Üzlet

Minden átutalásunkat látja az MNB - Mi áll a háttérben?

Egy kézbe kerül a hazai átutalások legnagyobb rendszerének 10 évre visszanyúló, név szerint is rögzített tranzakciós adatbázisa. Sokan felkapták a fejüket a hírre, hogy az MNB 9,5 milliárd forintért megveszi a 2013-ban 1,7 milliárdos profitot elérő, a rendszert üzemeltető Girót. A Portfolio.hu információi szerint a jegybank nagyon határozottan lépett fel a felvásárlás ügyében, a bankok nem mertek a jegybank akaratával szembemenni. Még azt se sikerült kiharcolniuk, hogy elővásárlási jogot szerezzenek. A BAR-listaként ismert, minden hitelfelvevő adatát tartalmazó KHR-t is szerették volna saját kézben tartani, de végül ez sem jött össze. Az MNB célja egyrészt az átutalási díjak csökkentése, másrészt az azonnali átutalás bevezetése lehet.
Az elektronikus fizetésekről is szó lesz a Portfolio május 8-án megrendezésre kerülő Pénzügyi IT konferenciáján. Regisztráljon Ön is!


Mire kell a Giro a jegybanknak?

A Giro Zrt. üzemelteti a BKR-t, amely a belföldi forint átutalások és beszedések bankközi elszámolását végzi. Az ügyet jól ismerő banki forrásból származó információink szerint a cég megvételének egyik deklarált célja az volt, hogy az átutalási díjakat csökkentsék. A normál átutalásoknál ez a Giro díjszabályzatában szereplő adatok szerint 15 forintos díjtétel, amit a terhelendő klíringtag (az átutalás kezdeményező bankja) fizet. Bár a bankok ezeket a tételeket nem kommunikálják ügyfeleik felé, attól még jellemzően (a tranzakciós illetékhez hasonlóan) beépítik az átutalási díjaikba.

Minden átutalásunkat látja az MNB - Mi áll a háttérben?
"A korábbi tulajdonosok bankok voltak, a bankok pedig olyan termékeket, és olyan díjstruktúrákat alkalmazhattak, amik nem szolgálták az MNB céljait - fogalmazott forrásunk. Ennek kapcsán fontos megjegyezni, hogy a bankok a BKR-t alapvetően nem befektetésként, profitszerzés céljából alapították, hanem azért, hogy közösen felügyeljék azt a pénzforgalmi eszközt, amin keresztül egymás között elszámolnak.

Kinek az adataihoz férhet hozzá a jegybank?

Az adatkezelésben érvényes korábbi gyakorlat a Girónál az volt, hogy csakis bűnügyi, bírósági felkérésre adtak ki adatokat, de senki másnak. Sem a bankok, sem az MNB nem kapott az egyes tranzakciókról részletes információkat annak ellenére sem, hogy a jegybank felügyelte eddig is a rendszer működését. Most viszont az MNB, mint fő tulajdonos, a társasági szerződést átírva változtathat ezen, rálátása lesz a teljes adatbázisra.

A Giro Zrt. megvételével tulajdonképpen bárkinek az adataihoz hozzáférhet az MNB, a kérdés az, hogy ezzel mit kezdhetnek. Az MNB elvileg politikailag független, transzparens intézmény, így nem valószínű, hogy visszaélnének az adatokhoz való közvetlen hozzáféréssel. Viszont tény, hogy a tíz évre visszamenőleg, név szerint, egyedi szinten rögzített hatalmas tranzakciós adatbázisból adatbányászati eszközökkel olyan kapcsolati hálókat lehet készíteni, amellyel például politikusok, gyanús személyek és cégek közötti kapcsolatokat lehet felderíteni, ha valamiért egyszer rossz kezekbe kerülne - hívta fel a figyelmet egy veszélyre forrásunk.

Állítólag nem mertek az eladás ellen szavazni

Úgy tudjuk, a bankok a Giro eladása ellen azért sem mertek szavazni a közgyűlésen, mert a tulajdonosi részesedésekből azonnal tudni lehetett volna, ki szavazott a tranzakció ellen. A Portfolio.hu információi szerint a bankok az adásvételi szerződésben rögzíteni szerették volna a pénzintézetek elővásárlási jogát. Ezt azért tartották volna fontosnak, hogy a jegybank semmiképpen se adhassa el a Girót olyan szereplőnek, amely nem a pénzintézeti szektorba tartozik. Egy külső piaci szereplő, amely kifejezetten profitcéllal működtetné a BKR-t, kiszolgáltatott helyzetbe hozhatná a bankokat a díjszabás területén, illetve újra felmerülne a bizalmas adatok kezelésének kérdése.

Minden átutalásunkat látja az MNB - Mi áll a háttérben?
Olcsó vétel volt

Forrásunk értelmezése szerint a Girótól nem önként és dalolva váltak meg a bankok, amit egy példán keresztül érzékeltetett: "olyan volt ez, mint amikor egy vevő azt mondja, ma adok érte 100 milliárdot, de holnap ez már csak 80 lesz". A jegybank a tranzakcióról szóló közleményben ezzel szemben így írt: "az MNB a részvényekre egy független könyvvizsgálócég által elvégzett vagyonértékelés alapján tett ajánlatot, a társaság összes jelenleg banki tulajdonban lévő részvényeinek megvásárlása 9,5 milliárd forintba kerül".

