dr. Solymár károly balázs ITM
Üzlet

Brutálisan felpörgetheti a magyar gazdaságot a kormány 5G-terve

Turzó Ádám Pál
Magyarország törekvése, hogy 2026 végére biztosítsa az ország 4G lefedettséghez hasonló, közel teljes kültéri 5G lefedését. A bevezetés közvetlen és járulékos hatásainak köszönhetően a becslések szerint akár 1100 milliárd forinttal is növekedhet a GDP, és 135 ezerrel a munkahelyek száma - mondta el lapunknak Solymár Károly Balázs helyettes-államtitkár. Az ipar 4.0 kezdeményezésekről, Magyarország fintech fejlettségéről és az automatizáció miatt megszűnő, átalakuló munkahelyekről kérdeztük az ITM helyettes-államtitkárát.
Portfolio Banking Technology 2019
A magyar bankok hogyan léphetnek előre a digitalizációban, és hogyan vehetik fel a versenyt a fintechekkel? Erről is szó lesz a Portfolio november 14-ei Banking Technology konferenciáján. Regisztráció itt!

Magyarországon más országokhoz képest kifejezetten magas az IKT-szektor hozzájárulása a teljes hozzáadott érték teremtéshez, de ennek jelentős részét külföldi vállalatok, multik, SSC-k állítják elő. Hogyan lehet ezt a nagy kitettséget kezelni?

Valóban, a magyar GDP több mint ötödét közvetve a digitális gazdaság állítja elő, ebben élen járunk Európában. A szektor közvetve mintegy 400 ezer embert foglalkoztat, amely Írország és Finnország után a legmagasabb arány az Európai Unióban. A teljesítmény kapcsán döntő tényező az exportképesség, ennek fokozása érdekében indítottuk el három éve a kormány Digitális Exportfejlesztési Stratégiáját. Ennek egyik intézkedéseként jelenleg is elérhető egy, az IKT cégek nemzetközi piacra lépését célzottan segítő pályázat a GINOP keretében, amely révén eddig már 41 hazai vállalkozás kapott támogatást. Az informatikai szakemberhiány csökkentése kapcsán kiemelendő a Programozd a Jövőd! program, amely sokrétű tevékenységével a hazai tulajdonú infokommunikációs cégek igényeit prioritásként kezelve javítja az informatikai felsőoktatás helyzetét és teljesítményét. Az első eredmények már látszanak, az egyetemi és főiskolai informatikai képzésekre felvettek száma 2016 óta 35 százalékkal nőtt, idén több mint 6400-an folytathatják e területeken tanulmányaikat. Fontos, hogy a szektorban induló vállalkozások arányosan nagyobb része kerüljön ki a vidéki régiókból, azok nagyvárosaiból, ezt segíti az INPUT program, amely ingyenes mentorálási, képzési és egyéb szolgáltatásokat nyújt a digitális startup-oknak.

Milyen eszközökkel támogatja, illetve tervezi támogatni az ipari innovációt a magyar állam? Hogy lehetne a kkv-kat támogatni ezen a téren?

A kormány 2020-tól éves szinten 32 milliárd forinttal növeli meg a kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítható költségvetési forrásokat. Hangsúlyos törekvés, hogy az egyetemek és kutatóintézetek szorosabbra fűzzék kapcsolataikat a gazdasági szereplőkkel, hazai vállalkozásokkal, ezzel javítja a kis- és középvállalkozások jelenleg még erősen hiányos innovációs képességeit.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és a Vállalkozásfejlesztési Tanáccsal közösen, a vállalkozók igényei szerint dolgozta ki a kis- és középvállalkozások 2019–2030-as időszakra vonatkozó fejlesztési stratégiáját. A kormány által nemrégiben elfogadott stratégia egyik alapgondolata annak tudatosítása a hazai vállalkozásokkal, hogy a versenyképességük megőrzéséhez, sőt annak növekedéséhez fejlődniük kell, annak pedig az innováció az egyik alapfeltétele az ipari szektorban is.  A most ősszel induló GINOP-os Magyar Multi Program a nagy növekedési potenciállal bíró, innovatív és exportképes termékeket vagy szolgáltatásokat előállító kis- és középvállalkozások megerősítését célozza. Ebben több mint kétszáz vállalatot szólítottunk meg, közülük száz már csatlakozott a kezdeményezéshez. Az ITM szakértői környezet létrehozását tűzte ki célul: olyan vállalkozások közreműködését várja, amelyek négy nagy területen huszonkét témakörben képesek tudást átadni. Az Irinyi-terv iparstratégiai támogatási programjának új kiírásában szeptember 23-ig 2,5 milliárd forintos keretre pályázhatnak a kis- és középvállalkozások. A programban a feldolgozóipar vállalatainak technológiai megújulását támogatják. A legnagyobb elnyerhető összeg 400 millió forint.

