Emberéleteket menthet a nap- és szélenergia, ha a politika is úgy akarja
Üzlet

Emberéleteket menthet a nap- és szélenergia, ha a politika is úgy akarja

Major András
Az energiaellátás tiszta, megújuló forrásokra való átállításának várható haszna kizárólag az emberi egészséget tekintve is jelentősen meghaladja az átmenet költségeit, elsősorban a levegőminőség várható javulásának köszönhetően - állítja a tekintélyes tengerentúli Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatóinak új tanulmánya. Míg a megújuló energiaforrások "túlzott térnyerése" ellen - többnyire a fosszilis lobbi által - felhozott egyik leggyakoribb érv a váltás magas költségeiről szól, az új tanulmány megállapítja, az átállás pusztán a népesség egészségi állapotában várható javulás szempontjából is vastagon megéri. Azok az államok, amelyek valóban komolyan veszik az energiarendszer tiszta forrásokra állítását, azonnali, valós javulásra számíthatnak polgáraik egészségében, ami az így megelőzhető korai halálesetek formájában is számosítható.
A kutatás tíz, egyesült államokbeli szövetségi állam példáján keresztül vizsgálta meg a problémát, és azt találta, hogy az úgynevezett amerikai rozsdaövezet (a közép-nyugati régió és a Nagy-tavak térségének államai) számára mintegy 4,7 milliárd dollár járulékos egészségi hasznot hozna 2030-ig, amennyiben szigorúan tartanák magukat a jelenlegi megújuló energia standardokhoz. Ezzel szemben az új infrastruktúra kiépítésének teljes költsége 3,5 milliárd dollár lenne. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy Pennsylvania, Ohio, Wisconsin, Michigan, Illinois, Indiana, Nyugat-Virginia, New Jersey, Maryland és Delaware államok az átlagnál rosszabb légszennyezettségi helyzetből indulnak. Ennek fő oka, hogy villamosenergia-termelésük - szemben a 30 százalékos országos átlaggal - 42 százalékban széntüzelésű erőművekben valósult meg 2016-ban, vagyis azelőtt, hogy Donald Trump elnök jelentős intézkedéseket hozott a vergődő szénágazat megtámogatására.

A szóban forgó, meglehetősen ambiciózus, a megújuló energia terjedését és az emissziót csökkenteni hivatott helyi szabályozások megszületéséhez valamilyen szinten a szövetségi kormányzat Donald Trump elnöki hivatalba lépése óta tapasztalható fosszilisenergia-barát és megújulóenergia-ellenes ténykedése is kellett. A Tiszta Energia Terv és más hasonló szabályozások egymás után történő washingtoni visszavágása után ugyanis számos szövetségi állam, város és kistelepülés a maga kezébe vette a sorsát, és a tiszta energiaforrások elterjedését és a környezet védelmét szolgáló intézkedéseket, programokat vezetett be. Igaz, egyesek közülük, például Ohio (lásd lent) azóta az erre irányuló szabályozás részleges visszavonásáról döntött.

Nem túlzott célok

Az egyik ilyen népszerű szabályozási típust a szövetségi államok több mint felében érvényes megújuló portfólió standardok (RPS) jelentik, amelyek előírják a villamosenergia-szolgáltatók számára, hogy az energia egy bizonyos meghatározott részarányát megújuló alapon kell megtermelniük, illetve nyújtaniuk. Az RPS-ek által előírt megújuló részarány jelenleg átlagosan 13 százalék. A tanulmány készítői azonban több, abszolút vállalhatónak tűnő célokat feltételező lehetséges forgatókönyvet is tanulmányoztak, ez alapján pedig megállapították, amennyiben az iménti részarányt 19,5 százalékra emelnék, az 4,7 milliárd helyett már 13,5 milliárd dollár járulékos egészségi haszonnal járna, míg a költségek 3,5 milliárdról mindössze 5,8 milliárd dollárra emelkednének összességében. 26 százalékos elméleti megújuló-részarány pedig 20 milliárd dollár egészséggel összefüggő hasznot hoznának, szemben a 9 milliárdos becsült költségszinttel.

Emberéleteket menthet a nap- és szélenergia, ha a politika is úgy akarja
Forrás: Environmental Research Letters/Massachusetts Institute of Technology
Az olyan megújuló energiaforrások, mint a nap- és szélenergia terjedése nem csupán a klímaváltozást segíthet enyhíteni, de a légszennyezettség csökkentéséhez is hozzájárul. A fosszilis tüzelők, mint a szén, az olaj és a gáz égetése során az emberi egészségre közvetlenül ártalmatlan, ám az üvegházhatás fő okozójának tartott szén-dioxid mellett számos egyéb szennyező anyag kerül a légkörbe. Ilyenek a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid vagy korom, illetve a szálló por, amelyek azon túl, hogy például a savas esők kialakulásában nagy szerepet játszva tetemes károkat okoznak a környezetben, súlyos, nem ritkán halálos emberi betegségek kialkulásáért is felelősek.

