Az MFB Csoportnak mi a tapasztalata, a programjaiban részt vevő kkv-k mennyire vannak tisztában a finanszírozási lehetőségeikkel?
Sipos-Tompa Levente: Ha tág kontextusban közelítjük meg ezt a kérdést, elmondhatjuk, hogy a hazai kis és középvállalkozások még mindig nem ismerik igazán a finanszírozási lehetőségeiket. Ezt támasztja alá az MFB minden évben végzett, Indikátor elnevezésű felmérése is. Akik pedig ismerik is saját lehetőségeiket, azok sem olyan szinten, hogy minden részlettel tisztában legyenek. Ebből kifolyólag nemcsak az a feladatunk, hogy finanszírozást biztosítsunk a hazai cégek számára, hanem először is elmagyarázzuk, hogy milyen lehetőségeik vannak akár hitel, akár tőke, akár garancia oldalon. Van még mit tennünk, és van még mit tenniük a kkv-knak is. Itt számítunk leginkább a Hiventures-re, aki stratégiai partnerként ezt nagyon szépen fel tudja építeni, a startup üzletágban ezt már bebizonyította.
Mitől függ leginkább a tájékozottságuk?
Sipos-Tompa Levente: Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen kkv-ról beszélünk, hogy milyen életfázisban vannak. Ha például egy vállalkozás a korai fázisban van, akkor jellemzően ez a tudás még egyáltalán nincs meg. Egy magvető finanszírozással rendelkező cég esetében viszont már kialakultak azok a képességek, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy megértsék, hogy mi a hitel, mi a tőke, mi a garancia. Ha pedig már a növekedés fázisban van egy cég, akkor még jobb az informáltsági szint. Ott már sokkal könnyebb a beszélgetés és egy hitelkérelem összeállítása is.
Mikesy Álmos: Fontos azt is kiemelni, hogy a kkv-szektor nagyon sokszínű mind szektorálisan, mind méretben. Ezért nehéz általánosságban a kkv-król beszélni. Főleg a legkisebb méretben nagyon összenő a vállalkozás pénzügyi tudatossága a vállalatvezető pénzügyi tudatosságával. Mivel Magyarországon általános társadalmi szinten is igaz az, hogy a pénzügyi tudatosságot fejleszteni kell, magánemberként sem feltétlenül ismerjük a finanszírozási lehetőségeket, ez a vállalkozások életében is jelen van. Sokan egyáltalán nem használnak külső forrást, akkor sem, ha erre lenne lehetőségük, vagy a növekedésükhöz kellene, mert idegenkednek tőle. A következő lépcső, aki csak a hitelt ismeri, annak is csak az egyszerűbb formáit. Nagyon szűk az a szegmens, amelyik már alternatív finanszírozási formákban is gondolkodik, mint például egy tőkebefektetés.
Katona Bence: Ez részben annak is köszönhető, hogy a hétéves uniós fejlesztési ciklusokban, például a legutóbbi 2014-2020-as szakaszban is a vissza nem térítendő eszközök jóval nagyobb arányban voltak jelen, mint a visszatérítendők. Ez arra ösztönözte a kkv-kat, hogy inkább a pályázatok irányába mozduljanak. A legutóbbi ciklusban nagyon sok vissza nem térítendő pályázat nyílt meg, amelyeket dedikáltan fejlesztési forrásokra lehetett felhasználni.
Most viszont, hogy ezek a lehetőségek kvázi kiürültek, vagy részben már kifutottak, az új finanszírozási ciklus kezdete előtt az általunk kínált tőkefinanszírozásnak vagy hitelfinanszírozásnak a szerepköre meg fog nőni.
Az MFB Csoport arra használja ezt az időszakot, hogy edukálja a vállalkozókat: megismerjék ezeket a finanszírozási formákat és éljenek a lehetőséggel, hiszen ezeknek is megvan az előnyük.
Vagyis az átmeneti forráshiányos időszakot is ki szeretné simítani a bankcsoport?
