A helyükre kerültek az építőkockák, jöhetnek az új cégek a magyar tőzsdére
Üzlet

A helyükre kerültek az építőkockák, jöhetnek az új cégek a magyar tőzsdére

Jól sikerült 2018 a Budapesti Értéktőzsdén, folytatódott a forgalom növekedése, a kibocsátások is a tervek szerint alakultak. A pezsgés éve volt a tavalyi és még nincs vége, új szolgáltatások jöhetnek 2019-ben. Idén akár már az MKB tőzsdére lépésére is sor kerülhet, új, izgalmas cégekkel bővülhet a BÉT Xtend piac és még több részvényre kiterjedhet majd az elemzési program - mondta el a 2019-es tervekkel kapcsolatban a BÉT elnök-vezérigazgatója, Végh Richárd a Portfolio-nak adott interjújában.
Mik voltak a legfontosabb események tavaly a BÉT-en?

Izgalmas volt az év piaci szempontból, 2017 úgy zárult, hogy egy hároméves, nagyon masszív emelkedésen volt túl a BUX index és ez folytatódott 2018 januárjában, 41500 pont feletti új történelmi csúccsal. Az év hátralévő részében elkezdett izgalmasabbá válni a helyzet a magyar és a globális piacokon is. Megváltozott a kereskedés, míg a korábbi években az emelkedésben kellett jó beszállítókat találniuk a befektetőknek, illetve a "vedd és tartsd"-stratégia kiválóan működött, addig 2018-ban sokkal trükkösebb volt a piac, visszaesésekkel, korrekciókkal, újbóli emelkedésekkel. Végül az évet 0,6 százalékos mínusszal, gyakorlatilag szinten tartással tudta zárni a hazai index. Ebben a tekintetben a legjobbak között volt a BÉT, a régióban a legjobb teljesítményt mutató index a BUX volt és a 10-20 százalékos esést elszenvedő európai indexek között is felülteljesítő volt. Mindezt úgy, hogy volt egy olyan trend évközben, hogy a feltörekvő piacokból vontak ki pénzt befektetők és inkább a fejlett piacokba tették át. Úgy látszik, hogy a magyar gazdaság teljesítménye (5 százalék feletti GDP-növekedés 2018 harmadik negyedévében) a tőzsdét, illetve a tőzsdei cégeket is segítette a jó teljesítményben. A piaci eseményeken túl jól haladtunk a stratégiánkkal, fontos mérföldkő volt az év, hiszen nagyrészt lezártuk azoknak az új szolgáltatásoknak a bevezetését és kiépítését, amit elterveztünk 2016-ban és úgy fejeztük be az évet, hogy a helyére kerültek az építőkockák. Most, 2019 elején van egy viszonylag hosszú listánk a cégekről, akik tervezik a tőzsdei megjelenést és a helyükön vannak azok a szolgáltatások, amikkel ezt elő tudjuk segíteni. 2018-ban a legfontosabb az volt, hogy ezt felépítsük, működésbe hozzuk és eljuttassuk a cégekhez.

Mennyire elégedettek a tavalyi sarokszámokkal, a forgalommal vagy az új tőzsdei bevezetések számával?

Gyakorlatilag 2015 óta folyamatosan nő a BÉT forgalma és ez a trend tavaly sem tört meg. Annak idején, a válság után elkezdett csökkenni a tőzsde részvénypiaci forgalma, 2008 és 2014 között folyamatos volt a visszaesés, a mélypontot 2014-ben érte el a BÉT, 7,6 milliárd forintos napi átlagforgalommal. Ehhez képest a tavalyi már megközelítette a 11,5 milliárdot. A forgalmon túl a bevezetések az érdekes kérdés. Sokáig arra panaszkodtak a befektetők, hogy kevés a jó sztori a BÉT-en, az elmúlt pár évre azonban ez már nem igaz, folyamatosan új sztorik vannak, részben a már bevezetett kibocsátókhoz, részben az új kibocsátók megjelenéséhez kapcsolódóan. A 2018-as év jórészt a kevésbé látványos, de fontos történésekről szólt, ami például a zártkörű tőkeemelésekben öltött testet. Rekordmértékű tőkeemelésre került sor 2018-ban és rekordszámú cég hajtott végre tőkeemelést (pl. Opus, Konzum, Finext, CIG Pannónia).

