Egymilliárd alatt már nem lehet labdába rúgni Magyarországon
Üzlet

Egymilliárd alatt már nem lehet labdába rúgni Magyarországon

Legalább egymilliárd forintot közelítő bevétel kell ahhoz, hogy valaki meg tudjon ragadni a magyar NB1-ben, ez alatt bennmaradás is bravúrnak számít - derül ki a futballklubokat működtető gazdasági társaságok szokásos éves beszámolóiból. Ez a bravúr most a Mezőkövesdnek sikerült, de a Puskás Akadémia feljutása miatt szinte borítékolható, hogy ha nem húznak bele anyagilag, akkor jövőre is kiesési gondjaik lesznek. A nyilvános adatokból több érdekesség is kiderül: a bajnoki címet nyert Honvédnak például papíron legfeljebb a középmezőnyben kellett volna végeznie, az MTK viszont úgy tudott kiesni, hogy papíron a negyedik legtöbb pénzből gazdálkodott 2016-ban.

Titkolózik a Fradi, de valószínűleg még mindig ők a leggazdagabbak

Szokás szerint május végéig kell leadniuk a magyar vállalkozásoknak előző éves üzleti beszámolóikat, ennek kapcsán megvizsgáltuk a labdarúgó NB1-ben szereplő klubok gazdálkodását. Az NB1 tizenkét klubja egy kivétellel le is adta rendben a beszámolót, éppen a valószínűleg a legtöbb pénzből gazdálkodó FTC Labdarúgó Zrt. az, amelyik titkolózik. Persze valószínűleg senki sem lenne büszke arra, ha a magasan legnagyobb büdzsével még a dobogóról is lemaradna a magyar bajnokságban, előbb-utóbb azonban a Fradi sem húzhatja tovább az adatok felfedését. Az FTC mellett az ősi rivális Újpest esetében nehéz még a gazdálkodást becsülni, hiszen az Újpest 1885 Futball Kft. tavaly áttért az üzleti év június 30-i zárására, így náluk csak az első félévről vannak adatok. Vagyis az Újpest FC neve mellett szereplő számok csak hat hónapra vonatkoznak, a Fradinál pedig 2015-ös adatokat tudunk csak mutatni.

Önmaguktól a csapatok kevés információt osztottak meg üzleti hátterükről, így jórészt csak ezekből a beszámolókból lehet következtetéseket levonni. Elsőként igyekeztük megbecsülni a tizenkét csapat költségvetését, erre a legegyszerűbb módszer, ha az árbevételüket és az egyéb bevételüket összeadjuk, majd ebből kivonjuk az adózott eredményüket. A klasszikus piaci bevételek (jegybevétel, ajándéktárgyak, reklám stb.) mellett ugyanis sok klub az egyéb bevételek soron közli például az MLSZ-től kapott támogatásokat, a társasági adókedvezmény (tao) keretében kapott hozzájárulásokat, illetve az esetleges tulajdonosi hozzájárulásokat. Ezen felül pedig ha pozitív adózott eredményt értek el, akkor az azt jelentette, hogy nem költötték el teljes mértékben a bevételeiket, míg negatív eredmény esetén tovább nyújtózkodnak, mint a takarójuk ér. Így becsléseink szerint az alábbiak szerint nézett ki a klubok költségvetése 2016-ban:

Egymilliárd alatt már nem lehet labdába rúgni Magyarországon
Látszik, hogy a mezőnyből magasan kiemelkedik a Ferencváros és a Videoton, mögöttük sokkal szorosabb a mezőny. Annyit érdemes hozzátenni, hogy ha az Újpest esetében megduplázzuk a fél évre eső költségvetést, akkor 2,2 milliárdos büdzséjével a harmadik leggazdagabb lenne a negyedik kerületi klub.

Ha összevetjük a bajnoki tabellát a grafikonnal, akkor azt látjuk, hogy az anyagi lehetőségek alapján a Mezőkövesd bennmaradása bravúr volt, hiszen a kiesett Gyirmót mellett ők gazdálkodtak a legkevesebb pénzből. Mellettük egyértelműen felülteljesítő volt a Vasas és a Paks, melyek a harmadik és ötödik helyen végeztek. És nem szabad megfeledkezni a bajnokcsapatról: a Budapest Honvéd költségvetése alapján a középmezőnybe tartozna. Igaz, hogy ez a középmezőny láthatóan sűrű, de a Fradi és a Videoton megelőzése mindenképpen meglepetés volt. A szezon csalódása ebből a szempontból egyértelműen az MTK volt, mely a harmadik-negyedik legnagyobb költségvetést tudhatta magáénak, mégis a másodosztályban kezdi a következő szezont. Sokak számára talán csalódás volt a Debrecen és a Diósgyőr gyenge teljesítménye, hiszen a két csapat csak az utolsó fordulóban kerülte el a kiesést. A számokból azonban az látszik, hogy mostanra mindkét klub a középmezőnyben szerepel anyagi lehetőségei alapján. Ez a középmezőny pedig sűrű, ahogy már említettük, a Diósgyőr és a Honvéd büdzséje között mindössze 300 millió forint a különbség, ami néhány sikeres igazolással vagy tehetséges fiatallal könnyen ledolgozható. És ahogy említettük, a Ferencváros teljesítménye is jelentősen elmaradt a várakozásoktól.

