Lerántjuk a leplet: a rezsiharc egyik áldozata épp a magyar lakosság lett
Üzlet

Lerántjuk a leplet: a rezsiharc egyik áldozata épp a magyar lakosság lett

Felemásan alakulnak az utóbbi időszakban a magyarországi lakossági áram- és gázárak; míg abszolút értelemben a hazai szabályozott tarifák egyértelműen a legalacsonyabbak közé tartoznak az EU-ban, a jövedelmekhez viszonyítva már nem ilyen kedvező a kép. Amennyiben pedig a trendeket tekintjük - rezsicsökkentés ide, rezsicsökkentés oda, a hazai árváltozások egyáltalán nem tartoznak a legkedvezőbbek közé Európában. Az elmúlt években a rezsicsökkentés már nem tudta érdemben mérsékelni a hazai lakossági terheket, noha a piaci folyamatok alapján úgy tűnik, erre lett volna lehetőség.

Lerántjuk a leplet: A magyar lakosság is a rezsiharc áldozata lett

Miközben a média tele van a kormány rezsiharcának hirdetéseivel, amelynek "megvédéséhez" a kabinet legutóbbi nemzeti konzultációjában a szavazók támogatását is kérte, a legutóbbi EU-statisztikák szerint az egész Uniót tekintve a lakossági fogyasztók szemszögéből Magyarországon változtak legkedvezőtlenebbül a földgáz tarifák, de az áramárak is kisebb mértékben csökkentek, mint az EU-ban. (Tekintsünk el most attól, hogy a brüsszeli tervek a földgáz árának módszertanát nem is érintenék, csak az áram hatósági ármeghatározását vezetné ki, leghamarabb 2022-től.) Az Eurostat legutóbbi árstatisztikája azt mutatja, hogy Magyarországon 1,5 százalékkal emelkedett a lakossági földgáz ára 2015 második féléve és 2016 hasonló időszaka között, miközben az EU-28-ban több mint 10 százalékkal mérséklődtek a tarifák.


Lerántjuk a leplet: a rezsiharc egyik áldozata épp a magyar lakosság lett
Forrás: Eurostat
A brüsszeli statisztikai hivatal kimutatása szerint az árak a közösség egészét tekintve ciklikus ingadozás mellett 2013 óta ereszkednek, követve a piaci folyamatokat - Magyarországon 2014 és 2015 között stagnált, majd 2016-ra már enyhén nőtt a "rezsicsökkentett" tarifa - legalább is az Eurostat szerint.


Lerántjuk a leplet: a rezsiharc egyik áldozata épp a magyar lakosság lett
Forrás: Eurostat


Lerántjuk a leplet: a rezsiharc egyik áldozata épp a magyar lakosság lett
Forrás: Eurostat
Hasonló összevetésben a villamos energia árak tekintetében azt találjuk, hogy Magyarországon nem egészen 2 százalékkal csökkent a lakossági áramár, ami körülbelül megegyezik a 28 tagú közösség átlagában tapasztalható változással.


Lerántjuk a leplet: a rezsiharc egyik áldozata épp a magyar lakosság lett
Forrás: Eurostat
A trend Magyarországon hasonlóan alakult, mint a földgáz esetében, közösségi szinten azonban 2014 és 2015 között kisebb lakossági áremelkedés, 2015-höz képest 2016-ra pedig kisebb árcsökkenés volt megfigyelhető. A villamos energia árát jóval kevésbé határozza meg a szezonalitás.


Lerántjuk a leplet: a rezsiharc egyik áldozata épp a magyar lakosság lett
Forrás: Eurostat
Az elmúlt három évben tehát Magyarországon "beállt" lakossági árakat láthattunk, ami jórészt a korábban kezdődött rezsicsökkentés nevű intézkedéssorozat eredménye. Az elmúlt három év időszaka alatt bekövetkezett piaci alapú árcsökkenés kedvező hatásai ezért nem jelentkezhettek a hazai lakossági árakban oly módon, ahogyan az számos más uniós államban érzékelhető volt. A piaci, vagyis nem szabályozott gázárak azonban Magyarországon nagyobb mértékben, közel 30 százalékkal csökkentek 2014 és 2016 második féléve között, mint az Unióban (19%). Ugyanez igaz a villamos energiára is, ahol a hazai mintegy 12 százalékos árcsökkenés csaknem kétszerese volt az EU átlagában 6 százalék körüli árcsökkenésnek.

