Kizsigereli a Deutsche Telekom a kisrészvényeseket
Üzlet

Kizsigereli a Deutsche Telekom a kisrészvényeseket

Gyurcsik Attila - befektetési igazgató, Accorde Alapkezelő Zrt.
Hiába a folyamatosan javuló eredményesség és csökkenő eladósodottság, a német anyacég az elmúlt három évben 60 százalékos tulajdonosként elvitte Magyar Telekom cash flow-jának 87 százalékát. A 27 forintos osztalék egyértelmű üzenet a kisebbségi részvényeseknek: ne számítsanak arra, hogy a javuló teljesítményből arányosan részesedhetnek, miközben az MT-nek már nincs is nyilvánosan elérhető osztalékpolitikája, amivel tervezni lehetne.
Nemcsak a telekom cégek érezhetik magukat felesleges harmadiknak bizonyos szituációkban - ahogy arról nemrég a Jóbarátok egy klasszikus jelenetét felelevenítve írtunk -, a hármas szexben mellőzött Ross-hoz képest is szörnyű helyzetben vannak a telekommunikációs cégek részvényesei.

A Magyar Telekom nemrég tette közzé tavalyi eredményeit: a társaság nyereségessége az elmúlt 3-5 éves távon számottevően javult, a társaság szabad készpénztermelő képessége 40-50 forintos szintről 70 forint közelébe emelkedett részvényenként.

De úgy fest, hogy ezt a masszív javulást a többségi tulajdonos Deutsche Telekom nem kívánja megosztani a tulajdonostársaival, azaz a Magyar Telekom 40 százalékát birtokló kisebbségi részvényesekkel. A tervek szerint ugyanis a társaság 25 forintról 27 forintra tervezi emelni az osztalékfizetést jövőre. Mielőtt még elvesznénk a számmisztikában, részvényenként 70 forintból 25 vagy akár 30-at kifizetni, ugyanúgy rettentő kevés.

A 27 forintos osztalék pedig egyértelmű üzenet a kisebbségi részvényeseknek: ne számítsanak arra, hogy a javuló teljesítményből arányosan részesedhetnek.

A társaság 2005-2013 között jellemzően a szabad készpénztermelő képességének a 70 százalékát fizette ki. Ehhez képest a mostani osztalékjavaslat a korábbi gyakorlatból következő összeg felét is alig haladja meg. Persze lehet, hogy a korábbi kifizetési hányad a megdrágult frekvenciavásárlások miatt túlságosan magas volt, de a mostani szint viszont nagyon alacsony.

Az okok egyértelműek. A Deutsche Telekom konszolidálja a magyar leányvállalatát, így minden pénz, amit a kisebbségi tulajdonosoknak fizet, pénzkiáramlást jelent a csoportból. Ráadásul, ha a Magyar Telekom kevesebb osztalékot fizet, akkor cserébe törleszthet hitelt - amit az anyavállalat nyújtott, így a németek azt a pénzt egy az egyben megkapják, azon senkivel sem kell osztozkodniuk.

Tény, hogy ezért cserébe finanszírozzák a céget, de a tőkeáttétel csökkentése egy ponton túl már egyértelműen értéket rombol. Másképpen fogalmazva: normális és értékteremtő gyakorlat egy ekkora eszközparkot fenntartó céget valamekkora részben hitelből finanszírozni. A DT-nek persze, mivel csoportszinten gondolkodik, nem gond, ha a magyar leányvállalat a következő 5-6 évben visszafizeti az összes hitelét, és a DT ebből a pénzből majd mondjuk, például Amerikában terjeszkedik. A csoport tőkeáttétele nem változik, viszont a magyar kisebbségi részvényesek rosszul járnak.

A mostani felállás fantasztikus a Deutsche Telekomnak, a fenti logika mentén gyakorlatilag tökéletesen sikerült a kisebbségek javára extrém jól járnia. Nem szabad megfeledkezni a szektort adók és frekvencia díjak formájában megkopasztó magyar államról sem. Ha az elmúlt öt évet nézzük, és csak a frekvenciadíjakkal számolunk, akkor a társaság által megtermelt készpénz a következőképpen oszlott meg a szereplők között.



Forintosítva a fentieket: a DT elvitt 150 milliárd forintot, az állam pedig 66 milliárd forinttal gazdagodott az elmúlt öt év alatt. A kisebbségi részvényeseknek 27 milliárd jutott mindösszesen. A DT hatvanszázalékos tulajdonosként elvitte a cash-flow 62%-át, a drága frekvenciákért pedig a kisebbségi részvényesek fizettek, elsősorban kevesebb osztalék formájában. Ha figyelembe vesszük a telekom szektor különadóját, akkor igazán nagyot az állam kaszált az elmúlt öt évben:



Látható, hogy a különadókkal is kalkulálva az állam járt a legjobban: öt év alatt 192 milliárd forintot gombolt le a Magyar Telekomról, úgy, hogy a társasági nyereségadóval, közműadóval és az iparűzési adóval nem is számoltunk. A kisebbségi részvényeseknek a megtermelt javak 7%-a jutott csupán.

