Az állam szemtelen diák, de a NAV-hoz már nem csak feltett kezekkel lehet bemenni
Üzlet

Az állam szemtelen diák, de a NAV-hoz már nem csak feltett kezekkel lehet bemenni

Az Európai Bíróság és a magyar jogalkotók régóta kemény csatákat vívnak a tagországok számára iránymutató döntések értelmezésében. A nemrég beterjesztett adócsomagban azonban vannak változások, amelynek örülhetnek a magyar vállalkozások, legalábbis első megközelítésre. Jalsovszky Pált, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda alapítóját kérdeztük a részletekről, a digitalizáció és a legal tech térnyeréséről, az alkalmazásuktól várható versenyelőnyről és az egyre inkább "megszelídülő" NAV-ról.
Régóta tartó vita végére kerülhet pont azzal, hogy a magyar állam - a beterjesztett adócsomag szerint - végül beadta a derekát és visszatéríti a cégeknek a behajthatatlan követelések áfáját. Ezzel új időszámítás kezdődik, nem kell a magyar cégeknek az Európai Bíróságig menniük a pénzükért?

Jalsovszky Pál: Valóban szerepel ilyen tétel a beterjesztett adócsomagban, ami nagy valószínűséggel át is megy a Parlamenten, de azért van egy kis csavar a történetben. Bár az Európai Bíróság (EUB) hozott egy ítéletet, amely egyértelműen kimondja, hogy a tagállamoknak vissza kell adniuk az áfát akkor, ha egy teljesített ügylet ellenértéke véglegesen behajthatatlanná válik, de

a magyar állam - nem először - kicsit úgy viselkedik, mint a szemtelen diák az osztályban. Megcsinálja, amit kérnek tőle, de nem teljesen, azért egy kicsit megpróbál kibújni a feladat alól. Mintha a házi feladatban egy kisdolgozatot kellene írni, de ő csak egy háromsoros szöveget adna be.

Hadd mondjak egy példát a behajthatatlan követelések áfájával kapcsolatban. Valakinek nyújtottam egy szolgáltatást, ezt kiszámláztam neki, és az illető csődbe ment. Tegyük fel, hogy a szolgáltatás értéke 100 egység, áfásan 127-et számláztam ki neki, de sem a 100-at nem kapom meg tőle, sem azt a 27-et, amit a költségvetésbe fizettem be. Tehát nemcsak a szolgáltatás ellenértékétől esem el, hanem az áfa is az államnál marad, ami egy nagyon igazságtalan helyzet.



Az EU adórendszerébe és az úgynevezett adósemlegesség elvébe kapaszkodhattak azok az adózók, akik úgy gondolták, hogy a saját országuk jogalkotása igazságtalan. Az EUB elsőként az olasz Enzo di Maura ügyben mondta ki egyértelműen, hogy a tagállamoknak vissza kell adniuk az áfát akkor, ha egy teljesített ügylet ellenértéke véglegesen behajthatatlanná válik. Erre a magyar jogalkotó nem igazán reagált, a magyar adózóknak azonban felnyílt a szemük, hogy ha ezt másik országban meg lehetett nyerni, akkor a magyar adóhatósággal szemben is meg lehet.

Mentek be a keresetek a magyar bíróságra, hogy a bíróság kérje ki az EUB álláspontját. Mivel a jogalkotó látta, hogy ezeket valószínűleg el fogja veszíteni, elébe ment a kérelmeknek, és azt mondta, hogy inkább csináljuk azt, hogy módosítjuk a saját áfatörvényünket, betesszük azt, hogy az áfa ebben az esetben visszajár, de csak bizonyos feltételekkel.

Melyek ezek?

Az egyik ilyen, hogy csak a 2016 után keletkezett követelésekre lesz ez alkalmazható, nem a teljes 5 éves elévülési időszakra. Hogy miért pont akkortól, arra nincs különösebb magyarázat, egyszerűen költségvetési szempontból így előnyösebb az államnak. Akiknek pedig 2016 előtti követelésük van, azok mehetnek az EUB-hez, ha vissza szeretnék kapni a pénzüket, de bizonyára sokan lesznek, akik azt mondják, hogy akkor ezt inkább hagyják.
Jellemző tendencia a magyar államnál, hogy az EUB ítélete előtt általában meghajol, de azért nem teljesen, megpróbál egy kiskaput találni, szűkre venni annak a lehetőségét, hogy a vállalkozások ezt igénybe vehessék.

