Olyan pusztulást hozott ez a nyár a világ erdőinek, ami korábban elképzelhetetlen volt
Üzlet

Olyan pusztulást hozott ez a nyár a világ erdőinek, ami korábban elképzelhetetlen volt

Major András
Az idei nyáron látványosan megugrott az erdő- és bozóttüzek száma a világ számos részén. Bár a korábbi években voltak rosszabb nyári erdő tűz-szezonok is, és noha a tüzek sok helyen a természetes megújulási folyamat részét alkották már az ember megjelenése előtt is, több mint nyugtalanító, hogy a lángok olyan erdőségekben is felcsaptak, ahol a tűz eddig szinte ismeretlen jelenségnek számított.
Az idei nyáron a világ legnagyobb erdőségei szenvedtek el súlyos tüzeket Szibériától az Amazonas-medencéig. A tűzesetek száma számos országban jelentősen emelkedett 2018-hoz képest, Brazíliában például 78 százalékkal több, 80 626 esetet regisztráltak. Ez ugyanakkor bőven elmarad a 2005-ben vagy 2010-ben történt több mint 127 ezer, illetve 121 ezer tűzesettől. Az idei brazíliai tüzek több mint fele, 42 061 eset augusztusban került feljegyzésre, ami ugyan soknak tűnik, azonban jócskán elmarad az 1998-2019-es évek augusztusainak átlagától (46 660 tűzeset), nem beszélve a 2007 augusztusi több mint 91 ezres esetszámról. A tüzek többségét a gazdálkodók gyújtották annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termeléshez újabb földterületeket hasítsanak ki az esőerdőből, azonban elharapózásukhoz kellett az is, hogy az amúgy a tüzekkel szemben viszonyleg ellenálló amazonasi erdők a klímaváltozás miatt szárazabbak a korábban megszokottnál. A tüzek száma alapján tehát az idei év nem számít kiugrónak, a Sao Paolót több mint ezer kilométeres távolságból elérő füst azonban ráirányította a globális közvélemény figyelmét a témára.

A brazil nemzeti űrkutatási intézet (INPE) adatai szerint idén augusztusban több dél-amerikai országban szintén megugrott az erdőtüzek száma. Francia Guyanában 57, az amazonasi esőerdő területének mintegy 10 százalékát magába foglaló Peruban pedig 105 százalékkal nőtt meg a tűzesetek száma 2018 augusztusához képest, míg Bolívia 107, Szurinám 121, Guyana pedig 146 százalékos emelkedést tapasztalhatott.

Nem csak Dél-Amerika szenved ugyanakkor a tüzektől. A NASA és az EU Copernicus programjának műholdas felvételei alapján a helyzet Afrikában még az Amazonas-medencéénél is rosszabb lehet. Ez különösen Angolára, Zambiára, Mozambique-ra, valamint az erdőirtások által kiemelten érintett Kongói Demokratikus Köztársaságra igaz, amelyekben a tüzek magas száma a brazil helyzethez hasonlóan szezonális jelenségként szintén erősen összefügg a kivágásos-felégetéses földműveléssel.

Olyan pusztulást hozott ez a nyár a világ erdőinek, ami korábban elképzelhetetlen volt
Forrás: NASA
A Global Forest Watch adatai, illetve a NASA műholdfelvételei alapján utóbbi országban több tűzriadó volt, mint Brazíliában. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a természetkárosítás mértéke is meghaladta a dél-amerikai országét. Az afrikai tüzek többsége ugyanis nem dzsungelben, hanem a szavannán azonosítható, az itt elégő vegetáció jó része pedig az esős évszakban regenerálódik, vagyis egy, a brazíliainál sokkal fenntarthatóbb gyakorlat szükségszerű részét képezik. Sőt, a tűz a szavanna sokmillió éve kialakult természetes megújulásának is részét képezi, nem úgy az esőerdőét. (Ráadásul a műhold olyan érzékeny, hogy a kisebb, tábortűz méretű tüzeket is észleli, ami felnagyítja az afrikai esetszámot.)



