Drámai változást okoz a nap- és szélenergia, de így sem kerülhetjük el a katasztrófát
Üzlet

Drámai változást okoz a nap- és szélenergia, de így sem kerülhetjük el a katasztrófát

2040-ig világszerte a nap- és szélenergia válik a domináns villamosenergia-forrássá; az olajfogyasztás előbb tovább emelkedik, majd visszafordíthatatlanul csökkenni kezd; a szén pedig végül Kínában is elkezd majd visszaszorulni. Ezzel együtt a tiszta energiaforrásokra való átállás még mindig nem történik elég gyorsan ahhoz, hogy elkerülhessük a katasztrofális mértékű klímaváltozást - hacsak a világ kormányai nem hoznak olyan erőteljes új politikai döntéseket, amelyek tovább mérsékelik a szén-dioxid-kibocsátást. Nagyjából ez a konklúziója a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) héten kiadott új éves jelentésének.
A villamosenergia-szektor olyan drámai átalakuláson megy keresztül világszerte, amelyre több mint egy évszázados történelme során eddig nem volt példa - szögezi le a jelentés (World Energy Outlook), kiemelve, hogy a változás egyik legfontosabb faktorát a szél- és napenergia gyors előretörése jelenti. Az elmúlt öt évben a napenergia átlagos költsége 65 százalékkal mérséklődött, míg a szárazföldi szélenergia esetében 15 százalékos volt a költségcsökkenés. A trend folytatódni fog, a technológia további tökéletesedésével és a kormányzati támogatások fokozatos visszavágásával. A naperőművek 2040-ig jó eséllyel már mindenhol vonzóbb beruházássá válhatnak, mint a szénerőművek.

Az IEA szerint a megújulók aránya a világ áramellátásában a jelenlegi 25-ről 40 százalékra nő majd a következő bő húsz évben. Az energiaügynökség azonban figyelmeztet: az időjárásfüggő nap- és szélenergia növekvő jelenlétével számos országnak jelentősen fejlesztenie kell villamosenergia-hálózatát. Ehhez több eszköz is rendelkezésre áll: a villamosenergia-piaci szabályozás tökéletesítése; a hálózati rugalmasságot növelő rugalmas gáztüzelésű erőművek telepítése; valamint például akkumulátoros energiatárolók vagy olyan új megoldások bevetése mint a hidrogén alapú tárolók.

Drámai változást okoz a nap- és szélenergia, de így sem kerülhetjük el a katasztrófát

Velünk marad a szén

A feltörekvő óriások mint India és Kína évtizedekig a legolcsóbb és legkönnyebben elérhető szénre építették energiaellátásuk zömét, ami nagy mértékben hozzájárult a klímaváltozást okozó légköri üvegházgáz-koncentráció növekedéséhez. A helyzet azonban gyorsan változik. A jelenleg a világ szénfogyasztásának feléért felelős Kína jókora beruházásokat eszközöl a nap- és szélenergia mellett a nukleáris energia és a földgáz területén, nem kis részben a szénerőművek okozta súlyos légszennyezettség mérséklésére. Az IEA szerint 2040-re így jelenlegi 40 százalékról a szén súlya addigra 25 százalékra süllyedhet, a megújulóké pedig a jelenlegi 25-ről 40 százalék fölé emelkedhet.

Bár jelenleg még több délkelet-ázsiai ország tervezi új szénerőművek építését, a Nemzetközi Energiaügynökség szerint az építkezések lendülete 2020 után élesen visszaesik majd. Így 2030 körül a földgáz veheti át a világ második legnagyobb energiaforrásának szerepét a széntől. A gázkereslet 2040-ig évente mintegy 1,6 százalékkal erősödhet, így abban az évben 45 százalékkal haladhatja meg a jelenlegit.

A szén azonban teljesen nem fog eltűnni, várhatóan 2040 után is évtizedekig jelentős aránnyal lesz jelen a globális energiatermelésben. Ennek egyik oka az, hogy napjainkban a szénerőművek átlagos életkora Ázsiában kevesebb mint 15 év, így várhatóan még évtizedekig működni és szennyezni fognak - hacsak a politika klímavédelmi megfontolásokból nem zárja be ezeket élettartamuk lejárata előtt.

