Üzlet

Tényleg a gatyánk is rámegy az internetadóra?

Újabb adót vet ki a távközlési cégekre a kormány, azaz mégsem, egy korábbit terjeszt ki az internetezésre, ami 20 milliárdot hozhat a költségvetésnek, de lehet, hogy 200-at, de az csődbe vinné az internetszolgáltatókat, akkor legyen inkább csak 20-25 milliárd az adóteher, de akkor kellene egy felső korlát, mondjuk nagyjából ezer forintos, vagy legyen inkább csak hétszázas?

Sok itt a kérdés, úgyhogy jöjjön az internetadó szájbarágó!
Mit tervez a kormány?

Jövőre az internetszolgáltatásra is kiterjesztik a távközlési adót, az adó mértéke minden megkezdett gigabyte adatforgalom után 150 forint lesz.

Az nem kevés pénz.

Valóban, ráadásul a teljes magyarországi adóteher sem lenne kicsi: a tavalyi internetforgalmi adatok alapján a gigabyte-onként 150 forinttal felszorozva akár összesen 220 milliárd forint is lehetne az adóteher.

220 milliárd? De hát az NGM csak 20-25 milliárd forintról beszél.

Ez az egyik oka, amiért úgy tűnik, hogy a kormány egy teljesen előkészítetlen javaslatot nyújtott be adótörvényként. Lapértesülések alapján azért fordulhatott elő, mert az NFM-től az NGM állítólag a törvénytervezet megjelenését követően kérte el a magyar internetforgalom statisztikáit. Jelenleg senki sem tudja, hogy ezt az ellentmondást a kormány hogyan oldja majd fel.

Talán egy felső korlát bevezetésével? Rogán Antal már ilyesmiről beszélt.

Valóban, a kedden nyilvánosságra hozott eredeti törvényjavaslat olyan brutális terhet jelentett volna, hogy Rogán Antal már kedden éjjel jelezte, a Fidesz-frakció módosító indítványt ad be, amelyben felső korlátot javasol: a legmagasabb adótétel magánszemélyek előfizetései után legfeljebb 700 forint, az üzleti előfizetések esetében pedig 5000 forint lehet a legmagasabb adótétel havonta.

De ezt mégis hogyan? Mi értelme a 150 Ft/GB-os hatalmas adótehernek, ha hozzá egy alacsony korlátot vezetnek be?

Ez a másik ok, ami miatt az egész tervezet teljesen kidolgozatlannak tűnik. Valamiféle felső korlát bevezetésével talán már a törvényjavaslat bejelentése előtt is kalkulálhattak, az azonban a jogszabálytervezetbe nem került bele, részben ez okozta az országos felháborodást. Csak hab a tortán, hogy a nemzetgazdasági miniszter csak a törvényjavaslat megjelenését követően kezdeményezett egyeztetést az érintett távközlési cégek vezetőivel az internetadóról, akik közül többen a sajtóból szereztek tudomást az adó mértékéről.

Nem pont segíteni kellene az internet elterjedését?

De igen, egyébként hivatalosan a magyar kormány is elkötelezett emellett: a cél az, hogy az Európai Unióban az elsők között, már 2018-ban, vagyis két évvel az EU 2020 Digitális Menetrendben kitűzött határidő előtt a teljes magyar lakosság számára hozzáférést biztosítson a szélessávú internethez. Részben erről szólt a Magyar Telekom és a magyar kormány között idén februárban megkötött partnerségi megállapodás, ez alapján úgy tűnik, a hosszú távú célokat és a magyarországi nagyvállalatokkal megkötött megállapodásokat bármikor felülírhatja egy kósza ötlet.

Egyébként van internetadóra példa a világban?

Nem, ebben legalább világelsők lehetünk, a magyar internetadó a világon az első olyan sarc, amelyet internetes adatforgalom után vetnek ki.

Mire kell a kormánynak az internetadóból beszedett pénz?

Nincs kimondva, hogy mire költené a kormány ezt az adóbevételt. Ráadásul az állami költségvetésben ez a 20-25 milliárd forint egy olyan kis összeg, amiért új adót bevezetni értelmetlen. Igaz, a kormány a lépést nem egy újabb adónem bevezetéseként értékeli, hanem a korábban bevezetett távközlési adó kiterjesztéseként. Varga Mihály ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy "az igazságos közteherviselés azt diktálja, hogy az adóelkerülést lehetővé tevő kiskaput bezárjuk". A hivatalos kommunikáció alapján tehát nem egyszerűen a költségvetési bevételek növelése a cél, hanem az, hogy az egyre inkább internet-alapúvá váló kommunikációt megadóztassák.

És a teljes adatforgalomnak mekkora része az, ami a telefonadót megkerülő kommunikációnak mondható?