Az állam szemtelen diák, de a NAV-hoz már nem csak feltett kezekkel lehet bemenni
Jalsovszky Pál fotó: Szekeres Máté
Itt is azt látjuk, hogy kemény korlátok közé szorítják az új jogszabályt. Sok az adminisztratív feltétel és csak akkor lehet visszaigényelni az áfát, ha két év már eltelt a felszámolási eljárás kezdő időpontja óta. Igazából nincs megindokolva az sem, hogy miért kell ennyit várni, leginkább a költségvetés akar egy lélegzetvételnyi szünetet. Ez nagyon gyakori abban a kis játékban, ami az EUB ítélete és a magyar jogszabályalkotók között zajlik: ha nagy a nyomás, a magyar jogalkotó beadja a derekát, beteszi jogszabályba amit kell, de nem pont úgy és nem olyan mértékben, mint ahogy az az EUB ítéletéből következne. Persze az ő szempontjukból meg az a fontos, hogy költségvetési pénzeket spóroljanak meg: adnak is, meg nem is.

Az uniós jogharmonizáción kívül sokkal erősebb behatások is érik a jellemzően konzervatív jogi szakmát, például a digitalizáció, amely más iparágakat már a feje tetejére állított. Melyek azok a területek, ahova már betört a legal tech és melyek azok a megoldások, amelyeknek lehet létjogosultsága, de egyelőre sci-fi kategóriájába tartoznak?

Minden élethelyzet más és más, amit így nehéz lecsupaszítani algoritmusokra. Másrészt a humánfaktor mind a jogi tanácsadásban, mind az ítélkezésben rettentően fontos terület. Nem fogunk ezért oda eljutni, hogy a jogviták paramétereit lemodellezve, a jogszabályokat egy gépbe betáplálva gombnyomásra szülessenek az ítéletek. Arra azonban látok esélyt, hogy a jogi tanácsadás bizonyos fokig automatizálható legyen. Erre már vannak is szoftverkezdemények, amelyek azt mondják: hagyjuk ki a jogászokat, beírok egy kérdést például, hogy emelhető-e a törzstőke kizárólag nem pénzbeli apporttal. Erre a szoftver végignézi a teljes jogszabálytárat, és kiböki, hogy nem alapítható, mert ez és ez a jogszabály azt mondja, hogy készpénzbetétre is szükség van. Ez egy olyan terület, ahol valamennyire működni fog a technológia, bár egy komplex kérdésnél az emberi közreműködés valószínűleg kihagyhatatlan.

Az állam szemtelen diák, de a NAV-hoz már nem csak feltett kezekkel lehet bemenni
fotó: Szekeres Máté
A szerződések összeállítása egy másik olyan terület, amely részben automatizálható, mert 70-80 százalékban rutinfeladat. Korábbi mintákat vesz elő az ember, azokat a megfelelő sorrendben beleteszi a szerződésbe. Ezt tulajdonképpen egy algoritmus is el tudja végezni. Ilyen lehet egy társasági szerződés, egy egyszerű társaság létrehozásának dokumentumai nagyon könnyen automatizálhatók. De ne legyen illúziónk, hogy egy komplex társasági jogi dokumentum ne lehetne nagyrészt leképezhető. Ehhez szükséges szoftvereket már mi is alkalmazunk.

Milyen kézzelfogható változásokat hoz az ilyen technológiák alkalmazása, mekkora versenyelőny ez most a piacon?

A jogi munka sokat fog változni.

Eddig például, ha a jogász egy nagy részvényadásvételi szerződést csinált, akkor megmondta az ügyfél, hogy kéri a szerződést egy hét múlva, és a jogász eltöltött ezzel 30-40 órát. Ebből 25-30 órát a gép el tud vinni, ha jól beírom a feltételeket, a jogásznak ezt csak át kell néznie és az adott ügyre vonatkozó specifikus dolgokat kell beírnia. Tehát nyugodtan mondhatom az ügyfélnek, hogy én ezt akár holnapra is meg tudom neked csinálni. Ez egy hatalmas hatékonyságjavulást fog jelenteni a jogi munkában. De át fogja alakítani a díjazási struktúrákat is, hiszen minket általában óradíj alapján fizetnek.