Tény ugyanakkor, hogy 2014-2015 nagyon nehéz időszak volt a cég életében. Ezekben az években osztalékot nem is fizettek. A frekvenciavásárlások miatt a Magyar Telekom rendesen eladósodott, így azt gondolom, hogy a hitel-visszafizetések egy része a DT felé jogos volt.

Azóta viszont, azaz nagyjából az elmúlt három évben az eladósodottság mértéke a normális szintre csökkent. Ebben szerepet játszott a montenegrói operáció és a budapesti ingatlanok eladása is. Az eladásokból származó bevételek mind az anyavállalathoz vándoroltak, így a társaság eladósodottsága a korábban kommunikált minimumszint alá csökkent.

Ha csak az elmúlt három évet vesszük számításba, és kihagyjuk az államot az összehasonlításból - tehát pusztán azt nézzük meg, hogyan oszlott meg a társaság készpénztermelő képessége a tulajdonosok között - akkor a következő látszik.



Az elmúlt 3 évben a helyzet finoman szólva nem javult sokat. A német anyavállalat hazavitt 177 milliárd forintot. Ezzel szemben a kisebbségeknek 27 milliárd jutott. Lényeg, hogy az elmúlt 3 évben a DT - ha már volt is osztalékfizetés - elvitte a cash-flow 87 százalékát, 60 százalékos tulajdonosként.

És az anyavállalat a jövőben is hasonló módon tervez eljárni, legalábbis a jövő évi osztalékjavaslat mindenképpen erre utal, pedig különösebb indok nincs arra, hogy az eladósodottságot a mostani szintekről tovább csökkentsék. Az 5G-s frekvenciaaukciók persze ismét megterhelik majd a mérleget, de a társaság által felvázolt hároméves stratégiai terv az eredmények további jelentős javulását vetíti előre. Ennek fényében pedig még inkább nehezen érthető a mostani osztalékjavaslat.

Az osztalékjavaslattal kapcsolatos második számú probléma, hogy időközben a korábban nyilvánosan meghirdetett osztalékpolitikát a társaság eltörölte. Így ma semmilyen transzparens, előrelátható tervvel nem rendelkezik a Telekom arra vonatkozóan, hogy mégis milyen módon részesülhetnek a tulajdonosok a szemmel láthatóan javuló eredményekből.

Ez egy klasszikus "corporate governance" probléma. Profánabb megfogalmazásban a többségi tulajdonos etikátlan viselkedése a kisebbségi tulajdonosokkal szemben. A DT-től nem idegen ez a viselkedés: Horvátországban az ottani DT-leány kisebbségi részvényesei azért perelték be a céget, mert a konkrétan már nem adósság-, hanem készpénztöbblettel rendelkező horvát leánynak nem engedtek érdemi osztalékot fizetni.

Az elégedetlenkedés és a per, vagy például Görögországban az állam kisebbségi tulajdonosként való fellépése sikert jelentett a kisebbségi részvényesek számára. A Hravatski Telekomnál 66 százalékkal nőtt az osztalék-kifizetés a tavalyi év után. A görög DT-leány OTE pedig 30 százalékkal emelte a tavalyi év után kifizetett osztalékot és részvény-visszavásárlási programot is bejelentett.

Ezzel szemben a Magyar Telekom egyáltalán nem emelte az osztalék-kifizetést a tavalyi év után a vártnál jobb eredmények és a budapesti ingatlanokból befolyt milliárdok ellenére sem. A jövő évi emelés pedig meglehetősen szerény. A társaság nagyjából kétmilliárd forintnyi extra osztalékemelést ígér, miközben közel 20 milliárdos javulás volt a készpénztermelő-képességben az elmúlt 2-3 évben. Ez alapján úgy fest marad a múltbeli minta és a német tulajdonos a cég cash flowjának a 85-90 százalékára tart igényt a jövőben is. Ilyen körülmények között a kisebbségi részvényeseknek csak a "szenvedő harmadik" státusz jut, avagy rájuk ebben a buliban igazi szükség nincs.

A szerző az általa kezelt alapokon keresztül, valamint magánszemélyként is rendelkezik Magyar Telekom részvénykitettséggel.

Címlapkép: Mohai Balázs/MTI
máv0921
Autóbaleset
online bolt_shutter
orvosi kamara0921
palkovicslászló0921
shutterstock_1100688464_rugalmas
brexit0115
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
online bolt_shutter