Lehetne azt is mondani, hogy az év a zártkörű tőkeemelésekről szólt.

Ez idén is folytatódik, sok tavaly bejelentett tőkeemelés idén zárul majd, például az Altera/AutoWallis tranzakció. A lezárt zártkörű tőkeemelések értéke mintegy 80 milliárd forint volt és a 2018-ban bejelentett, 2019-ben záruló tőkeemelések értéke is legalább ekkora lesz. Voltak új bevezetések is, itt kiemelhető a kkv-piac, a BÉT Xtend, ahol megjelent az első két kibocsátó a Megakrán és a CyBERG Corp. személyében.

A helyükre kerültek az építőkockák, jöhetnek az új cégek a magyar tőzsdére
Forrás: Portfolio
Tavaly a Megakrán, idén a CyBERG lépett tőzsdére a BÉT Xtend piacán keresztül. Mik a bevezetések tapasztalatai a BÉT részéről?

Mind a két cég érdekes, egyedi színfolt a piacon. Mindkettő friss tőkéhez tudott jutni a tőzsdén, a Megakrán több mint 2 millió eurót, a CyBERG pedig kicsit több mint 1 millió eurót szerzett. A Megakrán egy jóval érettebb fázisú cég, egy hagyományosabb iparágban, míg a CyBERG tulajdonképpen egy startup. A Megakrán esetén újdonság volt a befektetők megszólítása: azon túl, hogy a hazai intézményi befektetők beszálltak a tőkeemelésbe, tulajdonképpen egy privát banki befektetői oldal volt az, aki lejegyezte. Új dolog, hogy a dinamikusan növekvő privát banki ügyfélkörben egy ilyen típusú kibocsátást sikeresen értékesíteni lehetett és részt tudtak venni ezek az ügyfelek a tőkeemelésben. A CyBERG-nél az érdekesség az volt, hogy ez egy jóval korábbi fázisú cég (3 éve alapították), és mégis sikeresen tudott tőkét bevonni a tőzsdei megjelenéssel. Ebben számos hazai intézményi befektetői is részt vett, ami egyrészt azért újdonság, mert bizalmat tudnak szavazni a befektetők egy növekedési fázisban lévő sztorinak, másrészt pedig bíztató, hogy kisebb összegeket is tudtak allokálni egy ilyen történetbe.

Mind a két cég bevezetése tanulságos a tőzsdei jelenlétben gondolkozó cégek előtt, hiszen arra lehet számítani, hogy ezeket meg lehet majd ismételni.

Idén már nagy számban jöhetnek cégek az Xtend piacra?

A BÉT Xtend egy kiemelt stratégiai projektünk. A magyar gazdaság eddigi kiemelkedő teljesítményét meg kell próbálni fenntartani és ehhez elengedhetetlen, hogy a magyar kkv-szektor versenyképessége növekedjen. Az, hogy egy magyar kkv versenyképes, képes innovációra, képes exportra, képes magasabb hozzáadott értékű munkahelyek teremtésére, képes egy nemzetközi színvonalú menedzsment és vállalatirányítás megvalósítására, az az egyik oldal. A másik oldal, hogy mikor beszélünk egy tőzsdeképes cégről. Mi kell egy jó tőzsdei vállalathoz? Egyrészt a transzparens működés, amely lehetővé teszi, hogy növekedjen, hiszen egy nem transzparens működést fenn lehet egy ideig tartani, de egy bizonyos méret fölé nem lehet nem transzparens működéssel nőni. Kell egy jó vállalatirányítás, egy menedzsment (nem egy one-man-show, ami nagyon sok, a 90-es években alapított magyar társaságnál jellemző). Kell egy jó termék, amit el lehet adni, vagy szolgáltatás és kellenek ambíciók. Vannak osztalékpapírok a tőzsdéken, de az osztalékot is csak úgy lehet hosszú távon fenntartani, ha van egy vízió arról, hogy merre fog menni a világ és abban merre fog menni a cég. Vannak a növekedési sztorik, amelyek nem arról szólnak, hogy folyamatosan fizetik az osztalékot, hanem terjeszkednek, nő az árbevétel, nő a profitabilitás és ezáltal a cég teljes értéke és a tőzsdei árfolyam. Ehhez kellenek ambíciók.