Sipos-Tompa Levente: Igen, a terveink szerint ennek köszönhetően biztosan nem lesz kiesés a kkv-k finanszírozása terén. Valóban igaz, hogy akármennyire is próbáljuk a pénzügyi tudatosságot behozni a köztudatba, még mindig a vissza nem térítendő támogatások az elsődlegesek, ezek fogynak el először. Utána jönnek a pénzügyi eszközök, amit az MFB, mint bank kezel. Ennek az eszköznek a kihasználtsága szépen halad, az igénylésekkel 85 százalékban van lefedve a rendelkezésre álló forrás. Aztán ha az a pénz elfogy, akkor tudjuk azt mondani, hogy jön az átmeneti időszak, 2020-2021-ben.
Mikesy Álmos: Azt fontos megérteni, hogy valamire csak bizonyos finanszírozási formák valók. Beszélünk támogatásról, hitelről, de fontos, hogy bizonyos helyzetekre ezeket az alternatív eszközöket használjuk. Tehát nemcsak egy átmeneti időszak lesz, ahol felértékelődik ezeknek a tőkeági forrásoknak a szerepe, hanem el kell jutnunk oda, hogy tudjuk, hogy egy ilyen típusú finanszírozást milyen típusú tranzakcióhoz kell használni. Ez nem a hitellel versenyez, hanem annak egy kiegészítője.
Az MFB Csoporton belül most elindított és a Hiventures által kezelt 31 milliárd forintos új kkv tőkealap egyik nem titkolt célja, hogy segítse a piaci konszolidációt, mert a kkv-szektor nagyon szétaprózódott. Itt az idő, hogy kihasználja az ágazat a méretgazdaságosságból fakadó előnyöket?
Sipos-Tompa Levente: Ez egy érdekes kérdés, mert amikor generációváltásról beszélünk, akkor mindenkinek az jut az eszébe, hogy van a környezetében egy 65 év feletti ember, akinek van egy cége, és azt nem tudja továbbadni. De emellett korszakváltásról is beszélünk. Vannak ugyanis olyan vállalkozások, amelyek szépen elindultak, növekedési fázisban vannak, és most jutottak el ahhoz a kérdéshez, hogy hogyan lehet hatékonyabbá tenni őket. Ez is egy generációváltás, amikor el kell magyaráznunk a vállalkozónak azt, hogy ahhoz, hogy tovább tudjon növekedni, akár külföldre tudjon lépni, piacot szerezni, szükséges, hogy ne csak a gépsort cserélje le, hanem a mögötte lévő szoftvert is.
Katona Bence: A növekedés egyik útja a felvásárlás. Ez a fajta szemlélet, aktivitás azonban a magyar vállalkozói tudatosságból szintén hiányzik. Külföldön és a startupoknál jellemző, hogy a gyors terjeszkedés érdekében felvásárolnak akár maguknál nagyobb szereplőket is, így kihasználva a gyors piaci részesedés megszerzését, illetve ami mostanság szintén nagyon fontos, a humánerőforrás integrálását. Adott esetben így egyszerűbb és gyorsabb csapatot bővíteni, külpiacon megjelenni, mint a semmiből elkezdeni felépíteni egy vállalkozást az ismeretlenben. Ez a nyugati kultúrában benne van. Emellett az is érdekes megfigyelés, hogy ha az Egyesült Államokban megkérdezünk egy vállalkozót, hogy hogyan akar belépni Európába, általában az a válasz, hogy kinéznek egy megvásárolni kívánt célvállalatot. A magyaroknál, illetve a régióban ez a tudatosság kevésbé van meg. Szintén általunk észlelt probléma az, hogy a kisebb vállalkozásoknál van egy nagyon agilis, tapasztalt, bevált tulajdonosi kör, akik pontosan tudják, hogy a vállalkozásukat hogyan lehet sikeresen működtetni, szép növekedést elérni. Viszont gyakran nem alakult ki alattuk egy olyan menedzsmentcsapat, akik belső menedzsmentkivásárlást tudnának végrehajtani. Célunk ösztönözni ezeket a cégeket a felvásárlás jellegű tranzakciókra, új menedzsment behozatalára, ettől várjuk azt, hogy ezek a kkv-k hirtelen növekedésnek indulnak.
Így az új tőkefinanszírozási programmal a kkv-k elaprózottságán tudunk javítani, ezzel egyre több mikrovállalkozást át tudunk léptetni kis- vagy középvállalati méretbe.
