Könyvet adna a vakok kezébe a magyar egyetemisták fejlesztése
Üzlet

Könyvet adna a vakok kezébe a magyar egyetemisták fejlesztése

Közel 33 ezer vak ember él az országban, a látássérültek száma pedig meghaladja a 218 ezret a Semmelweis Egyetem felmérése szerint. Ezeknek az embereknek egy olyan világban kell érvényesülniük, amely egy olyan vizuális rendszerre épül, amiben az információ terjedésének, a tájékoztatásnak az elsődleges formája az írott szöveg. A Műszaki Egyetem hallgatói ezért kifejlesztettek egy olyan olvasókesztyűt, amely segítségével bármilyen szöveg Braille-írássá alakítható.
A GlovEye-ra keresztelt, okostelefonos applikációval összekötött eszközt benevezték a Microsoft fiatal feltalálóknak, és startupoknak kiírt Imagine Cup elnevezésű versenyére, amivel bejutott az Egyesült Államokban megtartott döntő 32 legjobb csapat közé. Az eszközt fejlesztő Fülöp Ádámmal a Portfolio következő rendezvényének apropóján beszélgettünk, ahol ő lesz az egyik előadó.

Portfolio: Egy tanulmány szerint a következő évtizedekben megtriplázódhat a vakok száma, túllépve a 100 millió főn. Ennek tudatában fejlesztettétek a látásérültek olvasását segítő eszközt, vagy esetleg valamilyen személyes érintettség motiválta a csapatot?



Könyvet adna a vakok kezébe a magyar egyetemisták fejlesztése
Fülöp Ádám: Inkább arról volt szó, hogy hallottunk a Microsoft diákoknak rendezett startupversenyéről (Imagine Cup), ahol valamilyen társadalmi problémára gyógyírt jelentő fejlesztéssel lehetett nevezni és ennek megfelelően nyitott szemmel jártunk. Az alapítótársam, Klinkó Krisztián pedig ekkor lett figyelmes arra, hogy a gyengén látók a BKV-n felolvasóprogram segítségével próbálják használni a telefonjukat, ami nemcsak azért problémás, mert használniuk kell hozzá mindkét kezüket - így megnehezítve a kapaszkodást - de leköti a külvilággal való kapcsoltuk szempontjából legfontosabbat: a hallásukat. Ebbe belekapaszkodtunk és egy olyan megoldást kerestünk, ami nem hangalapú, mint a legtöbb, látásérültek segítése céljából készült eszköz. Ez lett a GlovEye, amely egy okostelefon segítségével valós időben alakít Braille-írássá bármilyen nyomtatott szöveget.

Elképzelhető, hogy nemsokára összefuthatunk a villamoson a ti kesztyűtökkel olvasó látássérületekkel?

A kezdeti elképzelés valamelyest módosult: azt nem gondolom, hogy a kesztyűnkkel a kezükön járnak kelnek majd az emberek. Bár mindenképpen jó iránynak tartjuk, hogy hallgatás helyett a kezüket használják olvasásra a látásérültek, az látni kell, hogy valamelyest szembe megyünk a trendekkel. A vakok mindössze 10 százaléka ismeri csak a Braille-írást, ráadásul egyre inkább visszaszorul, aminek oka, hogy a Braille-írást hónapokig kell tanulni és bizonyos esetekben valóban praktikusabb egy hangalapú megoldás. Ha például egy gyógyszer tájékoztatóját szeretnék megismerni vagy egy számlát leolvasni, arra már léteznek olyan applikációk, amelyek befotózás után felolvassák az információt; itt nem az olvasás élménye az elsődleges.

Azonban ahogy egy átlagembernek sem nyújtja ugyanazt az élményt egy hangoskönyv, mint a rendes olvasás, úgy a látásukban korlátozottaknak sem. Nekik szeretnénk megadni az olvasás élményét, ráadásul a találmány kiválóan alkalmas a Braille-írás megtanulására, hiszen összekapcsolható hanggal is, így egyszerre tapintják és hallják a szöveget, ami sokkal élvezetesebbé és hatékonyabbá teszi az oktatás folyamatát.

Nem tartotok attól, hogy az említett praktikusabb megoldások feleslegessé teszik a GlovEye-t?

A termékfejlesztés során rengeteget teszteltünk, több mint száz látássérült tapasztalatai alapján jutottunk el a jelenlegi prototípushoz, sőt most már házon belül is van egy állandó tesztelőnk. Nem túlzás azt mondani, hogy abszolút a célcsoport igényihez igazítottuk a GlovEye-t, ami azt mutatja, hogy szükség van rá. Az, hogy a Braille-írás visszaszorulóban van, még nem jelenti azt, hogy feleslegessé vált. Az emberek kényelmesek, én is tudom, hogy egészségesen kéne élni, meg elmenni futni, mégsem megyek. A jelenleg kipróbálható két eszközt, ezért olyan helyen állítottuk üzembe, ahol úgy gondoljuk, hogy van létjogosultsága: a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) Intézetében található az egyik, a másikat a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központja kapta. Mindkét helyszínen egy állványra rögzített eszköz alá kell betolni az olvasmányt, amely beolvassa az írást, a felhasználónak pedig elég csak imitálnia az ujjával a sorkövetést és máris érkeznek az impulzusok az ujjbegyére.

