cimlap_Mol1104_2
Üzlet

Miért költ el 500 milliárd forintot a Mol?

Közel 500 milliárd forintot költött a Mol egy azeri olajmezőben szerzett részesedésért, mely több mint 200 millió dollárral növelheti a társaság EBITDA-ját éves alapon. A portfolió átlagköltségénél alacsonyabban juthat hozzá az azeri nyersolajhoz a társaság, mely az így is csekély 6 dolláros hordónkénti értéknél még alacsonyabb számot jelent. Elsősorban nem a készletpótlás a cél, hanem az eredmény és cash flow kiegyensúlyozása, diverzifikálása a kutatás-termelés és a finomítás üzletág között.

Sok pénz A Molnak 500 milliárd forint?

Kezdetben 2 milliárd dollárról, a mai 295 forintos dollárárfolyamon számolva 590 milliárd forintról szóltak a pletykák még 2019 októberében. Egy hónap sem telt el, és sikerült a Molnak több mint 20 százalékot alkudni a vételárból. 

Válaszolva a feltett kérdésre nyugodtan kijelenthetjük, hogy sok pénz az 1,57 milliárd dollár, még a Molnak is. A poliol üzem 1,2 milliárd euróból valósulhat meg a becslések szerint, mely a mai árfolyammal számolva 1,34 milliárd dollárnak feleltethető meg, tehát elmarad az Upstream akvizíció méretétől.

A 2030-as stratégia 3 fő pillére között szerepelt az Upstream készletszint pótlása, mely évente nagyságrendileg a folyamatpos kitermelés miatt 40 millió hordóval apad. A finomítás szegmensben is jó úton halad a vállalat, ugyanis a poliol üzem építésével nagy lépést tesz abba az irányba, hogy a finomított végtermékei közül csökkentse a motorüzemanyagok arányát, és növelje a petrolkémiai alapanyagok súlyát. A harmadik elem a fogyasztói szolgáltatások divízió vállalása, mellyel csökkenteni szeretnék a motorüzemanyagok súlyát az értékesítésben, mely a Fresh Corner koncepcióval nagyon jó úton halad, illetve a közösségi mobilitásban is a Limoval egyre nagyobb szerepet vállal a társaság.   

Mit vett?

Egy azerbajdzsáni termelőmezőbe (ACG) szerzett 9,57 százalékos részesedést a Mol, illetve egy olajvezetékben (Baku-Tbilisi-Ceyhan, BTC) pedig 8,9 százalékos tulajdonarányt. Felmerül a kérdés, hogy minek szállna be egy olajvezeték tulajdonába a Mol, de valószínűleg nem volt választása, ugyanis a Chevron csomagban szabadult azeri eszközeitől.

A csővezeték Azerbajdzsánból Grúzián keresztül Törökországba szállítja a kitermelt olajat, ezzel növelve a kitermelők alkupozícióját a nyersolaj értékesítésére vonatkozóan. Az ACG mező Bakuhoz nagyon közel helyezkedik el a Kaszpi-tengeren, mely 6 jelentősebb tengeri fúrótorony segítségével juttatja a felszínre a kitermelt nyersolajat.

BTC_vezetek_terkep
Forrás: Google Maps

A mező Azerbajdzsán termelésének a 70 százalékát biztosítja, ezzel országszinten is igen jelentős termelőeszközben szerez részesedést a Mol, nem is beszélve arról, hogy a nagy olajvállalatokkal kerül ezzel egy asztalhoz a társaság, mint például a BP, a ExxonMobil, vagy az Equinor.   

Ki az eladó?

A Chevron az eladó, mely nemzetközileg az egyik legnagyobb olajtársaság. Az utóbbi pár hónapban jól megfigyelhető tendencia volt, hogy az amerikai olajtársaságok szabadulnak európai érdekeltségeiktől, és inkább hazaviszik az Egyesült Államokba tőkéjüket, és az ottani palaolaj és gáz termelésre fókuszálnak, illetve esetleg nagyobb LNG projekteknek szentelik erőforrásaikat.

A Mol ügyesen használta ki a kínálkozó lehetőséget, azonban továbbra is érdekes, hogy hogyan tudott hozzájutni egy ilyen nagy termelőmezőhöz a Mol, első ránézésre nem is túl drágán, holott a nemzetközi Upstream színtéren nem rendelkezik jelentősebb komparatív előnnyel az egyéb nemzetiségű méretesebb olajtársaságokkal szemben.

Az októberi pletyka szerint az Exxon is szabadulna a mezőben levő 6,8 százalékos részesedésétől, azonban nem túl valószínű, hogy erre is lecsapna a Mol, ugyanis a Mol méreteihez képest ez már túl nagy kitettséget jelentene egy ország egy konkrét mezőjével szemben, mely a diverzifikáció kárára menne már.   

Hogyan profitál belőle a Mol?