Csak hét országban nagyobbak a terhek

Az elmúlt években tapasztalható árváltozások nagyságának összehasonlítása persze önmagában nem mond sokat arról, hogy egy adott országban mekkora terhet jelent a lakosság és a piaci szereplők számára az energiaszámlák kiegyenlítése. Erről az abszolút energiaárak összevetése ad egy fokkal reálisabb képet.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - szintén brüsszeli forrású adatai szerint a budapesti lakossági gázárak 3,36 eurócent/kilowattórás értékkel a harmadik legkedvezőbbnek számítottak 2017 áprilisában a vizsgált országok körében, mindössze a belgrádi (3,06 eurócent/kWh) és a bukaresti (2,94 eurócent/kWh) tarifák maradnak el ettől. (Egy átlagos pozsonyi lakossági fogyasztó közel 40 százalékkal fizet többet egységnyi földgázért (4,67 eurócent/kWh), Ljubljanában pedig több mint 80 százalékkal magasabb az ár (6,18 eurócent/kWh).)

Lerántjuk a leplet: a rezsiharc egyik áldozata épp a magyar lakosság lett
Forrás: MEKH
Az áramárakat szemügyre véve a 12,16 eurócent/kilowattórás hazai tarifák ugyancsak az alacsonyabbak közé tartoznak, amelynél csak a balti és balkáni régió egykori szocialista államaiban lehet kisebb tarifákat találni. Prágában és Bécsben pedig mintegy 50 százalékkal magasabb árakkal találkozhatunk (18,23; illetve 18,69 eurócent/kWh).

Lerántjuk a leplet: a rezsiharc egyik áldozata épp a magyar lakosság lett
Forrás: MEKH
Még reálisabb kép rajzolódik ki előttünk az árakat illetően, ha vásárlóerő-paritáson (az egyes országok árszínvonalának uniós átlagos árszínvonaltól való eltérésével korrigálva) vizsgáljuk azokat. A földgáz e tekintetben is olcsónak tűnik itthon, mindössze Brüsszelben, Londonban és Luxembourgban kerül relatíve kevesebbe az energiahordozó.

Lerántjuk a leplet: a rezsiharc egyik áldozata épp a magyar lakosság lett
Forrás: MEKH
Az áram esetében azonban már jóval árnyaltabb a kép, e tekintetben Budapest a középmezőnyben foglal helyet, és nem csak nyugat-európai, de több kelet-európai főváros is viszonylag kedvezőbb árakat biztosít a lakossági fogyasztóknak, így Zágráb, Ljubljana, Vilnius, Tallin és Belgrád is.

Lerántjuk a leplet: a rezsiharc egyik áldozata épp a magyar lakosság lett
Forrás: MEKH
Amennyiben pedig a villamos energia és földgázfogyasztás költségeinek a nettó jövedelemhez viszonyított arányát, azaz azt vizsgáljuk meg, hogy egy háztartás havi jövedelmének mekkora hányadát fordítja a villamos energia és földgázfogyasztással kapcsolatos kiadásokra, Budapest már kimondottan a drágább városok közé tartozik Európában. Közvetlen szomszédaink közül ilyen szempontból mindössze Bukarestben és Pozsonyban nagyobbak a helyi fogyasztói terhek. Az egy évvel ezelőtti állapottal összevetve a magyarországi hányados ugyan 4,8-ról 4,6 százalékra javult, azonban ezzel együtt az ország egy helyezést rontva a 9.-ről a 8. pozícióba lépett elő a fogyasztói terhek nagysága alapján összeállított listán.

Lerántjuk a leplet: a rezsiharc egyik áldozata épp a magyar lakosság lett
Forrás: MEKH
Hosszabb visszatekintésben, az Eurostat euróban feltüntetett adatai szerint a szabadpiaci gázárak 2012-ben az Európai Unió átlagában 0,040 eurócent/kilowattórán tetőztek, ahonnan 2016 végére 0,030 eurócentig süllyedt - ez körülbelül 33 százalékos csökkenést jelent. A szabályozott árak ennél kisebb mértékben csökkentek. A KSH szerint a magyar lakossági villamos energia árak 2012-ben 30,8 forint/kWh-t értek el, 2016-ban pedig 23,3 forintot; az általános tarifa pedig 48,5 forinton tetőzött, hogy aztán a piaci folyamatokat követve 36,6 forintig süllyedjen. A vezetékes gáz esetében ugyancsak 2012-ben tetőzött az ár köbméterenkénti 136 forintos áron, ami tavaly már csak 101 forint volt.