Egybeesik az az érdek, hogy országos szinten, nemzetgazdasági szinten a hazai kkv-szektor versenyképessége nőjön, azzal, hogy tőzsdeképes vállalatokra van szükség. Ha már egy vállalat tőzsdeképes, akkor van lehetősége arra, hogy megjelenjen a tőzsdén, a tőkepiacon. Ezzel egy magyar kkv plusz forrást, tőkét nyerhet. Jelenleg még nagyon jó a banki finanszírozási környezet, nagyon olcsón lehet a bankoktól hitelhez jutni, de már vannak olyan cégek, amelyek ki vannak feszítve. Nem biztos, hogy addicionális banki forrást kaphatnak majd, nekik mindenképpen tőkére lesz szükségük. Globálisan már elindult a kamatemelési ciklus, ez előbb-utóbb begyűrűzhet Magyarországra. Illetve az EU-s forrásokban is eddig a bőség kora volt, előretekintve biztos, hogy lesznek visszaesések. Már most látható, hogy nagy mennyiségű tőkére lesz szükség. Azért is, mert feszes a munkaerőpiaci környezet, munkaintenzív termelésből el kellene mozdulni a tőkeintenzívebb működés felé, amire megint csak beruházásra, finanszírozásra van szükség.

Minden abba az irányba mutat, hogy ahhoz, hogy hosszú távon egy versenyképes gazdaság, egy versenyképes kkv szektor legyen, tőzsdeképes vállalatokra van szükség és nagy részüknek jó megoldás lehet, ha meg is jelennek a tőzsdén.

Így tőkéhez juthatnak, élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy az alapító tulajdonosok hátrébb lépnek eggyel (nem az operatív menedzsmentben lesznek benne, hanem az igazgatóságon keresztül a stratégiai irányításban). Egy hajóba ültethetik a munkavállalókat is, akár egy munkavállalói részvénytulajdonosi programon keresztül, így úgy érezhetik a munkavállalók is, hogy tulajdonosok lesznek. De a cég iránti üzleti bizalmat is növelheti a tőzsdei megjelenés, így könnyebben léphetnek ki az exportpiacra, hiszen a külföldi partnerek is teljesen más "ligába" sorolják azokat a cégeket, amelyek már tőzsdén vannak, transzparensen működnek, elérhető a tőzsdén a pénzügyi jelentésük.

A BÉT Xtend piac elindítása egy nagyon fontos stratégiai pont nálunk , a két első bevezetés klasszikus értelemben tőkeemeléssel párosult. Ezek nem klasszikus IPO-k, nem nyilvános tranzakciók voltak, hanem zártkörűek, maximum 150 fő részvételével. Ezzel párhuzamosan történt a BÉT Xtend piacra a bevezetés, egy regisztráció, majd a kereskedés megindulása. Ez a tőkeemelésnek egy sokkal költséghatékonyabb módja, néhány millió eurós volumenben ez egy kifejezetten hatékony módszer, meg lehet szólítani a hazai intézményi befektetőket és egy jól körülhatárolt befektetői kört, például egy privát banki ügyfélkört. Nem kell nyilvános roadshowra menni, egyszerűbb maga a tőkeemelés lebonyolítása.

Mivel támogatja még a kkv-k tőzsdei megjelenését a BÉT?

