A megváltozott munkaképességű népesség aránya Magyarországon körülbelül 11 százalék, vagyis ez megegyezik az EU átlaggal, azonban nálunk sokkal kevesebben dolgoznak, mint máshol az EU-ban
- mondta a Portfolio-nak Kóródi Edit, a Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. szakmai igazgatója, hozzátéve, azért a helyzet sokat javult, tekintettel arra, hogy 2011-hez képest tavaly év végére 18-ról 35-40 százalékra emelkedett a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája. Ez a szám viszont messze elmarad az EU-s átlagtól (ami körülbelül 47-50 százalék).Megváltozott munkaképességűek A KSH Munkaerőpiaci helyzetkép, 2015-ös kiadványa szerint megváltozott munkaképességűnek az minősül, aki valamilyen tartós, legalább 6 hónapja fennálló egészségi vagy szervi eredetű problémával küzd, és ez a munkavégzés valamely dimenzióját (munkavégzés hossza, jellege, munkahelyre történő közlekedés stb.) tekintve őt korlátozza. A KSH 2015-ös adatai szerint Magyarországon a 19-64 éves népesség 11 százaléka, körülbelül 680 ezer ember volt leszázalékolva, és csak minden negyedik-ötödik megváltozott munkaképességű dolgozott.
"A munkanélküliségi ráta a megváltozott munkaképességűeknél is erősen iskolai végzettség függő. Azonban a magasabb iskolai végzettség, beleértve a diplomát is, náluk kisebb védelmet jelent a munkanélküliség ellen, mint a nem megváltozott munkaképességű emberek esetén" - jegyezte meg Kóródi Edit.Az egészségi állapot erősen függ a társadalmi státustól, akinek alacsonyabb az iskolai végzettsége, annak jó eséllyel rosszabb az egészségi állapota is. Nem meglepő tehát, hogy leginkább az alacsony végzettségű, fizikai munkát végző munkavállalókat éri egészségkárosodás, amely után leszázalékolják őket.
Ezt a KSH adatai is alátámasztják: 2015-ös adatok szerint, míg 100 felsőfokú végzettségű 19-64 évesből mindössze 3 tartozott a megváltozott munkaképességűek kategóriájába, addig a legfeljebb befejezett általános iskolát végzettek közül minden huszonötödik.Sok múlik a cégeken
Az atipikus foglalkoztatási formák önmagukban nem feltétlenül segítik a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását.A cégeknek az egyéni szükségleteket kellene figyelembe vennie. A részmunkaidő vagy távmunka önmagában nem megoldás
- mondta Kóródi. Tapasztalataik szerint ez a réteg a legkevésbé mobilis: egészségi állapotuk miatt rendszeres orvosi kontrollra járnak, van, akinek a szomszéd településre való bejutás is komoly gondot jelent, épp ezért egy állásinterjú is kihívás lehet.A vállalatoknak arra kéne helyezni a hangsúlyt, hogy az egyén szükségleteit figyelembe véve alkalmazzák a munkavállalót: el kell térni a bevett rutintól és rugalmasnak kell lenni. "Jó megoldás lehet az egyéni munkarend bevezetése, vagy akár új, az új élethelyzethez jobban passzoló munkakörök létrehozása. De nincsenek egyetemes megoldások, nincs biztos recept" - tette hozzá Kóródi.
Az 1300 főt foglalkoztató vállalatnál kevesebb, mint 1% a megváltozott munkaképességű kollégák aránya a teljes létszámhoz viszonyítva.
A munkavégzés jellege a termelési területen erősen korlátozza a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatását. Ha a munkakör lehetővé teszi, elsősorban a meglévő dolgozóink életében felmerülő változásokra összpontosítunk, új élethelyzetükre keresve a megoldást
- közölte a cég a Portfolio megkeresésére. Azoknál a munkaköröknél, melyeket megváltozott munkaképességű emberek is betölthetnek, a keresést olyan munkaközvetítők felé is el szokták indítani, akik közvetlen kapcsolatban állnak ilyen álláskeresőkkel, de a felvételnél a szakmai és kompetencia szempontok számítanak - jegyezték meg.
