Felejtsd el a főnököt, az irodádat és mindent, amit a munkádról tudsz!
Üzlet

Felejtsd el a főnököt, az irodádat és mindent, amit a munkádról tudsz!

Minden projekten más kollégákkal dolgozol együtt, nincs főnök, nincs iroda, azt csinálod, amihez a legjobban értesz, és ha jól teljesítesz, a fizetéseden felül még bónuszokat is vehetsz fel. Így néz ki a jövő vállalati struktúrája, az agilis modell, amely az IT-szektorból indult, mára viszont már a cégek mintegy 40%-a dolgozik a bevezetésén, többek közt szinte a teljes magyar pénzügyi és telekommunikációs szektor, mi most a bankokat kérdeztük meg.

Mi az agilis szervezet?

Az agilis szervezeti szemléletmód lényegében abban tér el a korábban megszokott szervezeti struktúráktól, hogy nem egy statikus objektumként gondol egy szervezetre, hanem egy dinamikus, feladat- és emberorientált, élő szervezet szerű vállalat felépítését tűzte ki célul. A modell főbb jellemzői, hogy:
  • A fix, vertikális hierarchiát dinamikus, feladatorientált munkacsoportok váltják fel, melyek egy-egy közös projekthez hozzáteszik a saját külön csoportokban összerakott munkájuk eredményét.
  • Maguk a csoportok dinamikusan összeállíthatók és feloszlathatók, a tagok ahelyett, hogy egy fix munkakör követelményeinek próbálnak megfelelni, inkább egymást változatosan követő feladatokat teljesítenek.
  • A menedzserek inkább mentori, támogatói szerepet vesznek fel, illetve a különféle projektek koordinátoraiként dolgoznak, nem pedig közvetlen hatalmat gyakorló ellenőrző és végrehajtó személyként funkcionálnak.
  • A juttatási rendszereket, melyeket most főleg a szenioritás és a hierarchiában elfoglalt pozíció befolyásol, felváltja vagy kiegészíti a teljesítményen alapuló díjazási rendszer.
  • A cég költségvetése is tükrözi a változásokat: ahelyett, hogy különféle projektekre fix összegeket allokál a menedzsment, inkább a projektek kezdeti sikeressége és első kézzelfogható eredményei alapján határozzák meg, melyiket mekkora összegekkel támogatják.

Nemzetközi sikersztori

Az agilis modell az IT-szektorban született meg és terjedt el, korábban elsősorban csak szoftverfejlesztés során használták. A McKinsey 2500 amerikai vállalat körében készített felméréséből kiderül, hogy

az agilis modell bevezetésén szervezeti szinten már a cégek 40%-a dolgozik. Többek közt agilis modell működik már a Ciscónál, az ING-nél és a Spotifynál is.

Az ING-nél például úgy működik ez a modell, hogy
  • egy projekten dolgozik egy törzs (tribe), mely körülbelül 100-150 szakembert tömörít magába.
  • A törzs számos, maximum 9 fős csapatból (squad) áll, melyek fizikálisan egy helyen, egy-egy funkció ellátásán munkálkodnak, a projekt alatt a csapat összeállítása és a funkció is változhat.
  • Egy csapatot egy terméktulajdonos (product owner) fog össze, aki az csapat koordinációjáért felelős (például ütemterveket rak össze, adminisztrálja a folyamatokat), viszont hierarchiában nem áll a csoport felett.
  • A törzseket egy törzsfőnök (tribe lead) szervezi össze, aki a csoportok prioritásait határozza meg, a költségvetést rakja össze és kommunikál más törzsekkel.
  • Támogató szerepet tölt be egy agilis tréner is (agile coach), aki 1-1 szakembert külön támogat, és ha kell, képez.
  • Az csapatok mellett szakaszok (chapter) is funkcionálnak a törzsön belül, ezek 1-1 tréning- és tudásmegosztási, támogatási csoportot jelentenek, a törzstagok ezekbe a szakaszokba is külön be vannak osztva - vagyis a törzsek és a szakaszok tagjai közt teljes az átfedés.


