Nagy dobásra készül a Mátrai Erőmű - Teljes átalakulást terveznek
Üzlet

Nagy dobásra készül a Mátrai Erőmű - Teljes átalakulást terveznek

Portfolio
Tíz év múlva a jelenleg 950 megawatt beépített teljesítményű Mátrai Erőmű 1600 megawattos lesz. Az ehhez szükséges jövőbeli fejlesztések célja, hogy a vállalat megőrizze piaci részesedését Paks II. elindulása után is - mondta lapunknak adott interjújában a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke. Valaska József beszélt a rövid távú fejlesztési terveikről, illetve arról, hogy a tavalyi tulajdonosváltást követően hogyan állították talpra a vállalatot.
Mozgalmas időket élnek a Mátrai Erőműnél; a tulajdonosváltás és a radikális átalakulást célul kitűző hosszú távú vállalati stratégia elfogadása mellett 2018-ban imponáló módon sikerült az előző évi 9,1 milliárd forintos veszteséget is eltüntetni, az adózott eredmény pedig gyakorlatilag csak a visontai naperőmű eladása miatt kapott adókedvezmény visszafizetése miatt lett negatív. Korábban elmondta, hogy ezt az átszervezések és fejlesztések mellett elsősorban villamosenergia-piaci aktivitásuk átalakításával érték el. Mit jelent ez pontosan?

Valaska József: A veszteség eltüntetésének legfontosabb eleme maga a villamos energia-piac fejlődése. A villamos energia nagykereskedelmi ára tavaly drasztikusan emelkedett; 2017-ben az árak átlaga 40 euró volt, 2018-ban pedig 50 euró felett alakult, de 60 euró felett is járt. Legutóbb 2008-ban láttunk hasonló árakat, vagyis a piac tulajdonképpen visszament oda, ahol a pénzügyi-gazdasági válság előtt volt. Eredményességünk javulásának fő eleme tehát a piac fejlődése, aminek alapvető oka a szennyezési jogok díjainak emelkedése volt. Az Európai Tanács tavaly áprilisban fogadta el azt az új mechanizmust, amellyel engedélyezte a bizottságnak azt, hogy az EU ETS rendszerből (az EU szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszere) kvótákat vonjon ki, amennyiben az árak alacsonyan alakulnak.

Közrejátszott ebben az is, hogy tavaly nyáron extrém időjárási helyzet alakult ki Európában, meleg volt, de nem fújt a szél, ezért - elsősorban a szélenergia-termelés visszaesése miatt - a megújuló alapon 2018-ban termelt áram a tavalyelőttinek mindössze a 70 százalékát tette ki. A kieső mennyiséget pedig a fosszilis tüzelésű erőművek pótolták, amelyeknek ehhez többlet szennyezési jogra volt szükségük - ez alapvetően hozzájárult az áramár növekedéséhez.

A tanács ugyanakkor hozott egy, az előbbinél is fontosabb döntést, ami kevesebb figyelmet kapott, de amelynek értelmében a ma megvásárolt kvóták 2030-ig érvényesek. Ennek rendkívüli jelentősége van tőkepiaci szempontból is, hiszen ezáltal a kibocsátási engedély tulajdonképpen egy 11 éves futamidejű banki papírrá vált. A bankok a szennyezési jogok heves felvásárlásába kezdtek, amit viszont a termelőknek is le kellett reagálniuk. A termelők nagy része csak havonta, negyedévente vásárol szén-dioxid-kvótát, mivel érthető módon csak biztos termeléshez akarják lekötni. Másrészt a magyar áramtőzsde, a HUPX napi forgalma 2-3 ezer megawatt között van óránként, vagyis durván 60 ezer megawattórát adnak el naponta - ez pedig azt jelenti, hogy Magyarországon a vevők 30 százaléka csak másnapra vesz villamos energiát. Ennek egyértelmű következménye volt, hogy a másnapi árak a szén-dioxid árakkal arányosan rögtön növekedésnek indultak, miközben az úgynevezett clean spark spread (CSS), az elismert tiszta költség (az áramár és tüzelőanyag ára közötti különbség) nem változott.

Nagy dobásra készül a Mátrai Erőmű - Teljes átalakulást terveznek
Fegyelmezett erőműként a tervezett termeléshez 2020-ig előre megvettük a szükséges szén-dioxid-kibocsátási kvótákat, amiket decemberben le is szállítottak nekünk. A tavaly megtakarított kvótamennyiséget étékesítettük, amin jelentős nyereséget tudtunk realizálni.