A többségük, kb. három negyedük részmunkaidőben dolgozik. Negyedük vállal munkát olyan munkakörökben, amelyeket kifejezetten a megváltozott munkaképességű kollégáknak hoztunk létre. Ilyen például a növénygondozói, frissességi idő-felelős vagy az áruvédőző feladatkör. A többi kolléga normál munkakörökben dolgozik, mint például árufeltöltőként, pénztárosként. Ezek azok a munkakörök, amelyekben vállalati szinten is a legtöbb kollégát foglalkoztatjuk
- írták megkeresésünkre.Nincs karrierlehetőség
Az állásajánlatokat böngészve azt találjuk, hogy többnyire könnyű fizikai munkával, segédmunkával vagy adminisztrációval kapcsolatos munkakörökre keresnek a cégek megváltozott munkaképességű munkavállalókat: takarítót, portást, raktári munkatársat, csomagolókat, kertészeti kisegítőket vennének fel."Ennek a munkavállalói körnek az átlagéletkora magasabb, mint az átlagos dolgozóké, iskolai végzettsége viszont alacsonyabb" - magyarázta ennek okát Kóródi Edit, aki kiemelte, a karrierút is egészen más ennél a foglalkoztatotti csoportnál.
Az átlagos dolgozók több felelősséget, szintváltást várnak az előléptetéstől. Viszont ennél a csoportnál sokkal magasabb presztízsértékű a biztonság és az állandóság. Most próbáljuk értelmezni a karriert olyan cégeknél, ahol nagyobb létszámban dolgoznak, és úgy tűnik, számukra az előrelépés inkább valamiféle horizontális átjárást kellene, hogy jelentsen
- jegyezte meg. Ez a gyakorlatban azt jelenthetné, hogy egy már a cégnél huzamosabb ideje dolgozó megváltozott munkaképességű munkavállaló lehetne az újonnan érkező, szintén megváltozott munkaképességű dolgozók mentora, támogatója, senior pozícióban. Vagyis a feladata nem az lenne, hogy vezetőként számon kérje az újak teljesítményét, hanem hogy segítse a beilleszkedésüket.Jó megoldás lehet az is a szakember szerint, ha a cégen belül van lehetőség mozogni, de nem feltétlenül magasabb szintre, hanem kipróbálhatná magát a munkavállalónak új területen, új munkakörben.
Ezzel a mostani állapottal bizonyos belépő pozíciókat a vállalatok bedugítanak. Olyan, mintha nem tudnák a munkavállalók, hogy van még lehetőségük, ezért kényszerből azonos pozíciók között vándorolnak
" - tette hozzá. A Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. munkaközvetítéssel is foglalkozik.Sokan voltak, akik inkább felmondtak a munkahelyükön, ugyanis a fizetés önmagában nem minden. Sokat számít, hogyan érzik magukat az adott helyen dolgozók, és hogy amit az állásinterjún ígértek nekik, azt betartja-e a munkaadó
- jegyezte meg.Ezért is érné meg a cégeknek megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmazni Azon a munkáltatók, amelyeknél a munkavállalók száma a 25 főt meghaladja, és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát, rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni. Ennek mértéke a tárgyév első napján megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év, vagyis 2019-ben 1 341 000 Ft / fő/év. Kóródi Edit szerint a rehabilitációs hozzájárulás bevezetése kedvezett a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának, azonban úgy véli, a rendszer idejét múlt, felülvizsgálatra szorul. "A meglévő gyakorlat nem veszi figyelembe egyrészt azt, hogy ha valaki az 5 százalékon belül már teljesített, nem differenciál vagy jutalmaz, miközben a vállalatok méretéből fakadóan óriási létszámkülönbségek lehetnek a százalékok mögött. Illetve azt sem veszi figyelembe ez a szabály, hogy vannak olyan cégek is, amelyek túlteljesítik ezt az 5 százalékot" - mondta.