Hogy is működik ez pontosan? Az eredeti elképzelés szerint a felhasználó a homlokára tudja erősíti a telefont úgy, hogy annak kamerája a feldolgozásra váró szövegre fókuszáljon. A kamera helyes látószögének beállítását hangalapú instrukciók segítik. Ezután a telefonra letöltött applikáció "beolvassa" az írás képét, majd valós időben, bluetooth kapcsolaton keresztül információkat juttat el a kesztyűnek a szövegről, ezen belül az oldalak, a bekezdések, a sorok és betűk pontos elhelyezkedéséről. A kesztyű viselője az eredeti szöveg megérintésekor a mutatóujjba épített 6 kis tüske segítségével úgy érzékeli, mintha az ujjbegyével Braille-karaktereket tapintana. A későbbi prototípusnál már elég csak imitálni a sörkövetést.



Könyvet adna a vakok kezébe a magyar egyetemisták fejlesztése
Mi okozta eddig a legnagyobb kihívást a vállalkozás életében?

Arról már esett szó, hogy valamelyest szembe megyünk a piaci tendenciákkal, de ehhez még azt is hozzátenném, hogy egy amerikai befektető is megkeresett minket, aki kertelés nélkül megmondta, hogy maximum tíz évet ad a Braille-írásnak, de addig komoly potenciált lát a cégben. Szóval mondhatjuk, hogy állandó kihívás olyan piacon érvényesülni, ahol éppen más megoldásokban látják a jövőt. Egy másik problémás terület pedig a megfelelő emberek megtalálása, egy jó csapat felépítése.

A nyáron két alapember is kiszállt a projektból, amit előre tudtunk, hiszen a később csatlakozott negyedik tag, Zagyva Dániel csak nyárra erősítette a céget, utána visszatért Amerikába folytatni a tanulmányait, ahogy Zemkó Boglárka is elkezdte a mesterképzést. Ezzel pedig egyet kell értsünk:

nem meglepő, hogy valaki a biztos alapot nyújtó mesterképzést választja szemben egy olyan startup vállalkozással, amiben sok reményünk van ugyan, de semmi biztosat nem tudunk nyújtani.

Az ő pótlásuk egyelőre megoldhatatlan feladat, mert egyrészről olyan elkötelezett embert keresünk, aki tényleg szívügyének érzi a problémát, a másik pedig, hogy aki okos, és tudja mit csinál, az nem unatkozik. Tekinthetjük ezt a munkaerőhiány egyetemre való beszivárgásnak is, de egyszerűen nem találni olyan ügyes és lelkes szakembereket, akinek lenne szabad kapacitása, legfeljebb csak projekt szinten. Így most inkább több embert próbálunk bevonni kisebb munkákra, ami viszont befektetői szemmel nem túl meggyőző. Ők inkább azt szeretnék látni, hogy 3-4 ember teljes kapacitással ezen dolgozik, de ezt egyelőre nem tudjuk megoldani, úgyhogy a pénzt pályázati úton próbáljuk előteremteni.

Hogyan próbáljátok túltenni magatokat az ilyen nehézségeken, miből merítetek energiát?

Ha az ember kísérletező típus, hozzászokik, hogy minden nem sikerülhet, megedződik a kudarcokon. Nem ez az első projektünk, Krisztiánnal például DJ-ként elektronikus zenét is szerzünk. A számokat legalább egy tucat kiadónak el szoktuk küldeni, ebből jó, ha a felétől érkezik válasz. De egyszer így beválogattak egy német tehetségkutató világversenyre, amit végül meg is nyertünk, így a kitartó kilincselésnek végül lett eredménye. Azóta már egy irodában berendezett stúdiót is felajánlott a volt munkaadóm, így egy fokkal profibban folyik munka.

Ha nem lenne a GlovEye, akkor lehet a zenei karrier felé fodulnál?

Elképzelhető, de általában egyszerre több dolog fut párhuzamosan. A zenélés mellett készítettem el például egy pályázatra egy olyan fejlesztést, amellyel egy gombnyomással letiltható a bankkártya, így elkerülhetőek a visszaélések. Ezzel meg is nyertem a pályázatot, ez lett GRÁNIT Lock. A megoldás lényege, hogy az ügyfelek bármikor zárolhatják a GRÁNIT Bank által kibocsátott hagyományos bankkártyájukat és érintőkártyájukat az okostelefonjukon keresztül.

Mit vársz a GlovEyetól, mikor kerülhet piacra és hol lesz a cég 10 év múlva?

A prototípus már végleges, most azon dolgozunk, hogy egy eszközben elférjen az egész, amihez be fogunk vonni designereket is, és várhatóan jövő nyár elején már kapható lesz. Olyan 90 ezer forintos árral számolunk, de ha sikerül orvosi segédeszköznek nyilvánítatni, akkor ez még kedvezőbb lehet, amivel jóval elérhetőbb lesz a jellemzően drága Braille-eszközökhöz képest.

Azt nehéz megmondani, hogy mi lesz belőle tíz év múlva, de ha akkor is élni fog a cég, akkor már nem valószínű, hogy a Braille-írás lesz a középpontban. Ha lehet nagyot álmodni, akkor egy olyan platformot képzelek el, amely személyi asszisztensként összeszedi a vakokat célzó és segítő innovációkat, szolgáltatásokat.

További információ és jelentkezés a Portfolio Sikerklubra ide kattintva.
foldgazgetty
volkswagenshutterstock
Alteo klub
facebook libra szablyozás
shutterstock_1077065507
donaldtrumpgolf
Boris Johnson Brexit igeret beszed1500
Brexit Boris Johnson ketto level Donald Tusk
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
volkswagenshutterstock