Egyre több, Ipar 4.0-hoz köthető technológiákat alkalmazó gyár létesül a régiónkban. Melyek most a legfontosabb ilyen jelenleg zajló, illetve tervezett projektek Magyarországon?

Adottságaiknak köszönhetően főleg a nagyvállalatok járnak élen az Ipar 4.0-ra való átállásban, de több olyan multinacionális cég és magyar tulajdonú nagyvállalkozás is van, melyek gyártásukat teljesen digitalizálták. Mellettük vannak olyan kkv-k is, melyek példaértékűek ipari digitalizációs szempontból. A vállalkozások emelt szintű digitalizációját célzottan támogató konstrukció a Modern Vállalkozások Programjának ingyenes és magas hozzáadott értékű tanácsadási és egyéb közreműködésével eddig 17 vidéki, nagyobb részben ipari vállalkozást, támogatott szoftver- és szolgáltatásalapú Ipar 4.0 jellegű fejlesztéseinek megvalósításában több mint 1 milliárd forint értékben. Az uniós forrásokon kívül az ipari digitalizáció javítására az ipari cégek hazai költségvetési forrásból is elérhettek pályázati forrásokat. 2018-ban 8 vállalkozás részesült közel 1,5 milliárd forint ilyen célú támogatásban.

Az automatizáció több százezer magyar ember munkahelyét veszélyezteti, akik üzemekben, gyárakban, SSC-kben dolgoznak. Mi a kormány stratégiája, hogy e technológiai fejlődés „mellékhatásait” tompítsa?

Az automatizálás megkönnyíti és átalakítja az emberek feladatait: nem veszi el a munkalehetőséget, hanem segíti a monoton vagy éppen veszélyes funkciók kiváltását, a gazdasági növekedést fékező munkaerőhiány enyhítését. Ahhoz, hogy az ország versenyképes maradjon, a hatékonyság szerepe kulcsfontosságú, ennek növeléséhez pedig leginkább a digitalizáción keresztül vezet az út, ami segíti, hogy a jövő munkavállalói gyorsabban tudjanak alkalmazkodni az új helyzetekhez. A kormány által 2017-ben elindított Digitális Munkaerő Program keretében a rövid ciklusú, munkaerőpiaci igényekre gyorsan reagáló képzési formákat vezettünk be, csökkentek a belépési korlátok az e-learning lehetőségek kiterjesztésével a rendszer minden szintjén, továbbá bővül a tanulói kedvezmények és támogatások köre.

A munka jövőjét tekintve kijelenthető, hogy gyakori és nagy volumenű munkafeladatoknál az emberek talán hátrányból indulnak a gépekhez képest. Mivel azonban a gépi tanulás csak a korábbi adatokból tud építkezni, az emberi gondolkodás előnye nyilvánvalóvá válik, hiszen mi össze tudunk kötni egymástól látszólag teljesen különálló gondolati szálakat, új módon megközelítve így a feladatokat. A munkahelyeken kulcsfontosságúvá válnak a különböző tréningek, ahol a dolgozók felkészítését az új pozíciókhoz alakítják. A robotok sosem tudják helyettesíteni az emberi kreativitást, érzékeket, intelligenciát, vagy a döntéshozatali képességeket. Ezeknek mindig jelentős szerepe lesz az ipari termelésben, így valószínűleg a teljes automatizáció sosem fog megvalósulni.

