olajfurotoronymti
Üzlet

Radikális fordulatnak kell jönnie az olajiparban, ha komolyan gondoljuk a világ megmentését

A világ legnagyobb olajvállalatainak radikálisan, több mint harmadával vissza kellene vágniuk termelésüket 2040-ig a nemzetközi éghajlatváltozási célok elérése és részvényeseik érdekében, miközben a bizonyított fosszilis készletek állománya jóval nagyobb annál, mint amennyit a klímacél teljesítéséhez maximálisan el lehetne égetni - hívja fel a figyelmet a Carbon Tracker intézet jelentése. A szervezet elemzői szerint az iparág szereplői igyekeznek a nemzetközi klímacél támogatóiként beállítani magukat, de többnyire továbbra is a fosszilis termelés fokozására törekednek, a két dolog azonban gyakorlatilag kizárja egymást.

A jelentés szerint a nagy olaj- és gázvállalatoknak 2040-ig 35 százalékkal kellene csökkenteniük kitermelésüket (upstream) a nemzetközi klímavédelmi cél elérése érdekében. Ez ugyanakkor egy átlagolt érték, ezek alapján a Shellnek elegendő lenne 10 százalékkal visszafognia termelését, míg a ConocoPhillips esetében 85 százalékos vágásra lenne szükség. Ez azt jelenti, hogy ezzel párhuzamosan a vonatkozó szén-dioxid-kibocsátást összességében mintegy 40 százalékkal kellene mérsékelni a következő évtizedekben.

A fogyasztói, keresleti oldal és az ezeket alapvetően befolyásolni képes politikai, szabályozási keretek kérdéseit nem vizsgáló jelentés az úgynevezett karbon büdzsé fogalma alapján jut erre a következtetésre. Karbon büdzsé alatt az, a légkörbe bocsátható maximális szén-dioxid-mennyiség értendő, amellyel egy bizonyos mértékű globális felmelegedés alatt lehetne maradni. A jelentés készítői a fentiek alapján hozták létre a társasági karbon büdzsé fogalmát, amely alatt meghatározták az egyes olaj- és gáztermelő vállalatokra nézve, hogy mennyivel kellene visszafogniuk a kitermelést, ennek nyomán pedig a kibocsátást 2040-ig a globális felmelegedés 2 Celsius-fok alatt tartásához. A számítások során a jelenlegi és várható jövőbeli projektmixeket, illetve a különféle projektek eltérő kibocsátási intenzitását is figyelembe vették.

olajipar 2040_1

Az éghajlatvédelemmel összefüggésben napjainkban leginkább elfogadott felmelegedési határértékeket a Párizsi Klímaegyezményben határozták meg. A 195 ország aláírt megállapodás értelmében a világ országai igyekeznek jóval 2 Celsius-fok alatt, lehetőleg 1,5 fokon tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését a 2100-as évig az iparosodás előtti szinthez képest. Ezt elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogásával kívánják teljesíteni.

Az elemzők szerint a jelenlegi emissziós szint legfeljebb 13 évig tartható fenn, amennyiben legalább 50 százalékos esélyt akarunk hagyni magunknak a felmelegedés legfeljebb 1,5 fokon való tartására. Ha ennél nagyobb esélyt szeretnénk biztosítani a határérték tartására, akkor még eddig sem. Amennyiben egy kevésbé szigorú 1,75 fokos értéket jelölünk ki, amely még mindig teljesíti a felmelegedés jóval 2 fok alatt való tartásának célját, akkor a jelenlegi kibocsátási értékek mellett 24 év maradt, az esély azonban ebben az esetben is csak 50 százalék.

Mindez azt jelenti, hogy 2019-től számítva 13, illetve 24 év alatt a légkörben felhalmozódott üvegházgáz mennyisége el fogja érni azt a szintet, amely mellett a közös cél elérése már erősen kérdéses. További rossz hír azonban, hogy egy rövidebb stagnálást követően 2017-ben és 2018-ban is tovább nőtt a globális szén-dioxid-kibocsátás, ha pedig ez a trend folytatódik, akkor tovább rövidül a rendelkezésre álló megmaradt időt a kibocsátás drasztikus visszafogására.