Mindezek alapján az lászik, hogy az elmúlt években a rezsicsökkentés már nem tudta érdemben mérsékelni a hazai lakossági terheket, noha a piaci folyamatok alapján úgy tűnik, erre lett volna lehetőség.

A villamos energia és távhő szempontjából is meghatározó árupiaci földgázárak ugyan meglehetős volatilitást mutatnak, összességében azonban egyértelműen úgy tűnik, az árak jelentősebb mértékben csökkentek, mint amit a magyar kormány a lakossági tarifákban keresztülvitt. Míg 2014 és 2016 között folyamatos lejtmenetben több mint 50 százalékkal mérséklődtek, azóta ismét egy kisebb mértékű drágulás indult meg a piacon. A világ legnagyobbjának számító New York-i árutőzsdén a leginkább kereskedett Henry Hub földgáz árfolyama ezzel együtt továbbra is a történelmi mélypontok közelében alakul.

Lerántjuk a leplet: a rezsiharc egyik áldozata épp a magyar lakosság lett
Forrás: EIA
Az Egyesült Államok Energia Információs Hivatala (EIA - Energy Information Administration) májusban publikált jelentése 2017 egészére 3,17 dollár/millió brit hőegység átlagos árfolyammal számol, ami 2018-ban 3,43 dollárra emelkedhet. Az áprilisi átlagár 3,10 dollár volt.

A földgáz árának várható alakulását azonban több tényezőre tekintettel a korábbinál is nehezebb prognosztizálni. A helyi adottságok és egy egységes piac hiánya miatt a regionális piacokon, gáztőzsdéken kialakuló földgáz-árfolyamok jelentős különbségeket mutathatnak. Korábban a földgáz árfolyama követte az olajár alakulását, ez az összefüggés azonban az elmúlt években gyengült, elsősorban a palagáz kitermelésére alkalmazott technológiák fejlődésének köszönhetően.

A hagyományos vezetékes szállítással az elmúlt években versenyképes alternatívává vált a kontinensek között is költséghatékonyan szállítható LNG alapvetően alakítja át a piacot. Az LNG termelés és kereskedelem felfutása nagyrészt az Egyesült Államok palagáz-forradalmának köszönhető, és ez egyben az árak leszorításában is nagy szerepet töltött be. Ugyanakkor az árak emelkedésének irányába hat, hogy az olcsó kínálatra építve a földgáz felhasználása tovább bővül; a Nemzetközi Energiaügynökség prognózisa szerint 2040-ig évi mintegy 1,5 százalékkal. Ez a tendencia gyakorlatilag globális lesz (a nukleáris energiaforrást rehabilitáló Japán kivételével).

Hogyan tovább, rezsiharc?

A magyar kormányzati tervek hangsúlyos pontja "a rezsicsökkentés eddigi eredményeinek megőrzése, és annak vizsgálata, hogy van-e lehetőség a lakossági energiaárak további mérséklésére". A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) őszre szociális alapú áram- és gázárcsökkentési javaslatot dolgoz ki, ami azt jelenti, hogy a várható újabb tarifacsökkentés nem terjed majd ki mindenkire, illetve hogy nem mindenkinek hozna egyforma könnyítést. A részletek egyelőre nem ismertek, azonban nem lenne meglepő, ha a rászorulóknak minősített lakossági fogyasztók által fizetendő árak nagyobb mértékben csökkennének, és az sem kizárt, hogy egy kisebb árcsökkenéssel a nem rászorulóknak is kedveskedne a kormány. Ehhez gyakorlatilag minden eszköze adott, a piaci folyamatok alakulása alapján pedig akár időszerűnek is lehetne nevezni egy ilyen lépést.

Ezzel együtt túlzó és leegyszerűsítő lenne egy az egyben összevetni a lakossági és nem lakossági tarifákat, és azt a következtetést levonni, hogy a magyar lakosság "elveszítette" az utóbbi időszakban a nem lakossági tarifák javára mutatkozó árelőnyt. A jellemzően nagyfogyasztók számára elérhető árak kijelölnek ugyan egyfajta lehetséges észszerű határt a lakossági árak számára is, azonban az ellátásukhoz kapcsolódó, a lakossági tarifákba is beépülő egyéb költségek a kisebb méretgazdaságosság miatt többnyire relatíve jelentősen meghaladják a nem lakosságiakat. Legalább is, a piaci logika szerint működő országokban.