2015-höz viszonyítva egyébként az látszik, hogy a csapatok kivétel nélkül növelni tudták költségvetésüket, vagyis elvileg prosperáló üzletág a magyar foci.

Egymilliárd alatt már nem lehet labdába rúgni Magyarországon

Honnan van ennyi pénzük a csapatoknak?

A magyar bajnokik párezres nézőszámát elnézve már az is meglepő, hogy egy-egy NB1-es klub honnan tud több milliárdos költségvetést összehozni. Valószínűleg nem a klasszikus bevételek adják a legnagyobb részét, a jegyeladások és az ajándéktárgyak forgalma elhanyagolható a legtöbb esetben. A piaci bevételeken belül a legnagyobb szeletet a reklám- és szponzorációs pénzek tesznek ki, emellett sok társaság esetében az egyéb bevételek is nagy szerepet játszottak.

Egymilliárd alatt már nem lehet labdába rúgni Magyarországon
Érdemes rögtön néhány konkrét példán keresztül bemutatni egy-egy klub gazdálkodását. A leggazdagabb Ferencvárost ezúttal nem érdemes elővenni, hiszen ahogy említettük, ők egyedüliként késnek a beszámolóval, így csak 2015-ös számok állnak rendelkezésre. A Videotont működtető Fehérvár FC Kft. viszont jó példa lehet arra, hogyan gazdálkodik egy magyar élklub. Már láttuk, hogy a csapat mintegy 3,6 milliárd forintot költhetett el 2016-ban, aminek a legnagyobb része klasszikus árbevételként lett elkönyvelve.

A Videoton hetven százalékkal tudta növelni bevételét, de ez nem jelenti azt, hogy több pénzből gazdálkodott volna, hiszen így a 2015-ös 1,2 milliárd forintos adózott veszteséget sikerült eltüntetniük, a költségvetésük nagyságrendileg ugyanakkora volt, mint 2015-ben.

Ha megnézzük az árbevétel szerkezetét, akkor kiderül, hogy a csapat elsősorban a szponzorokra támaszkodik, 1,9 milliárd forint hirdetésből és szponzorációból származott, ami több mint fele volt a teljes árbevételnek.

Egymilliárd alatt már nem lehet labdába rúgni Magyarországon
Természetesen azt nem részletezik, hogy ez a jelentős összeg pontosan melyik cégektől érkezett, de a csapat honlapján az alábbi társaságok vannak felsorolva kiemelt szponzorként: Mol, Market, Esma, Strabag. Ezek közül az Esma és a Market a Vidi-tulaj Garancsi István cégei, vagyis gyakorlatilag a saját tulajdonosa szponzoráció formájában finanszírozhatja a klubot. A Mol esetében pedig futballberkekben évek óta több százmilliós támogatási összegről lehet hallani. Vagyis a Videotonnál az árbevétel távolról sem tekinthető teljes egészében klasszikus piaci bevételnek. Sokat elárul a magyar fociban uralkodó viszonyokról, hogy a jegybevétel mindössze alig egy százalékot képvisel a teljes bevételből.

A fenti árbevételhez jött még 284,2 millió forintos egyéb bevétel a klub esetében, ebből 120 milliót tett ki az önkormányzati támogatás. Jelentős tételt jelentett még a társasági adóból leírható tao-támogatás, ami 103,7 millió forint volt.

A kiadások közül kiemelkednek a személyi jellegű költségek, a Videoton a beszámoló szerint 2,2 milliárd forintot fordított erre a célra. Ez azért nem meglepő, mert aki követte az elmúlt években a magyar foci működését, az már hozzászokhatott, hogy szinte minden csapatnál a személyi jellegű költségek viszik el a legtöbb pénzt.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar focisták és edzők valószínűleg erősen túl vannak fizetve a klubok anyagi lehetőségeihez képest.