Kritikus fontosságú, hogy a lakosságon belül emelkedjen a digitálisan írástudók aránya. Ennek érdekében a GINOP támogatásával 260 ezer fő alapszintű digitális kompetencia-fejlesztésének támogatása valósul meg 2020-ig a kevésbé fejlett régiókban, felnőttképző intézmények bevonásával. A hozzáférhetőséget más módon is javítjuk: az internet-hozzáférés áfáját két lépcsőben jelentősen, 27 százalékról 5 százalékra csökkentettük, az adócsökkentéssel a magyarok terhelése a legalacsonyabb az Európai Unióban. Bevezettük a jelentős kedvezményt biztosító Digitális Jólét Alapcsomagot, hogy a legrászorultabbak számára is megfizethető legyen az internetezés.

Kiemelt kormányzati cél, hogy ne csak a nagyvárosokban, hanem a legkisebb falvakban is elérhető legyen a szupergyors internet. Ennek érdekében az elmúlt három évben Magyarország legnagyobb távközlés-fejlesztési programját hajtottuk végre 150 milliárd forintból. Így ma már szinte minden magyar háztartás szármára elérhető a legalább 30 Mbit/s-os sávszélesség. A program 2019 januárjában elindult új fázisában a kormány már a gigabites sebességre bővíthető hálózatok fejlesztését támogatja.

Hogy áll, milyen ütemben halad Magyarországon az 5G hálózat kiépítése?

Magyarország a 4G lefedettségben, internetelérésben a mobil és a vezetékes területen is a világ élvonalához tartozik, a letöltési sebességben is a 8. helyen állunk. Arra törekszünk, hogy az 5G révén még előkelőbb helyekre lépjünk előre. Magyarország célja, hogy az Európai Unió által előírt határidőre teljesítse az 5G hálózat elérhetőségével kapcsolatos célokat, a nagyvárosokban  és a főbb közlekedési útvonalak mentén minél hamarabb épüljön ki az 5G hálózat. Ezen túlmenően Magyarország törekvése még, hogy 2026 végére biztosítsa az ország 4G lefedettséghez hasonló, közel teljes kültéri 5G lefedését. A bevezetés közvetlen és járulékos hatásainak köszönhetően a becslések szerint akár 1100 milliárd forinttal is növekedhet a GDP, és 135 ezerrel a munkahelyek száma.

A hálózatok kiépítéséhez elsődlegesen a szükséges frekvenciakészlet értékesítése és rendelkezésre bocsátása szükséges, ami ez év végéig teljesül. A Vodafone és a Digi már most rendelkezik 5G szolgáltatásokra szükséges frekvenciasávval, de hamarosan más piaci szereplők is frekvenciához juthatnak, tekintettel arra, hogy folyamatban van a Nemzeti Média –és Hírközlési Hatóság által koordinált frekvencia aukció a 700 Mhz és 3,6 Ghz-es frekvenciasávokra. Minden mobilszolgáltató elindította teszthálózatát, az egyetemek, kutatóközpontok, eszközgyártók is aktívan részt vesznek az 5G szolgáltatások mielőbbi hazai bevezetésében, ami nagyban köszönhető az 5G Koalícióban résztvevő szereplők konstruktív együttműködésének.

Az ITM négy fő célja most az építőipar, az élelmiszeripar, az egészségügy és a kreatív ipar fejlesztése. Hogyan illik bele e négy területbe a telekommunikáció és az 5G?