Mint a fentiek rámutatnak, hiába csökken egy országban központi utasításra az energiahordozók ára, ha közben a lakosság anyagi helyzete továbbra sem konvergál érdemben az elérni kívánt nyugat-európai szinthez. Egy tartós, egészséges mértékű gazdasági növekedés, és az ehhez többnyire járuló jövedelembővülés önmagában is mérsékelné az igénybe vett energiaszolgáltatások lakosságra háruló relatív terheit - akkor is, ha közben a tarifák abszolút értelemben emelkednének. Az energiaszegénység ily módon való "kinövése" gyakoratilag minden szempontból kívánatosabb lenne, mint a központi árszabályozás és szükségtelenné is tenné azt.
A befagyasztott, majd több fokozatban visszavágott árak rendkívül kényelmetlen helyzetbe hozták a szolgáltatókat és a szektor más szereplőit, akiknek ezzel értelemszerűen jelentős bevételi forrásuk esett ki, miközben ágazati különadót kaptak a nyakukba ráadásként. Mindez hosszabb távon nagyon kedvezőtlen következményekkel járhat nem csupán az energiaszektor, de a fogyasztók számára is. Az elmaradt befektetések, nem megvalósult erőművi fejlesztések az ellátás színvonalára is visszaüthetnek; piaci befektetők hiányában az állam veheti át a szolgáltatók szerepét, ahogyan a kapacitások pótlását is neki kell megoldania, például atomerőmű építésével. A végső számlát pedig kénytelen lesz ezúttal is a lakosság állni.
Azonban amint fentebb láthattuk, piaci verseny igenis képes árcsökkenést produkálni, akár az állam által kikényszerítettnél nagyobb mértékben is. Kérdés persze, hogy a hatósági árszabályozás hiányában a magyarországi szolgáltatók milyen mértékben vezették volna át a piaci árcsökkenést a lakossági tarifákba. A rezsicsökkentés egyik fő indokaként emlegett "extra profit", illetve a nagykereskedelmi árak kedvező irányú változásának "lenyelése" a tények alapján egyáltalán nem jellemző más, jól szabályozott, egységesülő piacokon.

A rezsicsökkentés időrendben A kormányzati rezsicsökkentési akció három lépésben valósult meg 2013-14-ben, (a rezsiköltségek 2010-es befagyaztását követően) amelyek eredményeképpen a lakossági földgáz, áram, illetve távhő ára átlagosan közel 25 százalékkal csökkent. A 2010-es kormányváltás után az egyik első döntés a rezsiköltségek befagyasztása volt, majd 2013 és 2014 között egy radikális rezsicsökkentés következett be. Első lépésben 2013 januárjától 10 százalékkal lett olcsóbb a földgáz, az áram és a távhő. 2013 novemberétől újabb 11,1 százalékkal csökkentek a díjak. 2014-ben a gáz ára újabb 6,5 százalékkal, az áram ára 5,7 százalékkal, a távhő pedig 3,3 százalékkal csökkent. Legutóbb tehát 2014-ben történt rezsicsökkentés, nem sokkal a piaci gázárakban bekövetkezett fordulatot követően. Mivel addigra már lezajlottak az indézkedések, Magyarországon csak 2015-ben történt meg az, hogy a szabadpiaci árak a szabályozott tarifák alá süllyedtek. Ez egyébként jóval hamarabb is megtörténhetett volna, hiszen az energiaszolgáltatók méretgazdaságossági okokból a nagyfogyasztókat jóval kedvezőbb relatív költségszint mellett tudják ellátni, mint a felaprózott, sok ki egységből álló lakossági piacot. Ezért a lakossági fogyasztóknak az európai országokban Magyarország kivételével már ezen időszak előtt is többet kellett fizetniük egységnyi energiáért, mint a nagyobb, jellemzően vállalati fogyasztóknak.

Címlapkép forrása: MTI, Komka Péter
GettyImages-200487905-002
Csaknem pormentes lesz az ALDI magyarországi logisztikai bázisa
STA_0781
STA_0480
putyin
Népszerű
Heindrich Balázs HEPA
Mi kell ahhoz, hogy sikerrel üzletelj külföldön? Átalakulóban a magyar exporttámogatás

Nem mernek kockázatot vállalni a magyar cégek, pedig fel lehet készülni a külföldi piacokra – véli Hendrich Balázs, a HEPA vezérigazgatója.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
GettyImages-170645890