kell az új Malév?
Általánosságban úgy határozhatjuk meg a nemzeti légitársaság fogalmát, mint az a légitársaság, amely különleges jogokat, privilégiumokat kap attól az országtól, amit "hazájának" tekint. Ilyen kiváltság lehet például az, hogy a bilaterális kormányközi megállapodások során meghatározott útvonalakat repülje. A világ nagy részén még most sem liberalizált a légiközlekedés, néhány kivételtől eltekintve (például az Európai Unión belül, illetve az Egyesült Államok és az EU között él az úgynevezett "nyitott égbolt" egyezmény, aminek értelmében a helyi légitársaságok szabadon indíthatnak járatokat) az egyes országok között még mindig kétoldalú kormányközi egyezmények szabályozzák, hogy melyik légitársaság melyik célállomásra közlekedtethet nemzetközi járatokat.

Egyébként is van már nemzeti légitársaságunk

A Malév hagyatékából gyakorlatilag az EU-n kívüli repülési jogok voltak azok, amelyek még értéket képviseltek. Ezekkel a repülési jogokkal a Malév rendelkezett, amelyek a légitársaság leállását követően felszabadultak és újra szétosztásra kerültek: a jogok nagy részét a Wizz Air kapta meg. Az elmúlt hónapokban a társaság újabb és újabb EU-n kívüli célállomásokat jelentett be, többek között Kijevbe, Tel-Avivba, Dubajba, Azerbajdzsánba, Isztambulba, Egyiptomba lehet utazni a társasággal. Ha tehát a repülési jogok mentén határozzuk meg a nemzeti légitársaság fogalmát, akkor mostanra kétségkívül a Wizz Air lett a magyar nemzeti légitársaság.

Szárnyak nélkül a Magyar Sólyom - Nem kell az új Malév?
Van hely még egy légitársaságnak?

A fő kérdés, hogy van-e hely még egy légitársaság számára a budapesti piacon. A Malév csődjét követően a rivális légitársaságok azonnal lecsaptak a keletkező űrre, a nyereséges, vagy nyereségesnek ígérkező útvonalakat lefoglalta a konkurencia, itt nehéz lesz versenyezni. A Malév csődje után a Ryanair nagy hévvel indította el budapesti bázisát, azonban néhány járat nem hozta azt a megtérülést, amit a tulajdonosok elvártak tőle, ezért az elmúlt hónapokban inkább csökkenti magyar járatai számát a társaság. A magyar piac kicsi, az pedig, hogy Budapest átszálló központ és ezzel kelet és Nyugat-Európa között egy összekötő állomás lehessen, hosszú folyamat eredménye lehet. Ezt a szerepet jelenleg a régiós repülőterek - mint amilyen Bécs - kiválóan betöltik.

Szárnyak nélkül a Magyar Sólyom - Nem kell az új Malév?
Életképes az üzleti modell?

A hírek szerint a Sólyom Hungarian Airways prémium légitársaság lenne, ennek a modellnek azonban több tényező sem kedvez: a globális gazdasági növekedés lassú, európa továbbra is recesszióval küzd, gyenge a lakossági fogyasztás és a cégek is igyekeznek megtakarítani, keresik az olcsóbb utazási lehetőségeket, ami szintén inkább a diszkont légitársaságokat segíti.

Nem egy európai légitársaság próbálkozik fapados leányvállalattal és a tendenciák abba az irányba mutatnak, hogy a jövő légitársaságai a diszkont és a prémium üzleti modell vegyítésével lehetnek hosszú távon is életképesek. A Lufthansa a közelmúltban már be is jelentette, hogy európai járatai nagy részének működtetését diszkont leányvállalata, a Germanwings kezébe helyezi, ebből is látszik, hogy az iparág erős szereplőinek túlélését is a "vegyes" modellek biztosíthatják, ezen a piacon nem könnyű olyan nagy múltú prémium szolgáltatókkal versenyezni, mint a Lufthansa, a British Airways vagy az Air France.


Új légitársaságot ilyen környezetben?

A légiközlekedési szektor az elmúlt 15 évben nem igazán nevezhető sikersztorinak, a szektort több csapás is érte, és az elmúlt években a sikerre vezető üzleti modell is komoly átalakuláson ment keresztül. 2001-ben a terrortámadások, 2008-ban az olajár-robbanás, ezt követően pedig egy komoly gazdasági válság miatt szenvedtek a légitársaságok, a válság utórezgéseit pedig a mai napig érzik a szektor vállalatai. Az elmúlt másfél évtizedben a légitársaságok nem tudtak értelmezhető profitot elérni, sőt, ha nem volt veszteséges a szektor, az már jó évnek számított. Iparági szinten a tőkearányos megtérülés lassan két évtizede az átlagos tőkeköltség alatt jár, egy-két sikeres vállalat kivételével a szektor cégei nem sok profitot hoztak a tulajdonosoknak. Sok cég a csőd szélé áll és az életben maradásért küzd, több vállalat csak komoly állami segítséggel vészelte át az elmúlt éveket. Aligha szeretne bárki olyan magyar nemzeti légitársaságot, amely állami lélegeztetőgépen képes csak működni.

Szárnyak nélkül a Magyar Sólyom - Nem kell az új Malév?
  

Amennyiben valóban cél lett volna egy magyar nemzeti légitársaság létrehozása, akkor azt a Malév csődje után nem sokkal kellett volna megvalósítani, mostanra ugyanis jelentősen csökkent annak a valószínűsége, hogy egy új légitársaság komolyabb szeletet hasítson ki a budapesti bázisú légi közlekedésből, a fontos és profitábilis járatok ugyanis már elkeltek.
cimlap_olaj0916_2
Kiszivárgott: egy európai Apple-t vagy Google-t szeretne az EU
property awards 2019
The Gutenberg Bible is photographed in the Huntington Library in Pasadena, October 30, 2010.
frankfurtitozsde
Népszerű
Heindrich Balázs HEPA
Mi kell ahhoz, hogy sikerrel üzletelj külföldön? Átalakulóban a magyar exporttámogatás

Nem mernek kockázatot vállalni a magyar cégek, pedig fel lehet készülni a külföldi piacokra – véli Hendrich Balázs, a HEPA vezérigazgatója.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. december 4.
Agrárszektor Konferencia 2019
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online előadás
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
frankfurtitozsde