Több oldalról is támogatást nyújtunk: a Mentoring programunkkal a költségeket lehet részfinanszírozni 50 százalék erejéig, és van egy állami forrásból működő alap, a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap a Széchenyi Alapkezelő kezelésében, amelynek a dedikált célja, hogy a BÉT Xtend piacra tartó vállalatokba fektessen be, akár még a bevezetést megelőzően, vagy akár magához a bevezetéshez kapcsolódó tőkeemelésben. (A Megakrán esetében a tőkeemelés 40 százaléka a Széchenyi Alapkezelőtől érkezett). Mindezt megelőzi a két éves, Londoni Tőzsdével közös ELITE vállalatfejlesztési programunk, mely a tőzsdére való felkészülésben is segítséget ad.

A két Xtendes papírban nincs nagy pörgés, a Megakránban még nem volt kötés, a CyBERG-ben sincs nagy forgalom. Erre a kategóriára ez lesz a jellemző?

A másodpiaci likviditás egyenes függvénye az elérhető közkézhányadnak. Ezek a cégek kisebbek és az első tranzakciót követően még a közkézhányaduk sem jelentős. Az első lépcső, hogy ezek a cégek megjelentek a tőkepiacon. Egy hosszabb, több lépcsőből álló út áll előttük, mikor azon tudnak majd dolgozni, hogy a másodpiaci likviditás javuljon. Logikus lehet, hogy aki például a Megakrán decemberi tőkeemelésben részt vett, az nem azért tette feltétlenül, hogy három hét múlva eladja a részvényét, így eleve limitált az eladók köre és ebből kifolyólag a Megakránban még nem volt tranzakció. Ezzel szemben például a CyBERG-ben jelentős, főleg a méretéhez képest jelentős kereskedés zajlott.

A helyükre kerültek az építőkockák, jöhetnek az új cégek a magyar tőzsdére
Forrás: Portfolio
Hogy alakult a BÉT gazdálkodása? Látszólag akkor tavaly minden adott volt a bevétel növekedéséhez.

A forgalom a tőzsde részvénypiacán emelkedett, az egyik legfontosabb bevételi forrásunk pedig ehhez kapcsolódik, a tranzakciós díjbevétel, a forgalomnövekedésnek köszönhetően is tudott emelkedni. A másik fontos bevételi forrás a kibocsátóktól származik, itt is volt egy erős aktivitás, ahonnan tudtunk pozitívumot elérni és az adatértékesítési bevételek is jól alakultak, tehát egy gazdálkodási tekintetben is pozitív év volt 2018 azzal együtt, hogy még mindig a beruházási időszakban járunk. A legfontosabb az, hogy a 2016-ban kitűzött stratégiai céljainkat elérjük és nem az, hogy a profitot és az osztalékot a tulajdonosok számára maximalizáljuk. Ezek a befektetéseket követően egy későbbi fázisban kapnak majd nagyobb prioritást.

A BÉT támogatásával több hazai mid-cap elemzése is elkezdődött. Mik a tapasztalatok, milyenek a visszajelzések, a BÉT mennyire elégedett ezzel a tevékenységgel? Tervezik az elemzett cégek körének a bővítését?

2018 egy pilot-év volt, 2018 elején indítottuk ezt a tevékenységet, 11 cégre készültek elemzések a BÉT finanszírozásában és mindegyik cégnél árjegyző is segítette a papír likviditását. A visszajelzések nagyon pozitívak, ezt felmértük a kibocsátók körében, a programban résztvevő befektetési szolgáltatók körében, a hazai intézményi befektetők körében és egy kérdőíves felmérésben a hazai kisbefektetőket is megkérdeztük. A visszajelzések alapján az elemzés ténye a legfontosabb, hiszen egy olyan új információ áll a befektetők rendelkezésére, ami korábban nem volt meg, de majdnem ugyanennyire fontos az árjegyzés is, hogy legyen fixen egy adott mennyiségben, megfelelő spreaddel vétel-eladás. Átlagosan 20 százalékkal emelkedett a programban résztvevő papírok forgalma (közben a teljes részvénypiac forgalma 3,8 százalékkal bővült).