Ilyen például a kis méretű szálló por (PM2,5), amely a tüdőráktól a stroke-on át a szívrohamig számos betegség kialakulását okozhatja, amelyek megelőzése a megspórolható orvosi kiadások, a jövedelemkiesés és a termelékenység csökkenésének elkerülése formájában jelentős járulékos egészségügyi előnyökkel jár. A nagyrészt a fosszilis energiahordozók használatának tulajdonított légszennyezés a WHO legutóbbi jelentése szerint évente körülbelül 7 millió emberéletet követel világszerte, hasonló okból Magyarországon az OECD szerint közel 8 ezren halnak meg évente, vagyis csaknem kétszer annyian, mint közlekedési balesetben.

A MIT kutatói a gazdasági és légszennyezettségi modelleket kombinálva igyekeztek felmérni az RPS-ek és a szén-dioxid-kibocsátás fizetőssé tételének (carbon pricing) levegőminőségre és az emberi egészségre várható hatásait, figyelembe véve a gazdasági és a klímaváltozást illető következményeket is. Jelenleg tíz szövetségi állam alkalmaz pénzügyi ösztönzőket a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése érdekében. Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált államokban a már létező RPS-ek hatására 2030-ig várható szén-dioxid-kibocsátás járulékos haszna az egészséget tekintve 94 dollár lenne minden megszüntetett tonna szén-dioxid-emisszió után (8 cent/megújuló alapon termelt áram kWh). A carbon pricing révén elérhető járulékos egészségi haszon még ezt is jócskán meghaladná, és elérné a 211 dollárt is minden egyes tonna CO2-emissziócsökkentésre számítva.

Mellőzhető szempont?

A tanulmány kiegészítéseképpen a kutatók Ohio esetében azt is kiszámolták, hogy 2030-ig pusztán az állam egyszer már elfogadott megújuló portfólió standardjai által 50 emberéletet lehetett volna megmenteni - ha az állami törvényhozás a közelmúltban nem döntött volna az RPS visszavonásáról. Ráadásul, a standardok bevezetésének költsége becslésük szerint körülbelül 300 millió dollár/év lett volna, ugyanakkor a gazdasági haszon 470 millió dollárra rúgott volna, vagyis a megújuló energiaforrások ilyen formában történő támogatása akkor is megérte volna az államnak, ha eltekintettek volna a megmenthető emberéletektől (már amennyiben egyáltalán elfogadható a politikai döntéshozók részéről eltekinteni ettől a szemponttól).

Az Environmental Research Letters című tudományos lapban publikált tanulmány konzisztens a témában korábban megjelent anyagokkal. A vonatkozó szakirodalom gyarapodása ellenére nem ritka, hogy a politikai döntéshozók világszerte a vélt kedvezőtlen gazdasági hatásokra és munkahelyek megőrzésére hivatkozva igyekeznek mesterségesen fenntartani az emberek milliárdjaira veszélyt jelentő szennyező energiatermelési módokat és lassítani a tiszta energiára való áttérést. Míg azonban a megújulókkal szemben gyakran hangoztatott és egyre kevésbé helytálló érv, hogy támogatás nélkül nem versenyképesek, addig a fosszilis energiaforrások kapcsán már jóval kevesebb szó esik arról, hogy a termelésük és égetésük során keletkező jelentős károk még mindig nem vagy alig jelennek meg a termékek árában. Ezt pedig könnyedén lehet óriási burkolt támogatásként is értelmezni. Ezeknek a költségeknek, vagyis az úgynevezett externáliáknak a beárazását célozzák az olyan eszközök, mint az említett carbon pricing, a szénadó vagy a szén-dioxid-kvótapiacok, ami sokkal jobban megfelel a szennyező fizet elvnek, mint a korábbi gyakorlat, és amelyek napjainkban már érzékelhető áremelő hatást gyakorolnak a fosszilis energiahordozók piacára, egyúttal pedig gyorsítják a tiszta energiaforrások térnyerését is.

A tanulmány megvalósulását ironikus módon az Egyesült Államok szövetségi kormányzata alá tartozó Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) támogatta.
máv0921
Autóbaleset
online bolt_shutter
orvosi kamara0921
palkovicslászló0921
shutterstock_1100688464_rugalmas
brexit0115
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
online bolt_shutter