Pár év, és a joghurt szólni fog, ha lejár
Üzlet

Pár év, és a joghurt szólni fog, ha lejár

Az ipar digitalizációja (más néven ipar 4.0 vagy negyedik ipari forradalom) a világ egyre több helyén válik valósággá, a teljes tervezési és gyártási folyamat egyetlen információs hálózatba történő integrálása korábban nem látott mértékben növelheti az ipari termelés hatékonyságát és rugalmasságát. A Siemens digitális gyárába látogattunk el a bajorországi Ambergben, ahol a gyártott termékek kommunikálnak a gyártógépekkel és számítógépes rendszerek vezérlik a gyártási folyamatot a lehető legalacsonyabb hibaarány elérése érdekében.
Az ipar 4.0 ma is meglévő technológiákon alapul, melyek azonban egyelőre nem alkotnak egyetlen összefüggő rendszert. Pont ennek a sztenderdizált platformnak a hiánya az, ami a termelők jelentős részét visszatartja a további digitalizációtól. Bár a gyártással foglalkozó vállalatok nagy része lát potenciált az ipar 4.0-ban, nem tudják, hogyan lépjenek az általuk egyébként is drágállott digitalizáció irányába. Lassítja a digitalizáció tömeges elterjedését az is, hogy az egységes platform kialakításán különböző országok (elsősorban Németország, az USA és Kína) egymástól függetlenül egyszerre dolgoznak és az optimistább becslések szerint is legalább 5-10 évbe telhet, mire kialakul az ipar 4.0 sztenderdje.

Digitális kép

Az ipar digitalizációja révén emberek, eszközök és rendszerek összekapcsolódhatnak, ezáltal minden információ minden szereplő számára elérhetővé válik és folyamatosan optimalizálható a termelés. Az ipari rendszerek horizontális (gyáron kívüli szereplők közötti) és vertikális (gyáron belüli szereplők közötti) integrációja óriási potenciált rejt magában.

A digitalizálás jelentősen növeli egy gyártó versenyképességét, mivel rövidíti a termékciklust (gyorsabban vihető piacra a gyártott termék), növeli a gyártási folyamat rugalmasságát (gyorsabban a piaci igényekhez igazítható a gyártott termék), növeli a termék minőségét (amit a gyártás alatt folyamatosan figyelni lehet) és növeli a hatékonyságot.

A teljes tervezési és gyártási folyamat során, minden érintett szereplő számára elérhető a termék digitális megfelelője. Ez segíti a különböző tervezési folyamatok összehangolását, a gyártás során zajló folyamatos adatgyűjtés pedig lehetővé teszi a termeléssel kapcsolatos döntések meghozatalát. Jelenleg a digitális kép alapján emberek döntenek a gyártási folyamatban lévő gépek használatának sorrendjéről, a negyedik ipari forradalom egyik nagy robbanása pedig akkor jöhet el, amikor általánossá válik az, hogy a gépek kommunikálnak egymással, illetve hozzák meg ezeket a döntéseket.

Az, hogy a termék digitális formában már a tervezés során létezik, lehetővé teszi annak tökéletesítését és átfogó tesztelését anélkül, hogy egyetlen fizikai alkatrészt is fel kellene használni. A digitalizációnak köszönhetően a Siemens ambergi digitális gyárában a gyártás befejezése után további 10 éven át elérhetők a termékek adatai. Bármikor néhány gombnyomással visszakereshető a gyártási folyamat minden részlete, így az is, hogy a gyártás során hol, mikor és milyen probléma keletkezett, azt pedig hol és mikor javították ki. Mindez sokat segíthet egy esetleges későbbi meghibásodás kezelése során.

Egymillióból tizenegy

A Siemens digitális gyára (Elektronikwerk Amberg, EWA) 1989 óta működik Bajorországban, 2013-ban pedig létesült egy második gyár Kínában, mely ázsiai piacra termel. Az ambergi gyár az automatizáció, majd a digitalizáció révén 1989 óta négyszeresére tudta növelni a termelést, úgy, hogy az ott dolgozók létszáma lényegében nem változott. Ezzel párhuzamosan a hibaarány is sokszorosára csökkent - míg 1990-ben 1 millió termékből több mint 500 jött le hibásan a futószalagról, 2015-ben már csak 11. A hibaarány csökkenését a digitalizálás gyorsította fel, kérdéses viszont, hogy van-e értelme és egyáltalán lehetséges-e olyan további technológiákat kidolgozni, melyek még tovább csökkenthetik a 0,0011%-os hibarátát.

Pár év, és a joghurt szólni fog, ha lejár
Bármennyire is hatékonyak a gépek, emberekre továbbra is szükség van ezekben a gyárakban, hiszen az ő ötleteik kellenek ahhoz, hogy a rendszerek még jobban működjenek. A Siemens ambergi gyárában évi 3 millió eurót takarítanak meg a dolgozók ötleteinek felhasználásával, ennek az összegnek a harmadát pedig ki is fizeti a cég az alkalmazottaknak.

A ma 1200 főt foglalkoztató, 75%-os automatizáltsággal működő ambergi digitális gyár évente összesen 11 millió SIMATIC vezérlőt gyárt, melyeket aztán más eszközök automatizálására használnak fel a vásárlók. Ezek a vezérlők 3 termékcsaládba sorolhatók, melyeknek naponta 120 változatát gyártják le, évi 5000 termékváltással. Néhány további szám a nagyságrendek érzékeltetéséhez: a gyártáshoz szükséges 8600 alapanyag 230 beszállítótól érkezik, az 1500 különbözőféle legyártott terméket pedig 60 000 vásárlónak adják el.

Pár év, és a joghurt szólni fog, ha lejár
A folyamat során napi 50 millió "big data" keletkezik, ami azonban túlságosan nagy adatmennyiség ahhoz, hogy egy ember kezelni tudja. Az ipar digitalizációjának egyik nagy kihívása olyan rendszerek kiépítése, amely segítésével ebből az óriási adathalmazból előállítható emberek által meghozott döntésekhez is használható "smart data".

A dolgok internete

Az IoT (Internet of Things) révén 2020-ra nagyságrendileg 30 milliárd intelligens kapcsolat jöhet létre eszközök és folyamatok között. Ezek a kapcsolatok korábban nem látott mennyiségű adat eszközök által történő gyűjtésére adnak lehetőséget. Az adatok tárolásához szükséges tárhellyel sem lehet majd probléma, mivel becslések szerint 2020-ra az adatok 40%-át felhőkben táruljuk majd - mondta el Andreas Herrmann, a Siemens Digital Enterprise részlegének értékesítési vezetője. A digitalizáció ára ráadásul 10 éves távlaton várhatóan olyan mértékben csökkenni fog, hogy egy élelmiszergyártónak például olcsóbb lesz egy, a szavatossági idő lejártát jelző chipet telepíteni egy joghurt csomagolásába, mint maga a csomagolás.

Hogy az ipar digitalizálása a ma kissé utópisztikusan hangzó intelligens joghurtcsomagoláson és hasonló termékeken keresztül ténylegesen mikor válik a mindennapi életünk részéve, az már csak azon múlik, hogy a világ vállalatai milyen gyorsan lépnek rá az innovatív cégek által lefektetett forradalmi útra.
goldman shutter
vodafonemti
BÉT
Tarlos Istvan Budapest fopolgarmester valasztas
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
Frankfurti tőzsde