Egy évből még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de úgy döntöttünk, hogy legalább három évig még folytatjuk ezt a programot elkötelezetten és szeretnénk bővíteni a papírok körét (akár az Xtendes részvényekkel is).

Mindegyik papír benne marad és meg fogunk hirdetni egy tendert a tagjaink körében, hogy milyen addicionális részvényekre lehetne ezt kiterjeszteni. Ez a tendereztetés az év elején zajlik, az év során újabb belépőkre lehet számítani, ahol elemzés és/vagy árjegyzés elérhető lesz. Elkülönítjük az elemzést és az árjegyzést, lesznek olyan papírok, amelyeknél elképzelhető, hogy csak elemzés lesz és árjegyzés nem, és lesznek olyan papírok, amelynél mind a kettő.

Az elmúlt években több brókercég megszűnt, voltak felvásárlások is. Számít további konszolidációra a magyarországi befektetési szolgáltatók piacán?

Ez a folyamat már nagyjából lezajlott, lehet hallani mindig egy-egy hírt, hogy vannak ilyen tranzakciók folyamatban, vagy egy-egy cég ezen gondolkodik, akár felvásárlói, akár eladói oldalról, de nagyobb átrendeződésre nem került sor tavaly. Nem zárnám ki, hogy 1-1 kisebb tranzakció lehetséges, de jelentős átalakulásra nem kell számítani, már egy viszonylag érett fázisban lévő piac ebben a tekintetben, ott vannak a bankok és ott vannak a független brókercégek, akik viszont nagyon régóta itt vannak és ismertek az ügyfelek körében, nem gondolom, hogy különösebb konszolidációs nyomás alatt lennének.

Tavaly a vezető cseh befektetési szolgáltató, a Patria is tagja lett a BÉT részvény szekciójának. Hogyan hatott az új belépő a forgalomra, az ügyfélköltségek alakulására összességében a versenyre?

Egy új belépő mindig hoz egyfajta új színt a versenybe, ebben a tekintetben ez pozitív, olyan tekintetben viszont nem drámai ez a változás, hogy a KBC Csoport egyik tagjáról van szó, akik hosszú ideje fontos szereplői már a magyar tőkepiacnak, és most egy új leányvállalaton keresztül is megjelentek.

Számítanak további belépőkre idén?

Számítunk új tagokra, de ennek a bővülési üteme mérsékelt, évente 1, vagy maximum 2 tagra lehet számítani.

Idén év elejétől a befektetési vállalkozásoknak már nem kell különadót fizetniük. Van arról szó, hogy a szolgáltatók mostantól többet költenek a hazai tőkepiac fejlesztésére? Folytak/folynak erről egyeztetések a BÉT és a szolgáltatók között?

A jelenlévő tagok nagyon nagy része prioritásként kezeli, hogy a tőkepiacot fejlessze, ezt könnyebbé teszi az, hogy most már nem kell nekik különadót fizetni és dönthetnek úgy, hogy ezt, vagy egy részét piacfejlesztésre fordítják. De azt gondolom, hogy a különadó nem volt egy kizáró ok eddig sem, így ez nem lesz fordulópont. Ezek az eredmények, amelyekről eddig beszéltünk, nem jöhetett volna létre anélkül, hogy ebbe ne invesztáltak volna. Vannak olyan újdonságok, mint az elemzés/árjegyzés, amit támogat ugyan a BÉT, de azért minden résztvevő befektetési szolgáltató részéről is ez egy befektetés. Új kollégákat kell adott esetben felvenni, az árjegyzésre a saját könyvre is kockázatot kell vállalni, aminek szintén van költsége, számos olyan tevékenység van, ami befektetésként értelmezhető. Véleményem szerint ez folytatódni fog.

