Kizsigereli a Deutsche Telekom a kisrészvényeseket
Üzlet

Kizsigereli a Deutsche Telekom a kisrészvényeseket

Gyurcsik Attila, Accorde Alapkezelő Zrt.
Hiába a folyamatosan javuló eredményesség és csökkenő eladósodottság, a német anyacég az elmúlt három évben 60 százalékos tulajdonosként elvitte Magyar Telekom cash flow-jának 87 százalékát. A 27 forintos osztalék egyértelmű üzenet a kisebbségi részvényeseknek: ne számítsanak arra, hogy a javuló teljesítményből arányosan részesedhetnek, miközben az MT-nek már nincs is nyilvánosan elérhető osztalékpolitikája, amivel tervezni lehetne.
Nemcsak a telekom cégek érezhetik magukat felesleges harmadiknak bizonyos szituációkban - ahogy arról nemrég a Jóbarátok egy klasszikus jelenetét felelevenítve írtunk -, a hármas szexben mellőzött Ross-hoz képest is szörnyű helyzetben vannak a telekommunikációs cégek részvényesei.

A Magyar Telekom nemrég tette közzé tavalyi eredményeit: a társaság nyereségessége az elmúlt 3-5 éves távon számottevően javult, a társaság szabad készpénztermelő képessége 40-50 forintos szintről 70 forint közelébe emelkedett részvényenként.

De úgy fest, hogy ezt a masszív javulást a többségi tulajdonos Deutsche Telekom nem kívánja megosztani a tulajdonostársaival, azaz a Magyar Telekom 40 százalékát birtokló kisebbségi részvényesekkel. A tervek szerint ugyanis a társaság 25 forintról 27 forintra tervezi emelni az osztalékfizetést jövőre. Mielőtt még elvesznénk a számmisztikában, részvényenként 70 forintból 25 vagy akár 30-at kifizetni, ugyanúgy rettentő kevés.

A 27 forintos osztalék pedig egyértelmű üzenet a kisebbségi részvényeseknek: ne számítsanak arra, hogy a javuló teljesítményből arányosan részesedhetnek.

A társaság 2005-2013 között jellemzően a szabad készpénztermelő képességének a 70 százalékát fizette ki. Ehhez képest a mostani osztalékjavaslat a korábbi gyakorlatból következő összeg felét is alig haladja meg. Persze lehet, hogy a korábbi kifizetési hányad a megdrágult frekvenciavásárlások miatt túlságosan magas volt, de a mostani szint viszont nagyon alacsony.

Az okok egyértelműek. A Deutsche Telekom konszolidálja a magyar leányvállalatát, így minden pénz, amit a kisebbségi tulajdonosoknak fizet, pénzkiáramlást jelent a csoportból. Ráadásul, ha a Magyar Telekom kevesebb osztalékot fizet, akkor cserébe törleszthet hitelt - amit az anyavállalat nyújtott, így a németek azt a pénzt egy az egyben megkapják, azon senkivel sem kell osztozkodniuk.

Tény, hogy ezért cserébe finanszírozzák a céget, de a tőkeáttétel csökkentése egy ponton túl már egyértelműen értéket rombol. Másképpen fogalmazva: normális és értékteremtő gyakorlat egy ekkora eszközparkot fenntartó céget valamekkora részben hitelből finanszírozni. A DT-nek persze, mivel csoportszinten gondolkodik, nem gond, ha a magyar leányvállalat a következő 5-6 évben visszafizeti az összes hitelét, és a DT ebből a pénzből majd mondjuk, például Amerikában terjeszkedik. A csoport tőkeáttétele nem változik, viszont a magyar kisebbségi részvényesek rosszul járnak.

A mostani felállás fantasztikus a Deutsche Telekomnak, a fenti logika mentén gyakorlatilag tökéletesen sikerült a kisebbségek javára extrém jól járnia. Nem szabad megfeledkezni a szektort adók és frekvencia díjak formájában megkopasztó magyar államról sem. Ha az elmúlt öt évet nézzük, és csak a frekvenciadíjakkal számolunk, akkor a társaság által megtermelt készpénz a következőképpen oszlott meg a szereplők között.



Forintosítva a fentieket: a DT elvitt 150 milliárd forintot, az állam pedig 66 milliárd forinttal gazdagodott az elmúlt öt év alatt. A kisebbségi részvényeseknek 27 milliárd jutott mindösszesen. A DT hatvanszázalékos tulajdonosként elvitte a cash-flow 62%-át, a drága frekvenciákért pedig a kisebbségi részvényesek fizettek, elsősorban kevesebb osztalék formájában. Ha figyelembe vesszük a telekom szektor különadóját, akkor igazán nagyot az állam kaszált az elmúlt öt évben:



Látható, hogy a különadókkal is kalkulálva az állam járt a legjobban: öt év alatt 192 milliárd forintot gombolt le a Magyar Telekomról, úgy, hogy a társasági nyereségadóval, közműadóval és az iparűzési adóval nem is számoltunk. A kisebbségi részvényeseknek a megtermelt javak 7%-a jutott csupán.