A bizonyított (vagyis nagy valószínűséggel kitermelhető) fosszilis készletek globális állománya közben jóval nagyobb annál, mint amennyit a klímacél teljesítéséhez maximálisan el lehetne égetni. A technológiai fejlődés és az újabb területek megkutatása eredményeképpen ezek a mennyiségek 2011 óta még nőttek is, így szénből még több mint 130, olajból és gázból pedig fél évszázadra elegendő készletek állnak rendelkezésre.

olajipar 2040_2

Amennyiben a társaságok és kormányok megpróbálnák kiaknázni a teljes bizonyított készleteket, nem csak a klímacélok nem teljesülnek, de a létrejövő új eszközök is elveszíthetik értéküket, ami - többnyire tőzsdei cégekről lévén szó - részvényeseiket is érzékenyen érintené. Ennek kapcsán felteszik a kérdést: lehetséges, hogy az elérhető, de célszerűen fel nem használható készletekre tekintettel egyfajta karbon buborék kezd kialakulni a világ tőkepiacain, amelyet a jövőben drasztikus korrekció követhet az éghajlatváltozás súlyosbodása kapcsán? A jelentés készítői ezt nem merik egyértelműen előre jelezni, arra azonban figyelmeztetnek: a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos jövőbeni projektek jelentős részét a vállalatoknak még van idejük megszakítani; minél kevésbé veszik figyelembe az energiaátmeneti kockázatokat a vállalati tervezésben, annál nagyobb az esély az értékhatásokra a jövőben. (Számos pénzügyi intézmény publikált kutatást e témában, köztük a HSBC, a Citi és a Morgan Stanley.)

A Carbon Tracker elemzői szerint, miközben igyekszik a klímacél támogatójaként beállítani magát, az iparág többnyire továbbra is a fosszilis termelés fokozására törekedik, e két folyamat azonban gyakorlatilag kizárja egymást. Az energiaátmenetre vonatkozó jelenlegi vállalati célok az elemzés szerint sok kívánni valót hagynak maguk után, a szükségesnek tartottnál pedig általában jóval kevésbé széles körűek.

Ezzel egybevágóan korábbi tanulmányában a CDP is úgy találta, hogy a nagy olajvállalatok a lemaradók között vannak a dekarbonizációs energiaátmenetben - írja az Euractiv. 2018 kezdete óta az iparág vizsgált nemzetközi nagyvállalatai összes beruházásuk mindössze 1,3 százaléka irányult alacsony karbonintenzitású technológiákra és projektekre. A szektor európai képviselői ugyanakkor e szempontból valamivel jobban teljesítenek mint egyesült államokbeli vagy kínai társaik, miután jelentős nap- és szélenergia projektekbe ruháztak be. Hasonló irányba mutat, hogy az olajvállalatok egy része feldolgozói tevékenységében az energetikai célú felhasználáshoz képest kisebb karbonlábnyomú petrolkémia súlyát tervezi növelni, ezen a piacon ugyanakkor a műanyagokkal szembeni erősödő fenntarthatósági elvárás emelhet új, korábban nem várt akadályokat.

Címlapkép MTI/EPA/Royal Dutch Shell/Ken Taylor

berlin
grönland
franciatüntetés
bika wall street index tőzsde
Frankfurti tőzsde
tsystems
donaldtrump
Népszerű
Belgrád panoráma
Belgrádban nyitott irodát a HEPA

A nyugat-balkáni regionális iroda közös vállalatok létrejöttét is segítené.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Esti szeminárium
A legegyszerűbb módszer, hogy a valószínűségeket saját oldaladra állítsd.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
bika wall street index tőzsde