A helyükre kerültek az építőkockák, jöhetnek az új cégek a magyar tőzsdére
Forrás: Portfolio
A korábban meghirdetett középtávú stratégiában évente átlagosan 5 tőzsdei bevezetést célzott meg a BÉT vezetése. Hogy áll a terv megvalósítása?

Időarányosan nagyon jól állunk, az időszak eleje inkább az építkezésről szólt, hogy a helyére kerüljenek az építőkockák. Ez lezárult 2018-ban. Mi részvény-és kötvénybevezetésekről beszéltünk, amikor ezt a számot kitűztük, a kötvénybevezetéseket is figyelembe véve egész jól állunk. A tavalyi év kifejezetten nem a látványos bevezetésekről szólt, hanem inkább a zártkörű tőkeemelésekről. Ha egyesével végigszámolnánk, hogy hány új cég érkezett meg a tőzsdére, mondjuk zártkörű tőkeemelés formájában, akkor messze meghaladtuk a tavalyi évben ezt az ötös számot.

Összesen hány kibocsátásra számít 2019-ben? Ezen belül mennyi lehet a részvény és a kötvénykibocsátás?

Alapvetően egy jó pipeline-t látunk az új kibocsátókra, a BÉT Xtend piac kapcsán is viszonylag hosszú listánk van, akik komolyan tervezik a megjelenést és a fő piacon is vannak már a potenciális kibocsátók által kommunikált tervek, amelyek elég konkrétak és fontos tranzakciók lehetnek. Azt gondolom, hogy ezt az ötös kitűzött számot fogjuk tudni tartani és talán még a kötvénykibocsátás oldalán is ki fogják ezt tudni egészíteni cégek.

Hány SZIT jöhet tőzsdére?

Vannak információk arról, hogy SZIT-ek is érdeklődnek és dolgoznak aktívan a bevezetésen, pontos számot még nem tudunk mondani így az év elején, de azt gondolom, hogy mindenképp lesz SZIT is az új bevezetések között.

Mikor kerülhet sor az MKB tőzsdei bevezetésére? Készül már rá a BÉT?

Mi készülünk rá, és ha jól olvassuk a híreket az MKB oldaláról, akkor ezen ők is nagyon dolgoznak. Véleményem szerint ez meg fog valósulni 2019 során.

Számít arra, hogy a közeljövőben nagyobb állami cégek jelennek meg a magyar tőzsdén? Van erről egyeztetés a kormány és az MNB/BÉT között?

Folyamatos a kapcsolat az illetékes minisztériummal és az is egy reális opció, hogy történjen ilyen, az időzítés abszolút a kormányzaton múlik. Mi készek vagyunk arra, hogy támogassuk ezt a folyamatot és azt gondolom, hogy vannak is a portfolióban olyan cégek, amelyekkel ez meg tud valósulni, és amelyekkel komoly értéket tud teremteni a kormányzat, az állam, az érintett cég a teljes magyar tőkepiac számára.

Egyre több "üres" tőzsdei céget töltöttek/töltenének meg tartalommal, példa a Plotinus, az Est Media vagy korábban az Altera. Mit szól ahhoz a BÉT, hogy az új "betelepülők" nem a sok munkával összerakott IPO-infrastruktúrát használják? Miért nem az IPO-t választják a cégek?

Mind a kettőre van példa, és ez nem egy magyar sajátosság, ez minden piacon egy létező módja a tőzsdei megjelenésnek. Vannak előnyei mindkettőnek. Látványosabb egy klasszikus IPO, nincsenek benne jogi buktatók. A másik oldalról viszont a már tőzsdén lévő cég felvásárlásának is vannak előnyei, hiszen ott van az a cég, lehet rá számítani, hogy időben talán picit gyorsabb (de ez nem feltétlenül igaz), van már egy befektetői bázisa, tulajdonképpen egy olyan cégbe száll be a befektetői kör, amelyben már van egy közkézhányad, így a kezdeti likviditás is gyorsan megteremtődhet. Ezeket az előnyöket-hátrányokat kell mérlegelni a bevezetés technikai módjával kapcsolatos döntés során.