Ma már szoftverek végzik az adatbázisok kezelését, átnézését is, az információ kiszűrését. Ha egy ügyfelünk meg akar vásárolni egy céget, akkor előtte átvilágítást végez, hogy megnézze, a cég működésében milyen jogi kockázatok vannak. Régebben az eljárás az volt, hogy egy szobába betették a társasággal kapcsolatos összes fizikai dokumentumot - innen jön az adatszoba elnevezés - és a jogász elkezdte az iratokat lapozgatni. Most már elektronikusan kapjuk a dokumentumokat és az átvilágítás elvégzése sem feltétlenül emberi feladat, egy gép is meg tudja oldani.

Egy fontos dolog van ezeknél a szoftvereknél: tanítani kell őket. Úgy kell ezt elképzelni, mint egy kisgyereket, aki még nem ért semmihez, de ha sokszor megmutatom neki, hogy ez egy felelősségi klauzula, és ha így van megfogalmazva, akkor a felelősség korlátlan, ha meg úgy, akkor korlátolt, akkor egy idő után fel fogja ismerni magától. Komoly energiát kell beletenni, hogy tanítsuk a szoftvert, de egy idő után ez hatalmas segítség.

Pont most kaptunk meg egy munkát egy ügyféltől, mert nagyon jó árat tudtunk adni az átvilágításra. 2200 dokumentumot kellett átnézni, ezt egy normál ügyvédi iroda 3-4 hét alatt tudja elvégezni manuálisan. Mi pár nap alatt megcsináltuk.

Az ügyvédi világ konzervatív, nagyon lassan mozdul. A gazdasági életben 100 ügyvédből 30 már tudja, hogy a legal tech-re szükség lesz, ebből 10 már elkezdett nézni szoftvereket, de körülbelül kettő használja is azokat. Egy hónappal ezelőtt voltam egy hazai legal tech konferencián, voltak 30-an. Ez mutatja, hogy ezt a trendet egyelőre mennyire veszik komolyan. Más kérdés, hogy ennek én nagyon örülök, mert annál nagyobb lesz a versenyelőnyünk.

Januárjától önálló szakterületként működik az ügyvédi iroda peres vitarendezési csoportja. Miért tartották fontosnak, hogy ezen a fronton erősítsenek?

Tavaly január 1-je óta új polgári perrendtartás van Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy másképpen kell a peres ügyekben érvelni, a peres ügyeket vinni, más az ügyvéd felelőssége. Van egy perelőkészítési szakasz, és utána egy bizonyítási szakasz. Az előkészítési szakaszban beadok egy keresetlevelet, abban mindent leírok, hogy mit kérek a másik féltől, mik a bizonyítékaim, tényállításaim, arra a másik fél válaszol egy elleniratban. Van egy előkészítő tárgyalás, amikor a bíróság ezeket végignézi, egy vonalat húz és lezárja a perelőkészítési szakaszt, onnantól kezdve a bizonyításra kerül a sor.

Az állam szemtelen diák, de a NAV-hoz már nem csak feltett kezekkel lehet bemenni
fotó: Szekeres Máté
Ez azért fontos, mert egyértelműen ki van mondva, hogy ebben a második szakaszban új tényállításokat nem lehet tenni, a keresetlevelet nem tudom megváltoztatni. Számos olyan dologtól el vagyok zárva, ami a régi Pp. alapján folyó perekben még most is folyik: az utolsó előtti tárgyalásra az ügyvéd még behoz egy teljesen új dolgot, például, hogy van még egy tanú, aki erről és erről tud nyilatkozni.

Ezek a taktikák húzták el a pereket régebben, mert az ügyvéd sokszor még az utolsó tárgyaláson is bedobhatott egy új érvet, bizonyítékot az eljárás során, amit a bírónak figyelembe kellett vennie. Nagyon sok olyan jogász van, aki most azt mondja, hogy már nem akar pereskedni, mert meg kellene tanulnia az új perrendtartást, ez egy nagy kockázat, egy nagyon kemény előkészítő munka. Ezzel nyílt egy nagyon komoly piaci lehetőség, és mi ebbe a résbe akarunk belépni.

Az, hogy mi ebben elindultunk, egy kicsit annak a következménye is, hogy adóperes ügyvédként azt konstatáljuk szomorúan, hogy az adóhatóság nagyon meggondolja, hogy egy ügyben belemegy-e perbe. A NAV ma már másképp áll hozzá az adóvizsgálatokhoz, nem akar mindenáron minden adózónál megállapítást tenni, csak azoknál, akiknél úgy gondolja, hogy nagyon biztonságos, kitapasztalt álláspontja van. Ez azt jelenti, hogy azzal párhuzamosan, hogy a polgári peres eljárásokban egyre több szerepünk lehet, egyre több ügyben keresnek meg minket, adóper egyre kevesebb lesz a piacon, mert az adóhatóság egyre kevesebb perre fog okot szolgáltatni. Azt látjuk, hogy azokat a kapacitásainkat, amiket eddig adóperekben tudtunk felhasználni, át tudjuk vinni a polgári peres eljárásokra.