Sokkal kevésbé nevezhető azonban szokványos eseménynek, hogy a szibériai erdők júliusban több millió hektáron, több mint 50 ezer négyzetkilométeren égtek. Az Alaszkát és Kanada északi területeit is érintő probléma oka sokkal inkább a globális felmelegedés, illetve a sarkköri területeket sújtó szokatlanul meleg, 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletek. Az oroszországi tűzesetek kialakulásában mindemellett a szándékos gyújtogatásoknak is lehetett szerepe, amelyeket részben az illegális fakitermelés elleplezése céljából okoztak. Ugyanakkor Alaszka számára sem az idei év a legrosszabb az erdőtüzek tekintetében: a felperzselt több mint 10 ezer négyzetkilométeres föld jelentősen elmarad a 2004-es év pusztításától, amikor több mint 25 ezer négyzetkilométernyi terület égett fel.

Soha nem volt még olyan meleg, mint júliusban Az idei július volt a mérések kezdete, 1880 óta a legmelegebb hónap a Földön az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatalának (NOAA) adatai szerint. A globális átlaghőmérséklet emelkedése trendszinten is érzékelhető: a tíz legmelegebb július közül kilencet a 2005-ös évet követően regisztrálták. Az idei július volt sorozatban a 43. olyan július, amelynek globális átlaghőmérséklete meghaladta a sokéves átlagot, egyben sorozatban a 415. átlagnál melegebb hónap. A sokéves átlagtól az északi területeken mutatkoztak a legnagyobb eltérések, de a különösen meleg és száraz időjárásnak számos más országban is szerepe lehetett az erdő- és bozóttüzek kialakulásában, például Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és Indonéziában.

A tüzek az északi területeken sem ismeretlenek, de gyakoriságuk, intenzitásuk és súlyosságuk jelentősen megugrott az utóbbi években. A University of Alaska nemzetközi sarkkutatási központja (International Arctic Research Center) számos egyéb intézménnyel közösen folytatott kutatásai alapján egyértelműen megállapítható, hogy az északi területek erdőtüzei nagyobbakká, gyakoriabbakká és súlyosabbá válnak. Az északi régiókban olyan területek is lángra kapnak, ahol nemrég még a hó és jég uralkodott, amelyek azonban a globális felmelegedés hatására visszavonultak. A szakértők már tavasszal figyelmeztettek, várhatóan hosszú lesz a 2019-es nyári erdőtűz szezon, miután idén a korábban megszokotthoz képest Alaszka nagy területein hetekkel korábban elolvadt a hó és jég. A probléma már Grönlandot is elérte, ami a sziget hó- és jégtakarójának már jelenleg is ütemes olvadását még inkább felgyorsíthatja. A szibériai tüzek a permafroszt olvadását gyorsíthatják fel, ami egyebek mellett azzal a következménnyel is jár, hogy további jelentős mennyiségű, a szén-dioxidnál jóval erősebb üvegházhatású metán jut a légkörbe. A tűz olyan, tőzeges talaj borította területekre is kiterjedt, amelyek akár további hónapokig fennmaradhat parázs formájában.

Bár az erdőtüzekből származó szén-dioxid-emisszió globális szinten jócskán elmarad a közvetlenül az emberi tevékenységből származó kibocsátástól, az idei év rendkívüliségét jól szemlélteti, hogy 2019 júniusában az Északi-sarkkörön belülről származó emisszió meghaladta az évtized korábbi júniusainak összesített adatát. A június-júliusra az Északi sarkkörön és azon túl kialakult helyzetet a Meteorológiai Világszervezet (WMO) példátlannak minősítette, miután a területen több mint száz nagy tüzet azonosítottak. A tüzeket augusztus végére sikerült megfékezni, amikor is a WMO szerint az idei nyár folyamán gyakorlatilag először csökkent az észlelések száma a 2003-2018-as évek átlaga alá.

bika wall street index tőzsde
jean cloude juncker
mol olajipar
huawei mobiltelefon
víz water
vonat train máv
e-cigi vape
LONDON, UNITED KINGDOM - 2019/09/04: British Prime Minister Boris Johnson is seen leaving No 10 Downing Street to attend his first Prime Minister's Questions at the House of Commons. Later today the MPs will debate bill that could block no-deal Brexit. ()
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
bika wall street index tőzsde