Mást állít a magyar olaj- és gázszankciók alóli mentességről Trump csapata, mint amit eddig tudtunk

A találkozót követő bejelentések közül az egyik legfontosabb az volt, hogy

a Török Áramlat és Barátság kőolajvezeték teljes szankciómentességet élvez. Általános mentesség, időkorlát nélkül

- mondta Orbán Viktor. Később egy pontosító kérdésre válaszolva Orbán Viktor megerősítette, hogy "a vezetékek szankciók alóli mentessége azt jelenti, hogy azon keresztül jöhet orosz vállalatoktól földgáz, vagy olaj, így például a Lukoilé".

Már akkor kérdéses volt, hogy milyen formában tud megvalósulni a szankciómentesség. Eddig sem azzal volt a probléma, hogy "fizikailag" elzárták az olaj- vagy gázvezetéket, hanem a kitermelők és kereskedők felé történő kifizetéseket, üzletelést lehetetlenítette el az amerikai tiltólista. Érdemes tehát megvárni a részletes szabályokat.

Utóbbi különösen igaz lehet, hiszen az amerikai hírügynökség információja szerint

a kialkudott mentesség nem időkorlát nélküli, hanem egy évre szól.

Bár ez továbbra is szankciómentességet jelentene Magyarországnak, viszont fontos eltérés, hogy időkorlátot szab. De nem csak a Reuters, hanem a CNN és BBC is úgy tudja fehér házi képviselőktől, hogy ezt a feltételt szabta az amerikai kormányzat a mentesség megadásához.

A kérdés tisztázása érdekében megkeresést küldtünk a Fehér Ház sajtóosztályának.

De nem csak Amerikát kell meggyőzni

Bár most Trump mentességet ígért az esetleges szankciók alól Magyarországnak, érdemes megjegyezni, hogy ez csak az Egyesült Államok által kivetett embargóra vonatkozik,

az uniós szankciós tervek továbbra is folyamatos bizonytalanságot jelentenek a hazai energiapolitika számára.

Erre reflektált a magyar miniszterelnök is, amikor a sajtótájékoztatón megjegyezte:

Van az energiarendszereken egy amerikai és egy brüsszeli szankciós rendszer...most az amerikai része alól kihúztuk magunkat. Az európai szankciórendszerrel szembeni küzdelem egy másik mérkőzés, Brüsszelben kell megvívni. Arra is sok kerül, valamikor decemberben.

Idén május 6-án az Európai Bizottság bemutatta azt a politikai tervet, amelynek célja az orosz energiahordozóktól való teljes leválás legkésőbb 2027 végéig.

A kezdeményezés előírná az orosz olaj-, gáz- és nukleáris fűtőanyag-import fokozatos megszüntetését, és már júniusban kötelező érvényű jogszabálycsomagot terjesztenének elő, amely minden tagállamot arra kötelezne, hogy az év végéig készítsen nemzeti kivezetési stratégiát.

A terv kétlépcsős módon számol a gázfüggőség felszámolásával:

• év végétől tilos lenne új szerződéseket kötni,
• 2027-től pedig a meglévő hosszú távú megállapodások is megszűnnének.

Emellett az orosz nukleáris üzemanyag behozatalát vámokkal és gazdasági korlátozásokkal tennék gazdaságtalanná.

A Bizottság arra hivatkozik, hogy az orosz import aránya már 45 százalékról 13 százalékra esett, a diverzifikáció - elsősorban amerikai LNG-beszerzések révén - biztosítja az ellátásbiztonságot, és a lépések nem okoznak érdemi piaci zavarokat. Szlovákia és Magyarország élesen bírálja a tervet azóta is, szuverenitási és ellátásbiztonsági aggályokra hivatkozva, Brüsszel azonban azt állítja, hogy a csomag jogilag megalapozott, az energiamix meghatározása továbbra is nemzeti hatáskör, a beszerzési forrás viszont közös uniós kérdés.

A vita különösen aktuálissá vált a szeptemberi ENSZ-közgyűlésen, amikor Ursula von der Leyen bizottsági elnök oldalán maga Trump követelte az olajvásárlási korlátozások bevezetését. Azóta az Európai Parlament és a Bizottság már mérlegeli, hogy

2027 januárjától részleges vagy akár teljes körű kereskedelmi korlátozásokat vezessen be az orosz olaj- és gázvásárlásokra.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán