Az Orbán-Putyin találkozó Paks 2 és a gázárak ügyében is nagy változást hozhat
Üzlet

Az Orbán-Putyin találkozó Paks 2 és a gázárak ügyében is nagy változást hozhat

A magyar energiaellátás jövőjét alapvetően érintő kérdésekről is tárgyalhat Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor magyar kormányfő az orosz elnök lapértesülések szerint október végén esedékes újabb budapesti látogatása alkalmával. A találkozó eredménye befolyásolhatja egyebek mellett a Magyarország által importált orosz gáz árát, de a Paksi Atomerőmű bővítési projektjében, annak ütemezésében és az orosz hitel törlesztésének feltételeiben is érdemi változást hozhat.
Az energiaügy az utóbbi években menetrendszerűvé váló legmagasabb szintű kétoldalú magyar-orosz megbeszéléseknek állandó jelleggel a legfontosabb témái között szerepel. Ez nem meglepő annak tükrében, hogy a kétoldalú áruforgalomban, illetve magyar behozatalban a legjelentősebb tételt az energiahordozók teszik ki, valamint hogy a Paksi Atomerőmű bővítését - Magyarország történetének legnagyobb beruházását - szintén Oroszország végzi, orosz hitelből. Az orosz-magyar energiaügyeknek pedig minden fontosabb vonatkozásában "helyzet van", ami a szokásos ügymenettől eltérő kezelést kíván. Putyin látogatása vélhetően részben éppen ezt a célt szolgálja, ezért érdemes megvizsgálni, hogyan is állnak a legfontosabb területek és ennek kapcsán miről tárgyalhat majd az orosz elnök a magyar miniszterelnökkel.

Gázos ügyek - Hosszú távra elkötelezhetjük magunkat

A magyar gázellátás, illetve az ezt mintegy 80 százalékban fedező behozatal továbbra is szinte kizárólag Oroszországtól függ, és ez az állapot a korábbi évek magyar és régiós hálózatfejlesztései ellenére rögzülhet is. Az elmúlt években épített országhatár-keresztező interkonnektorok kapacitásai vagy túlságosan szűkösek vagy csak egyirányú szállítást tesznek lehetővé, és az is előfordul, hogy a potenciális új gázforrás és a magyar határ közötti infrastruktúra hiányos. Másrészt előfordul, hogy a határkeresztező vezetékekbe szánt gázt adó alternatív források kitermelése sem kezdődött meg, ahogyan az is, hogy a szóba jöhető alternatív forrás ára egyszerűen nem versenyképes a jelenleg az ország számára elérhető orosz gázéval. A diverzifikációhoz szükséges - és nem ritkán kétoldalú megállapodásokban is rögzített - infrastrukturális fejlesztések környező országokban tapasztalható késlekedése miatt a magyar diplomácia viszonylag éles hangú megszólalásokban sürgette az érintett országokat a munkálatok elvégzésére, és nagyrészt ezzel, illetve az LNG magasabb árával indokolta az orosz gázfüggés fennmaradását a témában az utóbbi két évben feltűnően aktivizálódó amerikai külügy felé.

Közben Oroszország viszont nem tétlenkedett. Az Egyesült Államok ellenkezése és az EU tehetetlenkedése mellett elindította és ütemesen valósítja meg a Németországba tartó vezeték-kapacitást megduplázó Északi Áramlat 2 gázvezetéket, valamint a Török Áramlat kiegészítésével gyakorlatilag fapados változatban ugyan, de mégiscsak megépíti a korábban szintén az EU és az USA ráhatására felmondott Déli Áramlat vezetéket, amely Magyarországra is el fog érni. A két új vezeték 2020-21-re készül el, körülbelül tehát akkorra, amikorra az ukrajnai útvonalon az európai országoknak - így Magyarországnak - szállított gáz mennyisége várhatóan jelentősen visszaesik majd. Oroszország nem csak vezetéket épít, de az európai gázvezeték kapacitások jelentős részét is szabályosan lefoglalta az aukciókon, vagyis eddig is meglévő piaci erőfölénye tovább erősödhet.

