Mit kell tennünk a sokszereplős, nagy forgalmú tőzsdéért?
Üzlet

Mit kell tennünk a sokszereplős, nagy forgalmú tőzsdéért?

Portfolio
Amerikai kamatemelés, kereskedelmi háború, olasz válság, feltörekvő piacok sérülékenysége, Donald Trump, vállalati gyorsjelentések. Csak néhány tényező, amelyek miatt mostanában nem unatkoznak a részvénypiaci befektetők - ezekről is szó lesz a Portfolio ma esti befektetői klubjában. Virág Ferenc, a Random Capital vezérigazgatója az esemény kapcsán lapunknak arról beszélt, milyen folyamatok zajlanak manapság a magyar tőzsdén, hogyan változott a piac az elmúlt években, és hogy hogyan lehet megváltoztatni a térségre jellemző költség struktúra átalakulást.
Izgalmas folyamatok zajlanak a magyar tőzsdén 2015 óta. Hogyan foglalná össze az elmúlt három év tőzsdei történéseit saját szemszögéből?

Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy miben változott az elmúlt három évben a Budapesti Értéktőzsde piaca. A leglátványosabb fejlődést mindenképpen az árfolyamok változásában, emelkedésében láthatjuk, ami számos vezető részvényt és számos kis - és közép kategóriás részvényt illet, a kapitalizációjuk szerint kategorizálva. A 2009-től zajló nemzetközi, általános tőkepiaci fellendülés folyamatában Magyarországon volt egy lemaradó vagy ha úgy tetszik az emelkedésből kimaradó periódus, ami 2011 nyarától 2015 márciusáig egy viszonylag szűk sávba szorította a magyar tőzsdei társaságok árfolyamát és velük együtt a Budapesti Értéktőzsde BUX indexének teljesítményét is.

Ez volt a szektoradók és a leminősítések korszaka?

Igen, ez pontosan az az időszak volt, amikor a nemzetközi piacok pozitív teljesítménye tovább zakatolt a 2009-es forduló után, de a magyar tőzsdéről eltűnt a külföldi érdeklődés és vele a világban uralkodó optimista intézményi vásárlások.

Mennyire érintette ez negatívan a befektetési szolgáltatási szektor szereplőit?

Változóan. A banki szolgáltatók árbevételének és az árbevétel változásának ez egy lényegtelen elemét jelenti. A szektor egyéb, nagyobb szereplőinek tőzsdei árbevétel változása sem feltétlenül jelent óriási kérdőjelet, miután a tevékenység csak egy kis részét jelenti a tőzsdei végrehajtásból származó jutalék árbevétel.

Voltak olyan szolgáltatók is, akik viszont leginkább a tőzsdei kereskedés árbevételéből éltek/élnek, ilyen volt a Random is, ami nem volt szerencsés szituáció, mert lassította a növekedést és gátolta az eredményességet.

Ez azt jelenti, hogy a Random nehezen élte meg ezt az időszakot?

Alapvetően azért nem, mert a hatékony és költségkímélő működés párosult a lassabb, de még így is aktívan bővülő ügyfélszámmal és ügyfél portfolióval, ami biztosította a cég folyamatos növekedését. Valójában nem is az volt a kérdés, hogy miként nő a tőzsdei forgalmunk, hanem az, hogy az ínségesebb időszakokban is miként tudunk minél több aktív ügyféllel növekedni.

Miként reagált erre a nehéz időszakra a brókerpiac?

Szerintem sokféleképpen és egyes esetekben nem is helyesen. A technológiai fejlődés elérte a mi piacunkat is. Az, hogy elektronikus felületek segítségével lehessen fogadni és továbbítani ügyfélmegbízásokat az intézményi ügyfelek kiszolgálásában is, már nem volt egy ördögtől való cselekedet, még akkor sem, ha egyébként a brókerszakma klasszikus elemeiben igencsak idegen felépítmény attól, hogy a személyes kapcsolatok ne dominálják a befektetési folyamatot. Szinte minden intézményi kiszolgálást végző befektetési vállalkozásnál megjelentek az úgy nevezett DMA rendszerek, amik egy direkt kapcsolatot létesítenek a piac és az ügyfél között, teljesen automatizálva a tőzsdei megbízásadás és teljesítés végrehajtását.

Még lehet regisztrálni a Portfolio következő befektetői klubjára. Jön a nagy magyar részvénypiaci kitekintő!

Ez még nem is lett volna baj. Az viszont igen, hogy a külföldi érdeklődés nagyon alacsony jelenlétét azzal igyekezték fokozni egyes szolgáltatók, hogy önköltségi szinten vagy az alatt kezdték kínálni a DMA alapú piacelérés lehetőségét. Sokuknak nem fájt, mert amint említettem egyébként is apró bevételről beszélünk az összes árbevételhez képest vagy egyszerűen marketing fogásként értékelték a tőzsdei szereplésük volumenének növekedését.

Ez a magyar lépés képes volt megváltoztatni a térségre jellemző költség struktúra átalakulást?

Abszolút nem. Nem a változás eljövetelét és az olcsóbb szolgáltatás irányába mozdulást "köszönhetjük" ennek a magatartásnak, hanem a magyar helyzet fokozottabb elmozdulását a nullán szolgáltatás felé.

Ez egy verseny, miért ne működhetne ez így rendjén? Addig csökkenek a szolgáltatási árak, amíg a piaci verseny engedi.