Erre nincsenek adatok, de valószínű, hogy a Skype-tól a Facebookon át a Viberig az ilyen adatforgalom csak egészen kis töredékét teszi ki az egésznek. Vagyis a "bájtadó" melletti ilyen érvelés elég "hiányos".

És kinek kell az internetadót megfizetnie?

Az adót a szolgáltatóknak havonta kell megfizetniük, a hívást, üzenetküldést, adatforgalom lebonyolítását követő második hónap 20. napjáig.

Nem az emberek fizetik meg? Hát akkor meg mire ez a nagy felháborodás?

Ez nem ilyen egyszerű. Egyrészt kizárt, hogy ekkora teher legalább egy részét ne hárítsák át a szolgáltatók a fogyasztókra, erre utalt egyébként közleményében az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) is: véleményük szerint "az internetszolgáltatást érintő bármilyen adóteher - minden egyéb magyarázat ellenére - biztosan az előfizetési-szolgáltatási díjak növekedéséhez vezet". Így áttételesen minden internetelőfizetőt terheli az új adó.

Viszont abban az esetben, ha nem képesek áthárítani az internetadót a szolgáltatók, sokuk további működése kerül veszélybe. Főként a kisebb, alapvetően az internet-szolgáltatásra fókuszáló vállalatok válhatnak masszívan veszteségessé, és amennyiben kiesnek a piacról, csökkenhet a verseny a megmaradó szolgáltatók között, ezzel megint csak a fogyasztók járnak rosszul. Akik pedig folytatják működésüket, kevesebbet ruházhatnak be Magyarországon, így a szolgáltatás minősége romolhat, a digitális fejlődésben Magyarország leszakadhat, végső soron tehát a fogyasztók és az egész ország rosszul jár.

Vagyis akkor 700-5000 forintos extra terhen túl is áthárítják a szolgáltatók az internetadót?

A távközlési adó bevezetése után a szolgáltatók sorra emelték meg áraikat, és bizonyos mértékig most is ez várható. Itt azonban érdemes megkülönböztetni a nagyvállalati, és a lakossági/kisvállalati szegmenseket. Az előbbi esetében nem könnyű árat emelni, mivel a cégek egyedi szerződéseket kötnek a szolgáltatókkal, és amennyiben a szolgáltatók módosítanák a szerződéseket, akkor azokat jellemzően újratárgyalják, és a nagyvállalati ügyfeleknek joguk van felmondani. Érdemes belegondolni abba is, hogy áthárítás híján egy szolgáltató számára a nagy ügyfelek okoznák a horribilis veszteségeket. Vagyis az internetadó a jelenleg ismert formájában a versenyképességre is nagy csapást jelenthet.

És mi a helyzet a lakossággal? Ott is nehéz az áthárítás?

A lakossági és a kisvállalati szegmensben valamivel könnyebb a helyzet, a szolgáltatók az Általános Szerződési Feltételek egyoldalú módosítása után árat emelhetnek, és bár ebben az esetben az ügyfelek 15 napon belül felmondhatják a szerződést, a szerződéskötéskor kapott kedvezmények (pl. speciális tarifa, kedvezményes árú készülékek) miatt kötbért kell fizetniük. Ezért is van az, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások után nem jellemző a nagyobb ügyfélmozgás a szolgáltatók között.

Mi lesz a szolgáltatókkal?

Amennyiben a terhek nagy részét nem tudják áthárítani az internetszolgáltatók, jelentős veszteségeket szenvedhetnek el. Talán jobb helyzetben vannak azok a szolgáltatók, amelyek az internetszolgáltatás mellett TV-, hang- és egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, mint azok a jellemzően kisebb regionális vállalatok, amelyek elsősorban internetszolgáltatást nyújtanak.

A megemelkedő árak arra ösztönözhetik az előfizetőket, hogy racionalizálják kiadásaikat, ez összességében a vélhetően megemelkedő árak ellenére is bevételkiesést jelenthet az internetszolgáltatóknak, a visszaeső bevételek és a megemelkedő adóterhek miatt a beruházások, a hálózatfejlesztések is elmaradhatnak.

Az internetadó levonható a társasági adóból, ebből a szempontból a Magyar Telekom és a Telenor valamivel kevésbé jár rosszul mint például a UPC és a Vodafone, amelyek az elmúlt években tartósan veszteségesen működtek. Érdekes még a DIGI helyzete, a szolgáltató ugyanis nemrég 10 milliárd forintért vett frekvenciát és azzal részben internetalapú szolgáltatások fejlesztését tervezi, kérdés, az internetadó hogyan módosítja a terveiket.

donaldtrump
ott_one_2019_1500x844
horvátország
seychelle szigetek strandoló lány
szakács étterem restaurant
cimlap_rossz
budapest lánchíd_getty
20191130_141657
Népszerű
Belgrád panoráma
Belgrádban nyitott irodát a HEPA

A nyugat-balkáni regionális iroda közös vállalatok létrejöttét is segítené.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
ott_one_2019_1500x844