A folyamat magától is halad, haladna valószínűleg. Érdemes ezt felgyorsítani?
Mikesy Álmos: A kiskereskedelmi szektort szokták említeni, hogy itt a hazai cégek kevésbé bírják a béremelési versenyt. Egy ilyen helyzet sok esetben a külföldi vállalkozások előtt nyit meg egy teret, hiszen ezek a kiskereskedelmi láncok sok esetben külföldi, tőkeerős tulajdonban vannak. A magyar vállalkozások számára, amelyekben megvan az ambíció és a növekedési vágy, sokszor a tőkehiány - ami történelmileg adott helyzet – az akadályozó tényező. Azt szeretnénk, hogy ezek a vállalkozások, akár a generációváltás esetén, akár a további növekedés esetén magyar kézben maradjanak, így a magyar vállalkozói szektort erősítsék.
Az MFB-csoport termékpalettájába hogyan illeszkedik a Hiventures legújabb üzletága, a KKV?
Sipos-Tompa Levente: Az MFB-Csoport egyedülálló, egész Európában nincs még egy ilyen fejlesztési csoport, ahol a hitel, a tőke, és a garancia egyben megvan. Az első pénzügyi döntéstől egészen a nemzetközi terjeszkedésig képes a bankcsoport mindenkit finanszírozni. Az eszközeink időben a diákhitellel kezdődnek, már ott belépünk a képbe, aztán jön a Hiventures a startup programjaival és eszközeivel. Megfigyeléseink szerint e felett volt egy rés eddig, amit be kellett töltenünk, mert a startupokat szépen finanszírozta a Hiventures, de ezek a cégek nem váltak annyira éretté, hogy átlépjenek akár az MFB Invest programjaiba, amely egyedi tőkebefektetéseket nyújt. Ezt a rést fogja lefedni az új tőkealappal a csoporthoz tartozó kockázati tőkealap-kezelő. A következő lépcső a már említett MFB Invest, ahol még nem bankképes, de már nagyobb léptékű tőkeági finanszírozásra alkalmas társaságról van szó. Ezt követően jöhetnek szóba a csoporthoz tartozó hitellehetőségek. Ezen a palettán horizontálisan helyezkedik el a Garantiqa mint kezességvállalási intézmény, pontosan azért, hogy akár tőke-, akár hitelági finanszírozás esetében belépjen fedezetmérséklés, biztosítékerősítés szempontjából.
Vagyis a mostani új kkv tőkealap nem versenyző termék, hanem a meglévő palettát egészíti ki.
Sipos-Tompa Levente: Így van. Ráadásul a többi állami intézmény programjával sem versenyez, kiemelten figyeltünk arra, hogy a párhuzamosságokat ne erősítsük.
Mit látnak, az MFB Invest esetében vannak olyan ágazatok, amelyek felülreprezentáltak?
Sipos-Tompa Levente: Tavaly fogadtuk el az Invest stratégiáját, amelynek a végrehajtása jelenleg is tart. Az egyedi tőkebefektetések mellett szeretnénk elindítani a városfejlesztési alapokat és gazdaságfejlesztési alapokat, illetve ágazatspecifikus alapokat is szeretnénk felállítani. Nincs koncentráció meghatározott iparágakra,
a tevékenységünket és aktivitásunkat a piaci hiányosságok indokolják, ekkor lépünk mi be a képbe.
Térjünk át akkor a 31 milliárd forint összértékű új kkv tőkealapra. Az elmúlt hetekben milyen volt az érdeklődés, van valós igény a kkv-k részéről?
Mikesy Álmos: Az igény és a kereslet is fokozódik, miután a tőkealap komoly figyelmet kapott az elmúlt hetekben. Ennek köszönhetően napi szinten érkeznek be az érdeklődések.
Naponta 2-3 ügyféllel már tárgyalnak a kollégák. Olyan esetet is látunk, amikor azért keres meg minket az ügyfél, mert van egy eladó vállalkozása, viszont nincs meg a vevői oldal.