Az azeri elvonási rendszer termelés alapú, mely azt jelenti, hogy nagyságrendileg minden kitermelt barrel kétharmada az államot illeti meg. Ezért van az, hogy a becslések alapján 3 milliárd hordó készlettel rendelkezhet a teljes mező, azonban a Molra csak 130 millió hordó körüli készletérték juthat, holott amennyiben a 9,57 százalékos részesedést beszoroznánk a 3 milliárd hordós készlettel, akkor 287 millió hordó kéne hogy jusson a hazai olajtársaságnak.

Egy úgynevezett termelés megosztási megállapodás (PSA) alapján működik a rendszer, melynek az előnye az, hogy a Molra jutó hordók nagy része már igen alacsony termelési költséggel kerülhet a portfolióba. Becslések szerint az eddigi portfolió 6,3 dolláros hordónkénti költségszintjénél is alacsonyabban juthat hozzá a Mol az azeri olajhoz.

Nem pénzben, hanem naturáliában kapja meg a Mol a részét, melynek értékesítéséről is a hazai olajtársaság gondoskodhat, ebben van nagy szerepe a Törökországba vezető csővezetéknek.

Vonzó az ár?

Ami tény és viszonylag egyszerűen számítható, hogy hordónként 12 dollár körüli összeget fizetett a Mol a Chevronnak, mely a jelenlegi és a Mol előrejelzésébe szereplő 60 dolláros olajár figyelembevételével vaskos haszonnal kecsegtet, azonban ebből még le kell vonni többek között a tőke és működési költségeket (CAPEX, OPEX).  

5 évet meghaladóan juthat 20 ezer hordónál nagyobb termelési szint a Molra, mely majd a mezők természetesen hanyatlásának köszönhetően fokozatosan csökkenni fog.

Anélkül, hogy a részletekbe bocsátkoznánk, nagyságrendileg 20 százalékkal nőhet a Mol kitermelése a tranzakció kapcsán, mely korábbi évek 1 milliárd dolláros EBITDA-ját 200 millió dollárral növelheti évente, hozzátéve azt, hogy a számításunk erősen konzervatív, ugyanis 6 dollár alatt lehet a termelési költsége egy azeri hordónak, mely a portfolió átlaga alatti.

2020 második negyedévében zárulhat a tranzakció, és a végső vételár is akkortájt fixálódhat, mely várhatóan nem fog jelentősen módosulni. Tehát 2020 második negyedéve előtt nem fog megjelenni a Mol számaiban az addicionális 20 ezer hordós napi termelés. Egy fontos részletet még külön ki kell emelni, hogy bár fizikailag 2020 második negyedévétől kerülnek az azeri barrelek a Mol birtokába, azonban a pénzügyi elszámolás már 2019 január elsejétől érvényes, tehát a Mol befektetésének megtérülési idejéből még 1 évet le kell vonni.

Évi 200 milliós EBITDA-val és az 1,57 milliárd dolláros vételárral kalkulálva 8 éves megtérülési idő jön ki, melyből még a tranzakció visszamenőlegességére való tekintettel egy évet le kell vonni, így nagyságrendileg 7-es szám jön ki. A Mol jelenleg 7,9 körüli P/E rátán forog, így az iparág árazását tekintve reális áron juthatott hozzá a Mol az eszközhöz.

Értékelés

Első ránézésre azt mondhatnánk, hogy 130 millió hordóval növelte a Mol a készletszintjét, mely abszolút illik a vállalat stratégiájába, ugyanis természetes fedezeti ügyletként (hedge) tekint a kutatás-termelésre, mely sok esetben ki tudja simítani a finomítás szegmens ciklikusságából fakadó eredményingadozásokat. A következő ami eszünkbe juthat, hogy 350 millió hordó készletpótlást tervez végrehajtani az Upstream, melynek nagyságrendileg csak a harmada valósult meg, tehát további jelentős méretű akvizíciók várhatóak a következőkben, de ez utóbbi már nem feltétlen igaz. Ugyanis a Molnak elsősorban nem olaj- és gázkészlet célja van, hanem sokkal inkább számít, hogy a készpénzáramban legyen kiegyensúlyozva a két legnagyobb divízió, az Upstream és a Downstream, mely az akvizícióval nagyságrendileg teljesíthető lehet az elkövetkező években a Mol makrogazdasági előrejelzéseit figyelembe véve. Így nem sietős újabb termelőmezők vétele a Molnak, mely megteremti a lehetőséget a menedzsment számára, hogy válogathassanak a projektek közül, és csupán az igazán vonzókba szálljanak bele.

Címlapkép: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images

Roska Botond
Ader Janos 2050 Magyarorszag klimasemlegesseg GettyImages-810451352
Varga Judit magyar vetoGettyImages-1156220693
unios tagsag visszaforditas Emmanuel Macron GettyImages-1187821001
Motor app Continental
Népszerű
Heindrich Balázs HEPA
Mi kell ahhoz, hogy sikerrel üzletelj külföldön? Átalakulóban a magyar exporttámogatás

Nem mernek kockázatot vállalni a magyar cégek, pedig fel lehet készülni a külföldi piacokra – véli Hendrich Balázs, a HEPA vezérigazgatója.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online előadás
Első lépések a tőzsdei megtakarítások felé.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
repules szegell iata GettyImages-1180597944