Tovább nő az olajfogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás

A Földön egyre több és több új autót gyártanak és helyeznek forgalomba - a globális flotta 2040-ig 80 százalékkal 2 milliárdosra hízhat - , hajtásukhoz ugyanakkor egyre kevesebb olajra lesz szükség. A személyautókhoz köthető olajkereslet már a 2020-as évek közepén tetőzhet, majd csökkenhet, ahogy az üzemanyag-gazdaságossági standardok szigorodnak, az elektromos autók pedig egyre jobban terjednek - prognosztizálja az IEA. A személyautók üzemanyag-ellátása azonban a teljes globális olajkeresletnek csak mintegy negyedét teszi ki. A nagyobb részt a teherautók, kamionok, hajók és repülőgépek üzemanyagigénye mellett a fűtési célú kereslet, valamint növekvő arányban a műanyaggyártás és egyéb vegyipari felhasználás teszi ki. Ezek a szektorok pedig egyelőre nem fognak a személyautókhoz hasonló hatékonyságnövelést mutatni, így a teljes globális olajkereslet 2040-ig emelkedni fog az IEA szerint, elsősorban a feltörekvő országok által hajtva, és csak akkor tetőzik napi 106,3 millió hordón.

A változások ugyan gyorsak, a katasztrofális mértékű klímaváltozás megakadályozásához viszont nem elég gyorsak - állítja a jelentés. A megújuló energiaforrások lendületes előretörése ellenére a világ még mindig távol áll a klímaváltozás problémájának megoldásától. 2017-ben a klímaváltozás fő okának tartott szén-dioxid-kibocsátás 1,6 százalékkal nőtt világszinten, és várhatóan idén is tovább nő. Sőt, a jelentés szerint, ha csak lassan is, de 2040-ig is folytatódik az emelkedés, így addigra a jelenlegihez képest 10 százalékkal 36 gigatonnára nőhet az éves emisszió, nagyrészt az olaj- és gázfelhasználás következtében.

Drámai változást okoz a nap- és szélenergia, de így sem kerülhetjük el a katasztrófát
A karbonmentes források - mint a szél-, nap és atomenergia - ugyanis még nem bővülnek olyan ütemben, mint a világ energiafogyasztása, különösen nem az olyan területeken, mint India és Délkelet-Ázsia. A globális energiaigény 2017 és 2040 között összességében több mint 25 százalékkal bővülhet, az áramfogyasztás pedig ennél is gyorsabban, évi 2,1 százalékkal nőhet. A rést pedig értelemszerűen a fosszilis energiahordozók tölthetik be.

A kormányoknál van a kulcs

Halvány reményt ad az a tény, hogy az energiaügynökség korábbi prognózisai rendre alulbecsülték a megújulók terjedésének mértékét, úgy arra is van esély, hogy a friss előrejelzés is túlságosan konzervatívnak bizonyul utólag. Más, a témában született tanulmány azonban hasonlóan borús következtetésekre jutott. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó bizottságának legutóbbi jelentése szerint 2030-ra 45 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást a 2010-es szintekről, 2050-re pedig nullára kellene visszaszorítani ahhoz, hogy elkerüljük a legrosszabbat.

Azt, hogy mennyire nagy a baj jelzi, hogy az IEA szerint csak a kormányoktól remélhetünk megoldást. Az emberiség sorsa a kormányok döntésein fog múlni - fogalmazott Fatih Birol, az ügynökség ügyvezető igazgatója. Az országoknak olyan új, erőteljes hatású politikai döntéseket kellene hozniuk, mint az energiahatékonyságba történő beruházás (ami korlátozhatja a fogyasztás növekedését); az olajipar metánkibocsátásának radikális visszafogása; vagy a működő fosszilis tüzelésű erőművek és cementgyárak számára szén-dioxid-leválasztó technológia fejlesztése. A világ évente körülbelül 2000 milliárd dollárt fektet energiainfrastruktúrába, amelynek 70 százalékáról maguk a szabályozók, illetve az állami vállalatok döntenek, vagyis a kormányoknak kulcsszerepük lesz a jövő remélhetőleg fenntartható, tiszta energiaellátásának kialakításában.

Címlapi és belső képek: shutterstock
Ipari tartályok
Official Photo 2019 - Emmanuel Babeau (6) (1)
Megint véleményt mond Magyarországról az IMF
GettyImages-1180027214
erdogan
wells fargo
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Frankfurti tőzsde