A jövőben arra is fókuszálnunk kell, hogy ezeket a cégeket hogyan tudjuk összekötni a vevőkkel. Ahogy előzetesen vártuk, főleg a gyártó cégek jelentkeznek a programba, és külön kiemelném, hogy meglepően jó eredménnyel rendelkező cégekről van szó. Ami érdekes, hogy vannak olyan startupok, akik érdeklődtek a program iránt, és nemcsak a Hiventures portfóliójából, hanem ezek külsős megkeresések voltak. Elsősorban az érdekli őket, hogy külföldről hogyan tudnának konkurenseket felvásárolni.
Emellett a külföldi befektetéseket ösztönző programunkra is vannak jelentkezések, a bejelentésünk után pár nappal például egy oroszországi célú terjeszkedés is érkezett. Valaki konkrétan egy moszkvai vállalkozást szeretne megvásárolni.
Katona Bence: Vannak jó példák Magyarországról, akik már sikeresen hajtottak végre külföldi befektetést, ezen a területen aktív a Duna House vagy a szállás.hu. Érdekes az eddigi jelentkezések tőkefinanszírozásának igénye: az előrehaladott tárgyalások során a legkisebb igény 500 millió forint volt, a legnagyobb 6,5 milliárd forint. Ez utóbbi már az a szint, amelynek során a projektbe bevonjuk az MFB-t, hogy pilot szinten összekapcsoljuk a tőkeági finanszírozást hitellel. Ennek köszönhetően létrejöhet egy optimális finanszírozási mix, ami a leggyorsabbá teszi a tranzakció megvalósítását. Erről még nem beszéltünk ugyanis, de az időfaktor ezeknél a tranzakcióknál kulcsfontosságú. Ezek a prosperáló magyar kkv-k 2-3 ügyféltől is kapnak ajánlatot és a magyar vásárló a tőkeerős külföldi szereplővel szemben hátrányból indulhat. Ebből is jól látható, hogy nemcsak egymásra épülnek ezek a programok a Magyar Fejlesztési Bank Csoporton belül, hanem egymást tudják segíteni.
Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy létrejön egy MFB-Hiventures kombinált termék hiteltőke formájában. Ennek következtében a kkv-szektor valamennyi finanszírozási igényét le tudjuk fedni.
Sipos-Tompa Levente: A kkv-k esetében megfigyelhető piaci hiányosságokra reagáló
kkv tőkealap az egész MFB Csoport életében nagy szó, mert a széles nyilvánosság felé ez az első olyan program 25 év óta, amely igazán láthatóvá válik.
Ez alapján valóban egy jól összehangolt terméknek nevezhetjük.
Az új termékmixnek köszönhetően mennyivel javulhat a csoport hitelkihelyezése?
Sipos-Tompa Levente: A hitelkihelyezéssel már jelenleg is jól állunk. Inkább abból a szempontból közelíteném meg a kérdést, hogy mi a szerepe a hitelezés esetében az MFB Csoportnak. Ez nem feltétlenül csak számokban mérhető, hanem abban, hogy hogyan tudunk nemzetgazdasági szempontból segíteni a vállalkozásoknak, mindezt úgy, hogy a költségvetést minél inkább kíméljük. A Garantiqa esetében folyamatosan kifogyott az állami viszontgarancia az elmúlt években, ezért léptünk az Európai Befektetési Alappal közösen és hoztunk el garancia célra plusz forrást az EU-tól, hogy közben a magyar költségvetést kíméljük.
Milyen elvárásai van az MFB-nek, mint az új kkv-tőkealap befektetési jegyeinek birtokosa?
Sipos-Tompa Levente: A kérdés egyszerre egyszerű és összetett. Igen, van hozamelvárásunk a befektetési jegyek tulajdonosaiként, de
nyilvánvalóan nem piaci befektetők vagyunk, hanem egy olyan szereplő, aki a nemzetgazdasági szempontokat helyezi előtérbe. Ennek megfelelően a mi hozamelvárásunk a piaci alatt van.
Mikesy Álmos: A kkv-alapunkkal is
egy katalizátorszerepet szeretnénk betölteni.