Az agilis struktúra eredményei már most is látszanak:
  • Például egy nemzetközi elektronikai vállalat 20%-kal növelte értékét három év alatt az agilis szervezeti modellnek köszönhetően,
  • egy nemzetközi bank (bár nem nevezi meg, vélhetően itt az ING-re gondol a McKinsey) 30%-kal csökkentette a költségbázisát és jelentősen növelte a munkavállalók aktivitását és az ügyfelek elégedettségét, ráadásul javult az új termékek piacra jutási ideje is.
  • Egy nyersanyagfeldolgozó cég 25%-kal növelte hatékonyságát és 60%-kal csökkentette a sérülések számát a modellnek köszönhetően.

Hogy néz ki itthon?

Kovach Anton, a Shiwaforce alapító-vezérigazgatója szerint négy osztályba sorolhatók a magyar vállalatok az agilis módszertanhoz való hozzáállásuk szempontból:
  • Szinte mindegyik nagyobb méretű magyar vállalat beszél az agilis módszertanról.
  • Kevesebben vannak, akik figyelik az agilis módszertan implementációját a gyakorlatban, konkurenseiknél, viszont ők maguk még nem vágnak bele.
  • Vannak olyan cégek, amelyek kipróbálták az agilis modellt, de szervezeti szinten még nem alkalmazzák, ebbe a kategóriába tartozik a három nagy telekomcég, illetve szinte az összes bank és biztosító.
  • Illetve elenyésző számban, de vannak "nagyon bátrak," ahol már teljes szervezeti egységek, sőt, a komplett szervezet átalakítása folyamatban van.


A szakember kiemelte: az agilis modellt itthon főleg a frontend fejlesztések, azaz a felhasználók számára készült informatikai fejlesztésekhez használják, az implementáció pedig csak azoknál a cégeknél sikeres, ahol a vezetés is támogató. Az alulról jövő kezdeményezések jellemzően még korán elhalnak. Sok cég egyébként abba bukik bele, hogy az eszköz- és módszertancentrikus személetmódját nem váltja fel egyén- és kommunikáció-centrikus módszertannal, pedig utóbbi az agilis módszertan lényege.

Kovach hozzátette: az agilitás drágább, mint a hagyományos vállalatszervezési modellek, viszont sokkal nagyobb túlélési esélyt adnak a gyorsan fejlődő, változó, digitalizálódó világban.

Ahogy Darwin is megmondta: nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra

- fogalmazott a vezérigazgató.

Középhosszú távon egyébként megtérül az agilis módszertanba való pénzbefektetés is.

Már működik a hazai bankoknál

Megkérdeztük a kilenc legnagyobb hazai bankot arról, ők használnak-e agilis modellt. A megkérdezett pénzintézetek közül hat válaszolt a kérdéseinkre.