Az 5G a mobilhálózatok legújabb generációja, jelentőségében messze túlmutat a távközlésen, a technológia katalizátora számos innovatív területnek. A mobilhálózatok új, ötödik generációja elsősorban az ipari felhasználási területeken jelent majd nagy változást. Olyan innovatív termékek és szolgáltatások – például önvezető járművek, logisztika, távdiagnosztika, távműtétek, okosgyárak, okosvárosok, szakértői rendszerek, akár térbeli virtuális és kiterjesztett valóság alkalmazások, e-sport, agrárium területén precíziós gazdálkodás - elterjedését teszi lehetővé, amelyek alapjaiban változtatják meg a gazdaságot, ipart és ágazatokat, végső soron a mindennapi életet. Mind a négy kiemelt iparág esetében igaz, hogy a digitalizáció és magas minőségű kommunikációs hálózatok rendelkezésre állása révén új üzleti modelleket és digitális innovációkat illeszt a felhasználók igényeihez. A kreatívipar esetében például egyre nagyobb jelentőséggel bír a felhasználói élmény, a felhasználóbarát eszközök, szolgáltatások, termékek sora. Az ágazat kreatív a technológiák adta lehetőségekkel élve többek között segíthet kapcsolatot teremteni a digitális világ és az emberek között, új láncok jöhetnek létre magas hozzáadott értékkel, élhetőbbé téve mindennapjainkat.

Mit tesz a kormány azért, hogy a fintech fejlesztések, a digitalizáció és a pénzügyi innováció területén erősebb legyen Magyarország pozíciója?

Magyarországnak, a magyar IKT cégeknek a fintech területén jó kitörési lehetőségük van a világpiacra, ehhez állami közreműködés is szükséges. Folyamatban van a Digitális Jólét Program keretében egy olyan Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy (DJPV) bevezetése, amely felhívja az ügyfelek figyelmét a kiemelkedő minőségű digitális pénzügyi szolgáltatásokra, egyben további digitális fejlesztésekre ösztönzi a pénzügyi szolgáltatókat. A kompetenciák erősítése mellett a Digitális Jólét Program keretében, a Pénzügyminisztérium közreműködésével készül Magyarország Fintech Stratégiája, melynek célja a hazai pénzügyi szektor digitalizációjának felgyorsítása, különös tekintettel a gyorsan fejlődő pénzügyi  technológiai megoldásokra és a blokklánc-technológia széles körű alkalmazhatóságára. A cél olyan átfogó stratégia készítése, amely segíti Magyarország felkészülését az új pénzügyi technológiai változások adta kihívásokra, hogy minél ésszerűbben tudjuk kihasználni a technológiákból adódó versenyelőnyt.

Mi idén az ITU World konferencia fő témája, célja, amelyet épp Budapesten szerveztek meg? Miért éri meg Magyarországnak is részt venni az eseménysorozat szervezésében?

Magyarország alapító tagja az idén 155 éves ENSZ szakosított szervezetnek, a Nemzetközi Távközlési Egyesületnek (ITU). Az ITU célja, hogy globális szinten koordinálja a frekvenciák kiosztását és a műholdpályákat, és hogy kifejlessze azokat a műszaki szabványokat, amelyek biztosítják a hálózatok és a technológiák zökkenőmentes összekapcsolását annak érdekében, hogy az információs technológiákhoz való hozzáférés a világ minden közössége számára javuljon.  Az ITU-val való jó kapcsolatunkat bizonyítja, hogy 2015 után idén ismét Magyarországon rendezik meg az ITU Telecom World konferenciát és kiállítást, amely több mint 4000 politikai döntéshozót és szakértőt, 130 országból kiállítót, és rengeteg cégeket vonz Budapestre 2019. szeptember 9-12. között. Tavaly sikerült elérnünk, hogy hazánkat beválasszák az ITU szűkebb, döntéshozó testületébe, a 48 tagállamot számláló Tanácsba. Így 2019-től közvetlen beleszólási lehetőséghez jutottunk az ITU hétköznapjait és jövőjét meghatározó döntésekbe.  Az ITU Telecom World újabb alkalmat kínál a magyar infokommunikációs és távközlési ágazat nemzetközi kapcsolatainak erősítéséhez, ezzel is hozzájárul a gazdaság növekedéséhez.

Portfolio Banking Technology 2019
A magyar bankok hogyan léphetnek előre a digitalizációban, és hogyan vehetik fel a versenyt a fintechekkel? Erről is szó lesz a Portfolio november 14-ei Banking Technology konferenciáján. Regisztráció itt!
gáztározo0921
klima0921
shutterstock_1424418242
szaudarábia0921
uzemanyag0920
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
uzemanyag0920