Azt gondoljuk, hogy megvalósul az első 15-25 tranzakció az új alapnak köszönhetőan, akkor az beindítja ezt a finanszírozási piacot, vagyis több befektető ráemel a jelenlegi tőkealapunkra. Az új KKV üzletág egy kultúraváltást fog elhozni Magyarországon, mert például Csehországban vagy Lengyelországban a hasonló tranzakciókat jellemzően kockázati tőkealapok finanszírozzák. A nagyobb méretű ügyletek esetében pedig meg fognak jelenni azok a regionális private equity alapok, amelyek eddig a magyar piacról hiányoztak. Ez alatt a nagyjából 15-20 millió eurós ügyletekre kell gondolni. Az állam szerepe viszont hosszabb távon meg fog maradni ebben a kisebb méretkategóriában.
Sipos-Tompa Levente: Fontos szempont volt az új tőkealap megalkotásakor, hogy már a kezdeti fázisban meg akarjuk mozgatni a piaci szereplőket. Elvárásunk, hogy a vevők 30 százalékos önrészt tegyenek be az ügyletbe. Közben azonban az ügyfelek arra panaszkodtak, hogy nagyon komoly hozamelvárásaik vannak azoknak a befektetőknek, akik eddig beszálltak a tőkeágon. Reméljük, hogy ennek a programnak a hatására eljutunk oda, hogy ezeknek a privát alapoknak nem elsősorban az ingatlan lesz a befektetési célpontjuk, hanem elindulnak ilyen fókuszáló alapok, erősödik a verseny és így a hozamelvárások is kedvezőbbek lesznek.
Mikesy Álmos: Ezzel pedig vissza is tértünk az elejére, a pénzügyi tudatossághoz, hogy például nemcsak ingatlanba lehet fektetni.
Ha megjelennek az érett kkv-k a piacon, akkor az valóban felhívhatja a figyelmet erre a befektetési lehetőségre: irány a magyar midcap-ek
Katona Bence: Ezt a célt szolgálja a múlt héten, a Budapesti Értéktőzsdével aláírt együttműködési megállapodásunk is. Ennek az egyik fő pillére, hogy az érett cégeket ösztönözzük arra, hogy miután finanszírozást kínáltunk nekik, és elértek egy bizonyos növekedési ütemet, megpróbáljuk őket bevezetni a tőzsdére, vagy legalább az előszobájába, az Xtend piacra. Ez egyrészt elősegíti a láthatóságot, másrészt a piac fejlesztését.
Milyen fejlesztési tervei vannak még az új tőkealap mellett az MFB-nek?
Sipos-Tompa Levente: A forrás behozatala elsődleges kérdéssé vált számunkra. Ennek érdekében szeretnénk már a 2021-2027-es időszakban elsőként elhozni közvetlen EU-s forrásokat. Ezért indítottuk el az Invest EU programhoz való csatlakozásunkat, az erre való engedélyünket várhatóan 2020 közepén fogjuk megkapni. Ez azt jelenti, hogy Közép-Európában elsőként mi leszünk képesek központi EU-s forrást lehívni. Emellett természetesen párhuzamosan zajlik a strukturális alapok felállítása, illetve az onnan származó források előkészítése.
A másik fontos cél, hogy miközben most egy hitelezési boom van, azt kell elérnünk, hogy ez fenn tudjon maradni. Ezért az MFB-nek is be kell lépni garanciaoldalon. Emellett a hitelezési oldalon azt látjuk, hogy a kkv-k esetében nagyon kevés mozdítható fedezet maradt. Ezért azon dolgozunk, hogy a fedezeti oldalról hogyan tudunk olyan hitelezést elindítani, ami számukra elérhető lesz. Nem fedezet nélküli hitelezésről beszélünk, inkább kereskedelmi banki gyakorlatra jellemző kockázatkezelési, fedezetértékelési elvárásból engednénk egy kicsit, ennek megfelelően indítanánk el a hitelezést, és emellé jönne a garanciaprogram. Itt van az a piaci rés, ahol egy állami szereplőnek be kell lépni.
minden egyes banknak megvan a saját kockázatkezelési, fedezetértékelési szabályzata, illetve elvárása, mi abból egy picit engednénk, ennek megfelelően indítanánk el a hitelezést, és emellé jönne a garanciaprogram. Itt van az a piaci rés, ahol egy állami szereplőnek be kell lépni.
Fotók: Kereszturi Levente