A Giro tavalyi adózás előtti eredménye meghaladta az 1,7 milliárd forintot. A cég 2012-es éves jelentésében szereplő adatok szerint EV/EBITDA (cégérték/értékcsökkenés levonása előtti üzemi eredmény) alapon 3,35-szörös szorzó mellett kelt el (igaz, 2012 közepén az Intergiro2 bevezetésével változás következett be a társaság tevékenységében, amit a 2013-as adatok tükrözhetnek teljes egészében). Ehhez hasonló tranzakciók rendkívül ritkán történnek, így nincs viszonyítási alapunk ahhoz, hogy az árat ez alapján értékelhessük. Azt azonban nem túlzás állítani, hogy a 9,5 milliárd forintos vételár inkább alacsony értékeltséget tükröz, ami alátámasztja banki forrásunk kijelentését: az MNB jó üzletet kötött.

A piacbarát vélemények szerint nem szerencsés, ha az állam vagy a jegybank ilyen módon érvényesíti az akaratát, ugyanakkor adófizetői szempontból a nyomott áron való vagyonszerzés nem feltétlenül elítélendő.

Simorék még szabadultak volna a Girótól Az ügy érdekessége, hogy a Simor András égisze alatt működő jegybank még éppen meg akart volna válni a Giro Zrt.-ben meglévő, akkor 7,3 százalékos tulajdonrészétől. 2010. novemberében megjelent közleményükben még úgy vélték, hogy az MNB "elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank ezen kívül figyelemmel kíséri a fizetési és az értékpapír-elszámolási rendszerek biztonságos és hatékony működését, a pénzforgalom zavartalan lebonyolítást. Ezt a tevékenységét egyrészt felvigyázóként, másrészt szabályozóként végzi. A jegybank ezért a fizetési műveletek elszámolására, teljesítésére úgy is tud hatni, ha nincs tulajdonrésze a GIRO-ban.jegybank hosszú távon csak olyan cégekben kíván tulajdonos lenni, amelyekben a tulajdonlás a jegybanki alapvető feladatainak ellátásával összefügg vagy ahhoz nélkülözhetetlen". A 7,3 százalékos részesedés eladására pályázatot hirdetett meg a jegybank, végül azonban nem vásárolta meg egyetlen pénzintézet sem a tulajdonrészt.

Négyórás helyett jöhet az azonnali átutalás

Az MNB és a Giro a tervek szerint bevezetné a prompt, vagyis az azonnali átutalást is. Ez azt jelenti, hogy a BKR-en keresztül indított átutalások a jelenlegi 4 óra helyett néhány percen belül megérkeznének a kedvezményezett számlaszámára. Ennek az üzleti háttere (business reason-je) forrásunk szerint nem kellően megalapozott. A prompt elszámolás technikai bevezetése szerinte rendkívül költséges, komoly technikai elvárásoknak kell megfelelni: vannak olyan országok, ahol ez működik, de ez olyan mértékű beruházást igényel a bankoktól, ami komoly gondot okozhat főleg a kisebbek számára. Ha egy bank nem tudja majd jóváírni az azonnali átutalást, azzal tulajdonképpen kiírja magát a piacról.

Állítólag a jegybank szerint Európa az azonnali átutalás irányába halad, és nekünk is tartanunk kell velük a lépést. Szakmai szempontból a felvásárlás egyetlen fontos célja az azonnali átutalás bevezetése lenne, amelyet a bankok valószínűleg nem léptek volna meg saját akaratukból. 2012-ben állították át rendszereiket a 4 órás átutalásokra, egyelőre úgy gondolhatták, ez kielégíti a piaci igényeket.

Minden átutalásunkat látja az MNB - Mi áll a háttérben?
A feltételezés szerint egy migrációs ciklust követően szüntethetnék meg a régebbi rendszereket, például egy néhány éves átállási határidő bevezetésével. Ahogyan a jelenleg legfejlettebb, 4 órás átutalási idővel működő Intergiro2 mellett még mindig üzemel az első "ősgiró" (Intergiro1), úgy egy darabig legalábbis a következő rendszer is párhuzamosan működhetne elődjeivel, erre is létezik több nemzetközi példa. Jelenleg az Intergiro2 rendszerben bonyolítják a napközbeni átutalásokat, az éjszakai elszámolást és a MÁK tranzakcióit pedig az Intergiro1 rendszerében kezelik.

A régi BAR-lista is értékes lehet

A bankok szerették volna elérni, hogy a KHR-t (Központi Hitelinformációs Rendszert) üzemeltető BISZ Zrt. a Giróból kiszakítva ne kerüljön ki a bankok tulajdonából, de nem sikerült nekik.

Korábbi elnevezése alapján BAR-listaként él a köztudatban az a rendszer, amely lehetővé teszi a hitelintézeteknek, hogy a hitelbírálat során kiszűrjék lehetséges adósaik közül a leginkább kockázatos ügyfeleket. Míg korábban csak a vállalkozási alrendszer, ma már a lakossági alrendszer is úgynevezett teljes listás nyilvántartás, vagyis a rendben törlesztő ügyfelek és a problémásak (nem fizetők, visszaélők, csalók) adatai is megtalálhatók benne. A problémás szerződések mellett 2012 óta azok a hitelek is szerepelnek a KHR-ben, amelyeket rendben törleszt az adós, így összesen csaknem 4,9 millió ügyfelet tartanak nyilván a rendszerben.

Minden átutalásunkat látja az MNB - Mi áll a háttérben?
Az elektronikus fizetésekről is szó lesz a Portfolio május 8-án megrendezésre kerülő Pénzügyi IT konferenciáján. Regisztráljon Ön is!
Westminster brexit brit kilepes tortenelmi dontes
Furjes Balazs Budapest Liget projekt1500
100 forint shutter
onlinevásárláse-kereskedelem
mexikói katonák
wall street_shutterstock
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Alteo klub