Mi az oka annak, hogy az adóhatóság kevésbé áll bele a perekbe? Átláthatóbb lett a szabályozás, jobban kalkulálható a perek kimenetelének valószínűsége?

Öt, hat évvel ezelőtt meghirdették az adózóbarát adóhatóság szlogent, de ez akkor nem volt igaz. Most viszont egyre inkább az. Mondok egy példát. Van egy olyan ügy, amiben a feladatunk az, hogy egy adózó befizetett egy adót, a másik meg visszaigényelte azt, és valahogyan meg kell fordítani, mert kiderült, hogy az ügylet nem egyenes, hanem fordított adózású. Öt évvel ezelőtt az lett volna, hogy beadunk egy kérelmet, az adóhatóság agyonvizsgál minket, 90 nap múlva esetleg hoz egy olyan határozatot, hogy visszaadja a visszaigényelt adót, de eléggé bizonytalan lett volna a helyzet. Most egy telefonhívásba került, ahol elmondták, hogy így tessék beadni az átvezetési kérelmet és minden rendben lesz.

Az állam szemtelen diák, de a NAV-hoz már nem csak feltett kezekkel lehet bemenni
fotó: Szekeres Máté
Nem szokás a magyar adóhatósági rendszert dicsérni, de én nagyon sok pozitív fejleményt látok az elmúlt öt évben mind az adóhatóság ilyen jellegű hozzáállásában, mind az adópolitikában. Nagyon jó adókultúra kezd kialakulni Magyarországon, de persze a magyar sajátosságokat figyelembe kell venni. Nem azért alakult ki egy nagyon kemény adóhatóság, mert valaki ezt mondta felülről, hanem azért, mert fel kellett venni a kesztyűt azzal, hogy az adócsalók országa vagyunk. De az utóbbi években olyan jogszabályok kerültek elfogadásra, amelyek az adócsalás lehetőségét egyre jobban limitálják - pénztárgépek bevezetése, EKÁER, online nyugtaadási rendszer - amivel az adóbevételek nőttek, mert az adócsalás lehetőségét visszaszorították. Jó irányba megyünk, más kérdés, hogy ez nekünk nem jó, mert kevesebb adóper lesz.

Korábban például nagyon sok olyan per volt például transzferár tekintetében, amikor az adóhatóság azért állt bele egy perbe, hogy ő maga is precedenst gyűjtsön. Nem feltétlenül hittek benne, de el akartak menni a bíróságra azért, hogy legyen precedensítélet. Ezek már megvannak, nem kell ezeket gyűjteni.

Másik fontos fejlemény, hogy ma már az embernek nem kell feltett kézzel bemennie egy olyan helyzetbe, amikor úgy érzi, hogy az adóhatósággal szemben igaza van. 20-30 évvel ezelőtt kialakult az, hogy ha az adóhatóság kijön hozzám, akkor sok lehetőségem nincs. Ma már az adóperek egészen nagy részét lehet megnyerni, mi is nagyon sokat nyertünk, és láthatóan az EUB-n keresztül el lehet jutni oda, hogy ami fehéren-feketén le van írva a magyar adórendszerben, azt sem kell készpénzként elfogadni.

Ha az európai adórendszerben más van leírva, el lehet menni az EUB-ra, meg lehet nyerni, és meg lehet változtatni a magyar adótörvényeket is.
Roska Botond
Ader Janos 2050 Magyarorszag klimasemlegesseg GettyImages-810451352
Varga Judit magyar vetoGettyImages-1156220693
unios tagsag visszaforditas Emmanuel Macron GettyImages-1187821001
Motor app Continental
Népszerű
Heindrich Balázs HEPA
Mi kell ahhoz, hogy sikerrel üzletelj külföldön? Átalakulóban a magyar exporttámogatás

Nem mernek kockázatot vállalni a magyar cégek, pedig fel lehet készülni a külföldi piacokra – véli Hendrich Balázs, a HEPA vezérigazgatója.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online előadás
Első lépések a tőzsdei megtakarítások felé.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
repules szegell iata GettyImages-1180597944