Elmondható tehát, hogy az erőmű szempontjából ideálisan alakult a 2018-as évük?

Igen, habár a 2018-as év eredményeivel kapcsolatban azt is el kell mondani, hogy a Mátrai Erőmű helyzete összességében nem volt kedvező: egyik bányáját bezárta, a másik megnyitásán még dolgozott, viszonylag magas költségei, és még tüzelőanyag-problémái is voltak. A tervezettnél 630 gigawattórával kevesebb villamos energiát termeltünk, azonban árbevételünk csaknem félmilliárd forinttal meghaladta a tervezettet, ami az árak előbb említett emelkedésének köszönhető. Az áremelkedés mértékét érzékelteti, hogy a kieső 630 gigawattóra termelésünk mintegy 12 százalékának felel meg, bevételeink mégis terv felett teljesültek. Ennek eléréhez kellett az is, hogy stratégiánk alapján kizárólag az MVM részére értékesítünk hosszú távra. A fennmaradó mennyiséget azonban a másnapi piacon adtuk el, ahol magasabbak az árak. Ezt a forward piacon nem tudtuk volna elérni, mivel ott nem volt áremelkedés.

Egyéb hatások is hozzájárultak az eredmény kedvező alakulásához: több biomasszát tüzeltünk, ezen túl a naperőművet is értékesítettük illetve ingatlanokat, rekultivált területeket is eladtunk, de a menedzsment az egész cég működését újraszervezte. A naperőműre 2015-ben adókedvezményt vettünk igénybe, de ennek jogosultsága csak abban az esetben maradt volna fenn, ha öt évig megtartjuk a naperőművet. Mivel időközben eladtuk, visszafizettük a kedvezményt. Ezért lett végül az adózott eredmény negatív, de a nettó cash-flow-nk 16 milliárd forintra emelkedett, eredménytartalékunk pedig 53 milliárd forintra növekedett.

2019-re jelentős fejlesztéseket irányoztak elő. Ezek hogyan haladnak?

Idén 40 megawatt új naperőmű kapacitás átadását terveztük, ebből 20 már megvalósult, miután új fotovoltaikus erőművűnk február közepén próbaüzembe állt Bükkábrányban. A másik 20 megawattos egység előkészítése is folyamatban van, ezt az év végéig tervezzük üzembe állítani. A napenergia területén tovább is kívánunk majd menni, de csak a jelenlegi projektek kifutása után.

A hulladékból származó tüzelőanyagot hasznosító RDF-kazánt 30 megawatt teljesítményűre tervezzük, és elsősorban hőtermelési céllal építjük meg, ezzel is a szenes termelés utáni időszakra készülve. Mert a szénkorszaknak - ha csak az Európai Unió szabályozási politikáján múlik - kétségkívül vége lesz a jövő évtized végén. Az RDF-blokk a terveink szerint biomasszával is üzemeltethető lesz. A célunk az, hogy a környék összes itteni fogyasztóját el tudjuk majd látni gőzzel, stabil hőellátást biztosítva a következő évtizedekben.

A tervek április végéig elkészülnek, és reményeink szerint állami támogatást is kaphatunk majd hozzá. A kazán alapvetően a kelet-magyarországi RDF-et szívná fel; a blokk a terv szerint 2021 végére készül el mintegy 35 milliárd forintos beruházás keretében. A blokk mintegy 400 ezer tonna RDF-hulladékot vagy biomasszát tud majd éves szinten elégetni, míg jelenleg évente 100-200 ezer tonna hulladékot és 400 ezer tonna biomasszát tüzelünk el. Ezen túl tervezünk egy nagyobb, 500 megawattos gáztüzelésű blokkot is, alapvetően szabályozási célokra; ehhez rendelkezünk a megfelelő gázforrással, illetve kapacitáslekötéssel. Mindemellett 2019-re kisebb projektjeink is be vannak tervezve, mint a gázturbinák, az erőmű és a bánya gépegységeinek felújítása is.

A Mátrai Erőmű hosszú távú, 2030-as stratégiájának fókuszában a dekarbonizáció áll, összhangban a szektort világszerte uraló trenddel, az országok gyakorlatilag egymásra licitálnak, hogy ki mikor fogja bezárni a szénerőműveit. Az önök terveiben meddig szerepel a lignit?