A piaci versenyben is vannak azért gátak, sőt a költségszint alatti rendszeres és üzletszerű értékesítést nem egyszer vonták már vizsgálat alá.

Ha kérdés egy hipermarketben, hogy a tömeges felvásárlási ár alatti áron árulnak dinnyét, akkor ez egy szabályozott, felügyelt piacion is aggályos lehet. Főleg amikor már arról beszélünk, hogy ingyen szolgáltatásokkal érkezhetnek külföldi szolgáltatók a magyar piacra.

Igen erről sokat lehetett hallani mostanában. Adja is a kérdés magát, hogy miként vélekedik a Robinhood amerikai szolgáltató ingyenes platformjáról?

A kérdés összetett, de közel sem bonyolult.

Legelőször azt kell tisztázni, hogy mik az amerikai szolgáltatók költségei leginkább az amerikai piacon folytatott kereskedés után. A legfontosabb tudnivaló, hogy abszolút más a költségstruktúra, mint a hazai piacon. Az amerikai piacokon volumen díjak és egyszeri költségek terhelik a kereskedést, míg a magyar tőzsdén a fix tőzsdei és elszámolóházi díjakon felül vagy részeként, a tőzsde a forgalom alapján számít fel díjat. A forgalmi díjfizetést nem gondolom, hogy ki lehetne balanszírozni az eszközök hozadékával, illetve óriási kockázatot jelentene a tőkepiac számára egy olyan bevétel-kiadás struktúra, ahol érdemben elválhat a forgalmi volumen, az eszköz volumen és az eszközök állandóan változó megtérülési rátája. Ha én szabályoznám a piacot, biztosan nem engedném, hogy a bevételi oldal, szinte kizárólag olyan forrásból keletkezzen, aminek semmi köze nincsen a befektetési szolgáltatás gyakorlásához.

Ezekre a szolgáltatókra jelenleg úgy tekintek, hogy jó marketingfogást találva kihasználják a piacok gyors változásait és a szabályozás időbeni lemaradását.

Gondoljuk csak végig, hogy a deviza piacon miként szolgáltattak burkolt vagyonkezelést (számla követés) vagy adtak sok százszoros tőkeáttétel lehetőséget, mire a világ felismerte: itt bizony valamit tenni kell.

Ezek szerint azt gondolja, hogy már túlzottan olcsók a díjak a magyar piacon?

Határozottan vallom, hogy egy bizonyos szint alá nem lehet lecsökkenteni a forgalmi díjakat anélkül, hogy az ne menne a minőség rovására. Nagyon örülök, hogy fejlődik a világ és az intézmények is elérik a piacunkat a lehető leghatékonyabb módon. Mégis hiányzik nekem valahol az a régi szokás, hogy ne csak robot módjára vigyék az ETF-ek a részvényeinket, hanem magyar tőkepiaci szakemberekkel konzultálva ismerjék meg a piacot minél szélesebb körben a külföldi befektetők és magyar piaci szakemberek véleményével tarkítsák a saját véleményüket, elképzelésüket a befektetési döntésük meghozatalakor. Régen egy Budapesti Értéktőzsde külföldi road-showja képes volt azzal végződni, hogy még aznap milliárdokat fektettek a vezető részvényeinkbe. Ma? Inkább nem kommentálnám a saját kérdésemet.

Mit kellene akkor tenni, hogy még jobb lehessen a magyar piac?

Durva leszek, de komolyan gondolom, hogy lehetne bízni egy hatósági minimum árazásban. Én például nem engedném, hogy a magyar tőzsdei kereskedő cégek 6-7 bázispont alatt teljesíthessenek megbízásokat. Sőt ellenőrizném, büntetném és végül kizárással fenyegetném a minimumtól direktben vagy burkoltan eltérőket. Dolgozzanak meg a pénzükért a brókerek, de legyen érdemes megdolgozni érte és ne csak marketingként az ablakba helyezni a tőzsdei végrehajtás szolgáltatását.

Ennek ellentmond, hogy a brókercégek jelentős része szép profittal dolgozik.

Ez igaz, de abszolút nem a Budapesti Értéktőzsde forgalmából. Ha sokszereplős, nagy forgalmú tőzsdét szeretnénk, vagy inkább így fogalmaznék: akarunk, akkor vissza kell hozni az érdeket és érdekeltséget a tőzsde piacára, ami a brókercégek érdekeltsége nélkül lehetetlen.

Mi lenne az elfogadható napi átlagforgalom a Budapesti Értéktőzsdén?

Historikus alapokon azt szoktam mondani, hogy percenként legalább 5000 darab OTP megkötése elvárható lenne, ez a jelenlegi árazás mellett már önmagában több, mint dupla jelenlegi forgalmat jelentene. Nekem ez tetszene, de beérném egy 15-18 Mrd forintos napi átlagforgalommal is, amiből még szépen lehetne tovább építkezni.

 

TÁMOGATOTT TARTALOM

A cikk megjelenését a Random Capital támogatta.

chips
2019 év vége 2020
ott_one_2019_1500x844
új lakások
varga mihály
dolgozó hegesztés
Népszerű
Belgrád panoráma
Belgrádban nyitott irodát a HEPA

A nyugat-balkáni regionális iroda közös vállalatok létrejöttét is segítené.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
cimlap_jo