Ukrajna kiküszöbölése az orosz gázszállításokból 2020-ban Magyarországot is érzékenyen érinti, hiszen mi is ezen az útvonalon jutottunk hozzá az orosz gáz zöméhez. Bár a tervek szerint a Török Áramlat gázvezeték közép-európai ágán Szerbia felül Magyarországra évi mintegy 4,7 milliárd köbméter orosz gáz érkezhet, a vezetéknek még bizonyos magyarországi szakaszai is épülnek, és 2021 előtt ez az irány szinte biztosan nem lesz járható az energiahordozó számára. A 2020-as, vélhetően átmeneti év gázellátását így a kormány csak a Gazprom orosz állami gázmonopóliummal kötött rendkívüli megállapodásokkal tudta biztosítani. Ez a 2020 utáni bizonytalanság, illetve az alternatív beszerzési források becsatornázásának remélhetőleg csak átmeneti kudarca vezethette a magyar kormányt arra, hogy a külügyminiszter korábbi szavai szerint ismét hosszú távú gázszerződés keretében vásárolná az energiahordozót Oroszországtól.

A jelenlegi hosszú távú magyar-orosz gázszerződés 2021-ben jár le, és elképzelhető, hogy október végén az Orbán-Putyin találkozón egy újabb hosszú távú szerződésről állapodik majd meg a két fél, annak ellenére, hogy ez jelentős visszalépést jelentene Magyarország számára a korábbiakhoz képest. A hosszú távú szerződések rendszerint az eladó érdekeihez állnak közelebb, amennyiben jellemzően relatív drága, rugalmatlan, a függőséget évekre bebetonozó eszközről van szó. A megállapodás értékelése Magyarország szempontjából azonban erősen függ a lekötött mennyiségtől, az ártól és az egyéb feltételektől. Nem valószínű azonban, hogy a közvélemény az alku esetleges megkötését követően képbe kerül majd a konkrétumokat illetően: az ilyen típusú szerződésekre ugyanis az is jellemző, hogy - bár gyakorlatilag két kormány köti egymással - piaci érdekre hivatkozva bizonyos fontos részleteket titkosítanak a nyilvánosság számára, így például az árat és a szerződött mennyiséget is. A jelek szerint jelenleg az egyetlen esélyt az alku elmaradására az jelentheti, ha az Exxon Mobil őszig mégis úgy dönt, elindítja a fekete-tengeri román gázkincs kitermelését, legalább is Szijjártó Péter ilyen értelemben nyilatkozott májusban az Egyesült Államokban.

Pedig Európában a gázárak a tavalyi meglódulást követően idén évtizedes rekord mélységbe süllyedtek, ami természetesen az oroszországi eredetű szállítmányokat is érintette, és nem kis részben az amerikai LNG generálta árverseny áll mögötte, amely a kontinens egyre több országában elérhető. A fogyasztói szempontból kedvező trend azonban a régi-új helyzetben várhatóan fordulni fog.

Az Orbán-Putyin találkozó Paks 2 és a gázárak ügyében is nagy változást hozhat
Az mindenesetre látszik, hogy az elmúlt évek ígéretes fejleményei után ismét az oroszok uralják a régió gázpiacát, a magyar kormány pedig meglehetősen kedvezőtlen alkupozícióba került annak ellenére, hogy a hazai gázellátás több lábra állítására valóban érdemi erőfeszítéseket tett. A tárgyalásokon úgy kell majd elfogadható gázalkut kötni jobb híján az oroszokkal, hogy a Gazprom jelenleg ismét nincs igazán versenyre kényszerítve, vagyis nagyon úgy néz ki, hogy Magyarország orosz gázfüggősége nem csak hogy fennmarad, de erősödik is, ami szinte borítékolhatóan az importár emelkedésével jár. És bár az alternatív ellátási források és útvonalak fejlesztése és belépése a piacra a következő években felgyorsulhat, ennek sajnos jó ideig nem fogjuk érzékelni kedvező hatásait, amennyiben idén valóban aláírják az új hosszú távú magyar-orosz gázszállítási szerződést.