Az agilis modellt a magyar pénzintézetek a következőképpen implementálták:
  • Az OTP Bank már több projektjében alkalmazta az agilis módszertant. Ez úgy nézett ki, hogy önállóan dolgozó és döntéseket hozó csoportokat állítottak fel, melyek a stratégiából levezetett feladatokat oldottak meg. A munkacsoportok tagjai minden reggel beszámoltak az előző nap elvégzett munkájukról, kéthetente pedig újabb célokat tűztek ki maguk elé. Mindez nem likvidálta a vezetői beszámolók rendszerét, de a feladattervek teljesítésében a munkacsoportok szabad kezet kaptak. Az OTP szerint az agilis modellnek köszönhetően szorosabb kapcsolat alakult ki a szakemberek közt, a feladatmegoldás pedig gyorsabb és hatékonyabb. A tesztek is sokkal gyorsabban és pontosabban lezajlanak. Az eredmények láttán a széles körben való átalakítás jelenleg folyamatban van a pénzintézetnél.
  • A K&H több területen is fejleszt "agilis-jellegű módszertant" 2015/2016 óta, ebben a szemléletben korszerűsítik a lakossági digitális csatornáikat és más ágakat a bankon és biztosítón belül. A projekt előnyei lennének például a gyors és könnyített kommunikáció, melyet a leszállításban résztvevő valamennyi szereplő egy helyen való fizikális helye biztosít, a szállítás végén bemutatásra kerülő demó, ami a funkció fejlesztésében segít, valamint a feladatok könnyebb priorizálása. A módszertan lehetőséget teremt a pontosabb mérésekre, elemzésekre, a hatékonyság folyamatos növelésére és nem utolsó sorban a költségvetési kontroll egyik fontos támogatója.
  • A CIB részben alkalmazta már az agilis módszertant, többek közt akkor, amikor a CIB Mobilalkalmazást a #withPay szolgáltatással bővítették, vagy éppen amikor az online számlanyitáson és az online személyi kölcsön igénylési folyamatokon dolgoztak. A jövőben még nagyobb arányban fogják majd használni ezt a módszertant, már képzéseket is tartottak róla.
  • A Budapest Bank informatikai területen alkalmaz agilis módszertant, ez érvényesül mind a frontend, mind pedig a middleware fejlesztésének területén, körülbelül 4 éve használják. A Budapest Banknál a fejlesztői csapatok Scrum módszertan szerint dolgoznak, míg a rendszerszervezői csapatok Kanban módszertan alapján. A pénzintézet szerint a Kanban módszertan sokat segít az erőforrás-tervezésben, valamint a vállalások tartásában, míg a Scrum módszertan esetében sokkal hamarabb lesz kézzel fogható, akár élesíthető produktum.
  • Az MKB nagy újdonságtartalommal bíró projektek esetén használ agilis módszertant, az első ilyen fejlesztések még 2016-ban indultak el. Az agilis szervezeti módszertan legfontosabb előnye az MKB számára, hogy a bank egyes területein megfogalmazódó nagy újdonságtartalmú ötletek mielőbb megvalósulhassanak, így a bank ezekkel minél korábban piacra tud lépni (legyen az az ügyfelek felé megjelenő, vagy az MKB belső működését támogató fejlesztés), továbbá az ügyféligények / piaci trendek alapján ezeket folyamatosan tovább tudja fejleszteni.
  • Az Erste Banknál vizsgálják az agilis módszertan implementálási lehetőségeit, a budapesti központban az átépítés már ebben a szellemben történik. Az új épületben továbbra is minden területnek lesz saját bázisa, de a közös tereket, tárgyalókat részlegtől függetlenül lehet használni majd. Ez jó lehetőséget ad majd más területeken dolgozókkal való kötetlenebb találkozásokra, a hatékonyabb információáramlásra. Azon területeknél, ahol a technológiai feltételek és a feladatok természete engedi, változatos tereket alakítanak ki, melyeket igényük szerint használhatnak a bank dolgozói. Ilyenek lesznek például a CoLab zónák, melyeknek köszönhetően kisebb csoportokban is együtt dolgozhatnak. Gyorspontok is rendelkezésetekre állnak majd, ahová igény szerint leülhetnek egy rapid egyeztetésre, szövegírásra. A felszabadult terekből többféle igénynek megfelelő, változatos közösségi terek kerülnek kialakításra, melyben könnyebb lesz egymással beszélgetni, brainstormingolni.

A pénzintézetek mellett a magyar biztosítók is foglalkoznak agilis módszertannal, az NN például már használja ezt az IT divíziójában, amiről Sztanó Imre vezérigazgató is beszélt nekünk:
GettyImages-200487905-002
Csaknem pormentes lesz az ALDI magyarországi logisztikai bázisa
STA_0781
STA_0480
putyin
Népszerű
Heindrich Balázs HEPA
Mi kell ahhoz, hogy sikerrel üzletelj külföldön? Átalakulóban a magyar exporttámogatás

Nem mernek kockázatot vállalni a magyar cégek, pedig fel lehet készülni a külföldi piacokra – véli Hendrich Balázs, a HEPA vezérigazgatója.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
GettyImages-170645890