Mik a legfontosabb célkitűzések 2019-re?

A 2019-es évben minél több céghez el kell juttatnunk azt a szolgáltatási kört, amit felépítettünk az elmúlt években. Cél a minél több eredményes bevezetés, az egyéb kiegészítő szolgáltatások működtetése és azért vannak újdonságok is a tarsolyunkban, amit tervezünk megvalósítani az idei év során, például a szolgáltatási palettát bővítenénk. A külföldi befektetők érdeklődése a BÉT és a magyar részvények iránt jelentős, a magyar részvények 65 százaléka külföldi intézményi befektetők tulajdonában van. Az, hogy a magyar piac megfelel a nemzetközi sztenderdeknek, egyértelmű, de sokat kell még dolgoznunk azon, hogy a hazai kereslet is erősödjön. Magyarországon a lakossági pénzügyi vagyon nagyon jelentősen nőtt az elmúlt években, európai összehasonlításban a harmadik legnagyobb növekedést produkálta 2010 és 2017 év vége között, több mint 60 százalékot nőtt a nettó háztartási pénzügyi vagyon.

A megtakarítási csatorna nagyon jól működik Magyarországon, de ennek van egy másik olvasata is, az a befektetési csatorna: hogy ez a növekvő megtakarítás menyire jut el hatékonyan a reálgazdasági szereplőkhöz, a vállalatokhoz, és ebben van még sok teendőnk.

Ha összehasonlítjuk a skandináv országokkal a hazai megtakarításokat, akkor azt látjuk, hogy míg például Finnországban 10 százalék felett van a részvényhányad, vagy Svédországban 7 százalék, addig Magyarországon ez jóval 2 százalék alatt van. Vagy ha azt nézzük, hogy mekkora a készpénzben tartott vagyon, akkor messze az európai átlag felett van ez az összeg, ami nem termel hasznot sem a készpénz tulajdonosának, sem a vállalatok számára nem elérhető a forrás. Azon kell dolgozni, hogy ez is minél előbb becsatornázódjon a reálgazdasági finanszírozásba. Itt óriási tartalékok vannak. Jelenleg körülbelül 800 milliárd a lakosság részvényállománya közvetlenül és közvetve (alapokon keresztül), ami magyar részvényben van, ez kevesebb mint a 10 százaléka a BÉT jelenlegi kapitalizációjának. Ha jönnek az új cégek, nő a kapitalizáció, akkor ez javulni fog, de azt gondolom, hogy egyetlen új cég nélkül is itt bőven lenne még tér arra, hogy a lakosság szerepe nőjön a hazai részvénypiacon, direkt vagy alapokon keresztül. Ez egy edukációs kérdés, amin sokat kell dolgozni. A másik tényező pedig az intézményi befektetők vagyona és portfoliószerkezete. Mindenképp kellene a kormányzattal közösen dolgozni azon, hogy nőjön a hosszú távú megtakarítások összege, állománya, ebben is egy kis lemaradásunk van. A portfolióstruktúrában is sok teendő lenne, túlzottan defenzív, nincsen a hazai reálgazdaságnak a szolgálatába állítva az a vagyon, ami az intézményi befektetőknél rendelkezésre áll. Sokkal több hazai részvény, sokkal több vállalati kötvény kellene, hogy kerüljön ezekbe a portfoliókba. Ez egy nagyon fontos célkitűzés 2019-re és hosszabb távra is.

A helyükre kerültek az építőkockák, jöhetnek az új cégek a magyar tőzsdére
Forrás: Portfolio
BET
Denso
WASHINGTON, DC - MAY 08:  U.S. President Donald Trump announces his decision to withdraw the United States from the 2015 Iran
WASHINGTON, DC - NOVEMBER 02: (L to R) U.S. President Donald Trump shakes hands with his nominee for the chairman of the Federal Reserve Jerome Powell
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Bernáth Tamás_mti