Tény ugyanakkor, hogy 2014-2015 nagyon nehéz időszak volt a cég életében. Ezekben az években osztalékot nem is fizettek. A frekvenciavásárlások miatt a Magyar Telekom rendesen eladósodott, így azt gondolom, hogy a hitel-visszafizetések egy része a DT felé jogos volt.

Azóta viszont, azaz nagyjából az elmúlt három évben az eladósodottság mértéke a normális szintre csökkent. Ebben szerepet játszott a montenegrói operáció és a budapesti ingatlanok eladása is. Az eladásokból származó bevételek mind az anyavállalathoz vándoroltak, így a társaság eladósodottsága a korábban kommunikált minimumszint alá csökkent.

Ha csak az elmúlt három évet vesszük számításba, és kihagyjuk az államot az összehasonlításból - tehát pusztán azt nézzük meg, hogyan oszlott meg a társaság készpénztermelő képessége a tulajdonosok között - akkor a következő látszik.



Az elmúlt 3 évben a helyzet finoman szólva nem javult sokat. A német anyavállalat hazavitt 177 milliárd forintot. Ezzel szemben a kisebbségeknek 27 milliárd jutott. Lényeg, hogy az elmúlt 3 évben a DT - ha már volt is osztalékfizetés - elvitte a cash-flow 87 százalékát, 60 százalékos tulajdonosként.

És az anyavállalat a jövőben is hasonló módon tervez eljárni, legalábbis a jövő évi osztalékjavaslat mindenképpen erre utal, pedig különösebb indok nincs arra, hogy az eladósodottságot a mostani szintekről tovább csökkentsék. Az 5G-s frekvenciaaukciók persze ismét megterhelik majd a mérleget, de a társaság által felvázolt hároméves stratégiai terv az eredmények további jelentős javulását vetíti előre. Ennek fényében pedig még inkább nehezen érthető a mostani osztalékjavaslat.

Az osztalékjavaslattal kapcsolatos második számú probléma, hogy időközben a korábban nyilvánosan meghirdetett osztalékpolitikát a társaság eltörölte. Így ma semmilyen transzparens, előrelátható tervvel nem rendelkezik a Telekom arra vonatkozóan, hogy mégis milyen módon részesülhetnek a tulajdonosok a szemmel láthatóan javuló eredményekből.

Ez egy klasszikus "corporate governance" probléma. Profánabb megfogalmazásban a többségi tulajdonos etikátlan viselkedése a kisebbségi tulajdonosokkal szemben. A DT-től nem idegen ez a viselkedés: Horvátországban az ottani DT-leány kisebbségi részvényesei azért perelték be a céget, mert a konkrétan már nem adósság-, hanem készpénztöbblettel rendelkező horvát leánynak nem engedtek érdemi osztalékot fizetni.

Az elégedetlenkedés és a per, vagy például Görögországban az állam kisebbségi tulajdonosként való fellépése sikert jelentett a kisebbségi részvényesek számára. A Hravatski Telekomnál 66 százalékkal nőtt az osztalék-kifizetés a tavalyi év után. A görög DT-leány OTE pedig 30 százalékkal emelte a tavalyi év után kifizetett osztalékot és részvény-visszavásárlási programot is bejelentett.

Ezzel szemben a Magyar Telekom egyáltalán nem emelte az osztalék-kifizetést a tavalyi év után a vártnál jobb eredmények és a budapesti ingatlanokból befolyt milliárdok ellenére sem. A jövő évi emelés pedig meglehetősen szerény. A társaság nagyjából kétmilliárd forintnyi extra osztalékemelést ígér, miközben közel 20 milliárdos javulás volt a készpénztermelő-képességben az elmúlt 2-3 évben. Ez alapján úgy fest marad a múltbeli minta és a német tulajdonos a cég cash flowjának a 85-90 százalékára tart igényt a jövőben is. Ilyen körülmények között a kisebbségi részvényeseknek csak a "szenvedő harmadik" státusz jut, avagy rájuk ebben a buliban igazi szükség nincs.

A szerző az általa kezelt alapokon keresztül, valamint magánszemélyként is rendelkezik Magyar Telekom részvénykitettséggel.

Címlapkép: Mohai Balázs/MTI
zöld környezet levél
DSZZS20200216016
zöld park shutter
orbán viktor évértékelő
koronavirus
BullvsBear
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior portfóliókezelő

Junior portfóliókezelő

Adótanácsadó

Adótanácsadó

Rendezvényszervező

Rendezvényszervező
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
BÉT