A lignites kapacitásból 2029-ig 600 megawattot kívánunk üzemben tartani, 200 megawattot ez év végén és jövőre le fogunk állítani, mivel az EU előírásai szerint ez a két kisebb blokk nem működhet tovább. Lignitet 2029-ig kívánunk használni, a blokkokat - amennyiben a jelenlegi direktívák maradnak - 2028-2029-ben lépcsőzetesen fogjuk kifuttatni.

Terveik egyik legizgalmasabb része az energiatárolással kapcsolatos. Milyen megfontolások motiválják ebbe az irányba a Mátrai Erőművet?

A tárolás a jövő piaca, rendkívül nagy kihívás, ugyanakkor nagy üzleti lehetőséget is kínál, ennek megfelelően összetetten gondolkodunk és dolgozunk is a témán. Míg az erőmű javarészét hagyjuk működni, a következő években fel kell építeni egy másik szegmenst is. Azt is látni kell, hogy az elektromobilizáció és a digitalizáció teljesen megváltoztatja a világot. Hogy pontosan merrefele tart a villamosenergia-piac, ma még senki sem tudja igazán. Az azonban látszik, hogy a hagyományos értéklánc felborult azáltal, hogy a fogyasztó termelőként is megjelent. A hagyományos rendszerben a nagyerőművek termeltek, alapvetően a nagyfeszültségű hálózatra, a kisebb, megújulós termelő egységek azonban erre nem alkalmasak. Ezért a hálózatok között, a szokásrendben, a profilban is megfigyelhető az imént említett felborulás, csökken a rendszer inerciája, ezért nehezebb a szabályozása.

A jövő termelési szegmense a kormány tervei szerint körülbelül 4 ezer megawatt zsinóráramot termelő nukleáris kapacitás mellett 3-4 ezer megawatt naperőmű-kapacitásból állna össze. Elsősorban a lakosság fogyasztása azonban egészen máshogyan alakul napon belül, mint ahogyan a termelés. A leginkább napsütéses órákban a kötelező átvételi rendszerbe rengeteg napenergiát zúdítanak be, este viszont hiány van, amikor a fogyasztói igény ismét megugrik. Ennek megfelelően az árakban meglehetősen volatilisen alakulnak: a napon belüli ár 11 órától visszaesik 15 óráig, majd innen ismét emelkedni kezd. A fogyasztói profilban további alapvető változást okoz majd az elektromos autók elterjedése, várhatóan egy újabb reggeli igénycsúcsot kiváltva 7-8 óra körül, amikor pedig még feltétlen süt hét ágra a nap. Valószínűleg este, munkából hazafelé menet is lesz egy fogyasztási csúcs, ezért mi is tervezzük, hogy a nagy üzletláncok parkolóiba elektromos töltőket telepítünk, arra számítva, hogy bevásárlás közben sokan "tankolni" fognak.

Milyen technológiákban és méretekben gondolkodnak?

Terveink szerint telepítünk egy 20-50 megawattos tárolót, ezt azonban saját igényünkre hozzuk létre azzal a céllal, hogy ezáltal követni tudjuk a Mavir menetrendjét. Jelenleg ugyanis nem tudunk olyan gyorsan reagálni, mint amilyen sebességgel változnak az igények. A Mavir 15 percenként ad új menetrendet, egy szenes blokkot pedig maximum 2 megawatt/perc sebességel lehet fel- és leszabályozni, vagyis legfeljebb 30 megawattal tudok módosítani negyedóra alatt. Míg a felszabályozás esetében ez azt jelenti, hogy ha nem tudom elérni a kívánt termelési szintet, a rendszerirányító nem fizet. "Lefelé" még nagyobb gond van, ugyanis ha több áramot adok ebben az időszakban, még a kiegyenlítő energiát is fizetnem kell. A Mátrai Erőmű szabályozásból származó veszteségei éves szinten körülbelül félmilliárd forintra rúgnak. Ebből következően a tároló megépítését célzó tervezett 2,6 milliárdos projekt 4-5 év alatt megtérülhet.

Az akkumulátoros vagy szilárd tároló legnagyobb problémáját az akkumulátorok elöregedése jelenti, magát az akkumulátort 3-4 évente ki kell cserélni, márpedig a tároló bekerülési költségének a 80 százalékát az akkumulátor teszi ki. Még a legjobb akkumulátoros tároló élettartama sem haladja meg a 20 évet. Egyedül a Tesla köt 20 éves szerződést és garantálja a vevőnek, hogy 20 évig ugyanannyi lesz a kapacitás.