Paks 2 - Az oroszok gyorsítanának, a magyarok később törlesztenének

A Paksi Atomerőmű bővítése kapcsán szintén nyomás alatt van a magyar fél, amennyiben a projekt legfontosabb, várhatóan közel 300 ezer oldalas létesítési engedélykérelmének benyújtása egyre csúszik, és a korábbi, 2018 végére kitűzött határidő helyett egyelőre nincs is új céldátum. A kormányzati kommunikáció igyekszik a késésért kizárólag az Európai Bizottságot felelőssé tenni, amelynek állami támogatásra vonatkozó hosszadalmas vizsgálata mintegy kétéves csúszást eredményezett az eredeti ütemtervhez képest, azonban már egyértelműen látszik az is, hogy az engedélykérelem összeállításával is problémák vannak. Így az üzembe helyezésre eredetileg 2023-ra, majd 2025-2026-ra kijelölt üzembe helyezési dátum helyett most már szintén nincs új cél, de sokkal reálisabb, hogy csak a 2020-as évek legvégén, nem kizárt, hogy a 2030-as évek elején adják át az új blokkokat. A felvonulási épületek kivitelezési munkálatai ugyan néhány hete végre megkezdődhettek, az engedélyeztetéssel azonban itt is akadtak gondok.

A késlekedés érzékelhetően frusztrálja az EU-szabványokkal nehezen boldoguló orosz felet, amely igyekszik is gyorsítani a beruházást. Értesülések szerint ennek érdekében egy olyan megoldásra kívánja rávenni a magyar felet, amelynek értelmében az atomerőmű építését már a létesítési engedély kiadása előtt megkezdhetnék. Az engedély kiadására a magyar hatóság (Országos Atomenergia Hivatal) álláspontja szerint ugyanakkor idén már gyakorlatilag nincs esély, így az sem valószínű, hogy az atomerőmű építkezése 2020 előtt elindulna. Bár a kormány visszatérően hangsúlyozza a biztonsági szempont prioritását a határidőkkel szemben, a közvélemény pedig feltehetőleg szintén nem lelkesedne az engedély nélkül elkezdett atomerőmű-építkezésért, nem zárható ki, hogy a beruházás felgyorsításának lehetőségeiről is szó esik az Orbán-Putyin találkozón.

Azt már régebb óta lehet tudni, hogy a magyar kormány - éppen a csúszásra tekintettel - módosítani kívánja a beruházás pénzügyi-finanszírozási szerződését, vagyis a 10 milliárd eurós orosz hitel törlesztésének feltételeit, amiről már javában tárgyalnak is. Ahogyan azt Süli János bővítésért felelős tárca nélküli miniszter korábban közölte, a cél az, hogy a törlesztést csak az erőmű termelésének megindulásakor kelljen elkezdeni. A tervezett módosítás kizárólag a törlesztés ütemezésére vonatkozna, azonban a kormány ezzel is jelentős, többéves haladékot nyerne a fizetés elkezdésére, ami tulajdonképpen egyben milliárdos plusz költségtől szabadítaná meg. Értesülések szerint a kabinet szeretné azt is elérni, hogy a le nem hívott hitelösszeg után fizetendő 0,25 százalékos rendelkezésre állási díjat ne kelljen teljesíteni, ez az elmúlt három évben összesen megközelítőleg 1,5 millió eurót tett ki.