A helyzet kicsit javult 2015-höz képest, hiszen akkor még 2,6 milliárd forintot költöttek személyi jellegű tételekre. Az anyagjellegű kiadások 685,3 millió forintot vittek el, míg az egyéb kiadás 392,7 millió forint volt a cég beszámolója szerint.

Így a Videoton üzemi eredménye 148,8 milliós profitot mutatott az egy évvel korábbi 1,1 milliárdos mínuszhoz képest, az adózott eredmény pedig 133,5 millió forint lett. Vagyis első ránézésre jelentősen javult a klub gazdálkodása, azonban ahogy a fentiekben láthattuk, ez nem a piaci alapú bevételeknek volt köszönhető, hanem annak, hogy a szponzori- és reklámbevételek majdnem megduplázódtak, de ezek összetétele homályos, egy része akár bújtatott tulajdonosi hozzájárulás is lehetett.

A másik konkrét példánk a DVSC Futball Szervező Zrt., melynek gazdálkodása egyrészt azért érdekes, mert a csapat a kétezres években tíz év alatt hét bajnoki címet nyert, vagyis nem túlzás kijelenteni, hogy az utóbbi másfél évtizedben megkerülhetetlen volt. Néhány éve azonban arról hallani, hogy fogytán a pénz Debrecenben, így idén tavasszal egészen az utolsó fordulóig kiesési gondjai voltak a klubnak. Becsléseink szerint a Loki 2016-ban 1,6 milliárd forintból gazdálkodhatott, mely már egyáltalán nem számít kifejezetten magasnak a magyar NB1-ben.

Egymilliárd alatt már nem lehet labdába rúgni Magyarországon
Ebből közel egymilliárd forint volt a piaci árbevétel, 1,3 milliárd pedig az egyéb bevétel. Utóbbi tétel jelentős megugrása annak volt köszönhető, hogy a DVSC 1,1 milliárd forint értékben adott el játékost. Ezt az összeget a beszámolóban részletezték is, így kiderült, mennyit ér manapság egy magyar futballista:

  • Balogh Norbert 699,5 millió forintért ment az olasz Palermóhoz
  • Bódi Ádámért 163,9 milliót fizetett a Videoton, míg Varga József 88,1 millióért szintén a fehérváriaknál folytatta
  • Korhut Mihály az izraeli Hapoel Beer-Shiva csapatához ment 146,9 millió forintért
  • A fentiek mellett Tisza Tibor, Zsidai László, Szécsi Márk és Deczki Máté összesen 50 millió forintot hoztak a Lokinak.


A kiadások legnagyobb szeletét a DVSC-nél is a személyi jellegű költségek tették ki, az egymilliárdos összeg magasabb volt, mint a cég teljes piaci árbevétele. Vagyis a tetemes egyéb bevétel nélkül a béreket és a járulékokat sem tudta volna fedezni a klub. Ehhez jött még 537,4 milliónyi anyagjellegű ráfordítás. Mindez azért nem jó hír, mert várhatóan nem tud majd minden évben 1,1 milliárdért játékosokat eladni a Loki, így vagy a kiadásokat kell visszafogni, vagy más bevételforrások után kell nézni, ha nem akarja a tulajdonos kipótolni a költségvetést.

Összességében az NB1-es klubok költségvetése és a konkrét példák is azt támasztják alá, hogy a magyar foci működése még mindig fényévekre van a piaci alapútól. A legtöbb klub ugyanis vagy direkt állami és önkormányzati támogatással, vagy a szintén a kormány által biztosított tao-kedvezménnyel pótolja ki marginális piaci bevételeit, vagy pedig olyan állami cégek vagy politika-közeli vállalkozások hirdetéseiből oldja meg a működését, melyek a nézőszám és a magyar foci renoméja mellett irreálisan magasnak tűnnek. Elvileg pozitív példa lehetne a DVSC, mely játékoseladásból tartotta fenn magát 2016-ban, azonban az sem működhet a végtelenségig. Sokkal valószínűbb, hogy a Lokinak éppen azért kellett ilyen összeget kisajtolnia a keret kiárusításából, hogy a kiadásokat fedezzék, ez azonban csak a tűzoltásra volt elég, hosszabb távon más megoldást kell találni.

A címlapkép forrása: MTI/Koszticsák Szilárd
HUNGARY - NOVEMBER 17:  Hungarian Forint notes of differing denominations (Photo by Balint Porneczi/Bloomberg via Getty Images)
Frankfurt Stock Exchange
Boris Johnson
autolipufogoooo
gyar
gyár190920
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
BET
Olvasta már? Áttörte a falat az OTP