Erre is tekintettel foglalkozunk egy úgynevezett hőtárolós energiatárolási megoldással is, ami eredetileg skót találmány, de magyarok dolgoznak rajta. A kvarcot tartalmazó eszköz lényege leegyszerűsítve, hogy egy hideg és egy meleg tárolót foglal magába; a hideg tárolóban mínusz 160 Celsius-fokos közeget tárol, a melegben pedig körülbelül 350-400 fokos közeget. Amikor betárolja az energiát, a hideg tárolóból a melegbe szivattyúzzák át az energiát, amikor pedig kitárolnak, értelemszerűen a meleg tárolóból adják ki. Bár hatásfoka az akkumulátoros és szivattyús-tározós megoldás 95 százalékával szemben mindössze 75 százalék, nagy előnye, hogy 24 órás tárolásra is alkalmas, míg az akkumulátor esetében kihívás a 6 órán túli tárolás. Az akkumulátoros tárolóval szemben további nagy előnye, hogy élettartama körülbelül 50 év.

A szivattyús-tározós erőmű esetében a tárolás időtartamát szinte csak a párolgás korlátozza, alap méretezési élettartama pedig 80 év. 600 megawattra terveztük, azonban ki fogjuk dolgozni a kisebb, 30-50 megawattos egységek koncepcióját is, amelyek megvalósítása, engedélyeztetése esetleg könnyebb lehet.

Problémát jelent, hogy Európában jelenleg nincs átgondolt piacfejlesztés, és már most több tízezer megawatt energiatároló kapacitás hiányzik. Ezt ma a szénerőművek látják el, a megújuló energiák miatti energiatárolás ma gyakorlatilag fosszilis energiában történik: amikor kisüt a nap, a naperőművek termelése pedig felfut, a szénerőműveket visszaszabályozzák, ad absurdum még fizetnek is a leszabályozásért. Európa nem gondol arra, hogy a szénerőműveket sokkal gyorsabb ütemben fogják megszüntetni, mint amilyen ütemben megépítik az energiatárolókat, ez pedig a piac kiszámíthatatlanná válását eredményezheti.

Nagy dobásra készül a Mátrai Erőmű - Teljes átalakulást terveznek
Amennyiben minden úgy alakul, ahogy tervezik, hogyan alakulhat 2030-ban a Mátrai Erőmű termelési mixe és piaci helyzete?

2030-ban a Mátrai Erőműnek egy 1600 megawattos erőműnek kell lennie. Ebből 500 megawatt a gáz, 100 megawatt a biomassza, 31 megawatt az RDF lesz, megépül 600 megawatt tárolói kapacitás, és 400 megawatt napenergiában is gondolkodunk - ez utóbbit meghatározza, hogy ennyi helyezhető el a bányameddőhányókon - Bükkábrányban és Visontán: 200-200 megawatt. Az energiatároló kapacitás pontos megoszlása ma még nem eldöntött. Az biztos, hogy lesz benne szilárd- és hőtárolós megoldás is, de a terület ma olyan sebességgel fejlődik, hogy még újabb ötletek is felmerülhetnek a következő időszakban.

A Mátrai Erőmű életképes lesz 2030 után is, ha megfelelő üzleti hátteret teszünk mögé, és megfelelő garanciákkal bebiztosítjuk a szén-dioxid-kvótákat. A jövőben megtermelendő energiához forward ügylettel fogjuk biztosítani a szén-dioxid kvótákat, a piacot lemodellezve pedig már látszik az is, hogy az árak inkább nőnek majd, minden szcenárió esetén. Ezért is kívánunk az MVM-mel határozott idejű szerződést kötni, ami alapján fix mennyiségeket értékesíthetek, a piaci árhoz kötött áron.

A villamosenergia-piac ma egy 1400 milliárd forintos üzlet Magyarországon, nekünk az a célunk, hogy ebből 15 százalékot, körülbelül 100-120 milliárdos árbevételt termeljünk. A kihívások ellenére ez egy nagyon stabil piac, a villany nagyon fontos dolog lett, sokkal fontosabb, mint akár 20 éve is volt.

Címlapkép: MTI/H. Szabó Sándor
Frankfurti tőzsde
cimlap_Hernadi
Volkswagen
orbánviktordonaldtusk
DBZOL20200106014
sme kkv csomag laptop
kinaielnök
Arab Health
17 magyar orvostechnikai cég mutatkozik be az egyik legnagyobb egészségipari expón

Az Arab Health kiállításon magyar pavilont is építettek.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Rendezvényszervező

Rendezvényszervező

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Esti webinárium
Közérthető előadás kezdőknek.
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Frankfurti tőzsde