A késés a miniszter szerint nem okozza a bezuházás megdrágulását, és ez igaz is lehet abban az értelemben, hogy az orosz-magyar megállapodás fix, 12,5 milliárd eurós árat rögzít a projekthez. Ha azonban a csúszást tovább gördíti maga előtt, úgy csak a rendelkezési állási díjból is összejöhet a milliárd forintos nagyságrendű többletkiadás. Más országok példái is azt mutatják, a többéves csúszások szinte automatikusan masszív költségtúllépéssel járnak. Mivel az előkészítő munkálatok a tervezettnél lassabban haladnak, az orosz hitel egyes évekre elkülönített kereit egyelőre messze nem használják ki. 2018-ban az az évre tervezett több mint 100 milliárd forint helyett kevesebb mint 15 milliárd forintot használtak fel mindössze, és ez várhatóan idén is így lesz. Az összesen 10 milliárd eurós orosz hitelkeretnek így mindeddig csak töredékét, összesen alig több mint 100 millió eurót használt fel az állam, amelynek nagy részét már elő is törlesztette. Az Orbán-Putyin találkozón tehát várhatóan a paksi szerződés módosításáról is megállapodhatnak, a nagy kérdés az, Magyarország számára milyen feltételekkel. Abban biztosak lehetünk, Moszkva csak olyan változtatásokba lesz hajlandó belemenni, amelyek maximálisan figyelembe veszik saját érdekeit.

Energia és egyéb ügyek A megbeszélések kiterjedhetnek az idén tavaszi orosz olajszennyezési ügyre is, amelyből fakadóan Magyarországra is jelentős mennyiségű - 60-100 ezer tonna - rossz minőségű, klórvegyülettel szennyezett nyersolaj juthatott a Barátság vezetéken. A Transznyefty olajszállítmányozási vállalat már korábban közölte, kész kompenzálni az okozott valós kárt, ezzel együtt várhatók még fejlemények ebben az ügyben is. A jelek szerint ugyanis az orosz állam jóval kisebbre becsüli az okozott kár összegét, mint a szennyezett olajat kapó országok. A kétoldalú energiaügyek átláthatóság a hagyományos titkolózás mellett az sem segíti elő, hogy Moszkva külgazdasági partnereivel jellemzően csomagban tárgyal több, egymással látszólag össze nem függő témáról is. A Moszkvával szemben talán leginkább kritikus Lengyelország és Ukrajna visszatérően hangsúlyozza, Oroszország az energiapolitikát mint a nem csak gazdasági érdekei érvényesítését szolgáló befolyásszerzési, illetve nyomásgyakorlási fegyver is alkalmazza, például az uniós integrációs folyamat gyengítésére (erről a balti országok is tudnának mesélni). Az Orbán-kormány mindenesetre az elmúlt években fontos politikai gesztusokat tett Moszkva felé, például akkor, amikor a Krím megszállása utáni diplomáciai embargót megtörve szóba állt Putyinnal, aki az aggresszió következtében szalonképtelenné vált Európában. Ennek pedig akár még a magyar-orosz tárgyalásokon is lehet jelentősége. Oroszországot önmagában az európai energiaellátásban betöltött dominanciája is megkerülhetetlenné teszi, ez alól nemhogy Magyarország, de még az Európai Unió legnagyobb gazdasága, Németország sem képes kivonni magát, amely a kritikák ellenére foggal-körömmel ragaszkodott az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítéséhez.

Címlapkép forrása: MTI / Szigetváry Zsolt
Frankfurti tőzsde
cimlap_Hernadi
Volkswagen
orbánviktordonaldtusk
DBZOL20200106014
sme kkv csomag laptop
Arab Health
17 magyar orvostechnikai cég mutatkozik be az egyik legnagyobb egészségipari expón

Az Arab Health kiállításon magyar pavilont is építettek.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Rendezvényszervező

Rendezvényszervező

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Esti webinárium
Közérthető előadás kezdőknek.
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Frankfurti tőzsde