windturbine2
Üzlet

Teljesen eltűnhetnek a szélerőművek Magyarországról

A szélenergia egyre nagyobb szerepet kap a globális villamosenergia-ellátásban, világszerte egymás után épülnek a tengeri és szárazföldi szélfarmok. Magyarországon azonban az elmúlt években parkolópályára került a szélenergia, és úgy tűnik, a kormány hosszú távon sem számol ezzel a tiszta energiaforrással. Jelenlegi tervei szerint tíz év múlva egyetlen szélerőmű sem fog üzemelni itthon, pedig az elméleti potenciál jelentős, ami alapján akár meg is többszörözhetnénk a hazai kapacitást.

A lassan mögöttünk hagyott évtizedben Magyarország gyakorlatilag teljesen kimaradt a világszinten tapasztalható szélerőmű-építési lázból. Az utolsó magyarországi szélerőművek építése, 2010-2011 óta a globálisan telepített teljes szélerőmű kapacitás körülbelül megháromszorozódott, és tavaly év végén megközelítette a 600 GW-ot, amelynek közel 10 százaléka 2018-ban épült meg, amint az a Globális Szélenergia Egyesület (WWEA) alábbi grafikonján is látszik.

szél 1

Európa világszinten is élen jár a folyamatban, a trendet pedig az előbb-utóbb várhatóan a - például Magyarország ellenállása dacára - mégis elfogadandó, a klímaváltozás elleni erőfeszítést szolgáló 2050-es nettó nulla szén-dioxid-kibocsátási cél még meg is gyorsíthatja. A Wind Europe alábbi, 2018-as állapotot tükröző térképéből azért az is kiderül, nem csak Magyarország volt visszafogott eddig a szélerőmű-telepítésekkel. Az elméleti potenciál hatalmas: az európai szükséglet tízszeresének megfelelő mennyiségű villamos energia lenne termelhető pusztán a szárazföldre telepített szélerőművekkel egy idén ősszel publikált német tanulmány szerint, amely ugyanakkor megjegyzi, Európa áramellátásának 100 százalékban szélenergiából történő kielégítése egyelőre nem megvalósítható a társadalmi, gazdasági és politikai akadályok miatt.

szél 2

Bár Magyarország - amint a fenti térképen is látszik - nem tartozik a legszelesebb európai országok közé, ezzel együtt itthon is jelentős szélerőmű kapacitás lenne gazdaságosan telepíthető és működtethető. Jelenleg összesen körülbelül 330 MW a magyarországi szélerőművi kapacitás, a legutolsó szélerőmű azonban a 2010-es évek elején épült itthon. Azóta ilyen célú beruházás nem kapott engedélyt, illetve a szabályozási környezetet úgy alakították át, hogy annak feltételeit gyakorlatilag lehetetlen teljesíteni, hiszen szélerőmű lakott terület határához legközelebb 12 kilométerre építhető.

Az állami MVM csoporthoz tartozó Mavir (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító) 2008-ban publikált tanulmányában (A szélerőmű kapacitásbővítés lehetőségei és feltételei a magyar villamosenergia-rendszerben) úgy találta, hogy bizonyos feltételek teljesülésével lehetséges lenne 740 MW szélerőmű kapacitás telepítése Magyarországon. Az azóta eltelt több int tíz évben azonban mind a szélturbinák, mind a villamosenergia-rendszer szabályozhatását elősegítő technológiák hatalmasat fejlődtek. A turbinák a korábbiaknál jóval alacsonyabb sebességű szélből is képesek energiát kinyerni, a villamosenergia-rendszerbe pedig a fejlesztéseknek köszönhetően a korábbiaknál sokkal nagyobb, nehezen szabályozható megújuló energia kapacitást lehet integrálni.

Ez tükröződik a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) 2019 februárjában publikált tanulmányában is, amely a hazai nagykereskedelmi villamosenergia-piac és ellátásbiztonság 2030-ig várható alakulását modellezi, illetve elemzi különböző erőművi forgatókönyvek mentén. Eszerint 2030-ra a hazai elméleti potenciált és más szempontokat is figyelembe véve 2030-ra Magyarországon akár 1500-2500 MW-ra is emelkedhetne a beépített szélerőmű kapacitás. A vizsgált hat erőművi forgatókönyvből négy a szélenergia hazai ellátásban betöltött szerepének jelentős növekedését tételezi fel 2030-ig, mindössze a Jelenlegi intézkedések és a Beruházásintenzív forgatókönyv mutat stagnálást, illetve nullázódást. A legnagyobb, 10 százalék feletti arányt a Megújuló túlsúlyos forgatókönyvben éri el, 5 TWh-t meghaladó termeléssel.

szél 3

Érdekesség, hogy a REKK tanulmánya az Innovációs és Technológia Minisztérium (ITM) megbízásából készült, amelynek Energiaügyekért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkársága a Magyarország 2030-ig terjedő energiapolitikáját elvileg alapjaiban meghatározó Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT) is készíti. Az előzetes verzió ez év elején született meg, a végleges tervet pedig 2019 végéig kellene megalkotni. A REKK tanulmányában szereplő Beruházásintenzív forgatókönyv gyakorlatilag megegyezik a NEKT első változatában szereplő kapacitástervvel.

Vagyis a Nemzeti Energia- és Klímatervet első verziója nem számol új szélerőművi kapacitásokkal, sőt a jelenleg üzemelők bezárását feltételezi. A szélerőművek egyébként megoldható élettartam hosszabbítása sincs napirenden, így a kormány előzetes terve szerint 2025-re 98,7, 2027-re 50 MW-ra olvad, 2030-ra pedig teljesen eltűnik a magyarországi szélenergia kapacitás.

Pedig a szélerőművek szén-dioxid-kibocsátás csökkentését támogató terjedését racionális befektetési döntések hajtják. A szél- és naperőművek által termelt áram ára a világ számos részén már az átlagos nagykereskedelmi árszintre süllyedt a Bloomberg NEF adatai szerint, amely azt prognosztizálja, hogy Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban a megújuló energiaforrásokból előállított energia költsége ez év végére e szint alá kerülhet. A megújulók költséghatékonyságának javulása miatt 2019-ben az elmúlt négy évet tekintve a leggyorsabb ütemben bővülhet a globális megújuló kapacitás a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint, amiből a szárazföldi szélenergia is alaposan kiveszi a részét az EU-ban, Kínában és az Egyesült Államokban.

A világ pedig a következő húsz évben várhatóan a mai szélerőmű kapacitását is megháromszorozza az IEA jelenleg ismerhető energiapolitikai szándékok és célok alapján készült előrejelzése szerint.

szél 4

Persze, nyilván nem mindegy, hogy milyen áron épít egy ország szélerőműveket. A REKK forgatókönyveinek részletesebb bemutatásától most eltekintünk, az alábbi három grafikon azonban egyfajta összehasonlítást nyújtva ábrázolja a villamosenergia-termelés valószínűsíthető összetételét, illetve a megújulóenergia-források és a nettó import arányát a vizsgált hat forgatókönyvben (2030-ban),

szél 5

... a nagykereskedelmi villamos energia árát 2025-ben és 2030-ban a vizsgált hat forgatókönyvben,

szél 6

... illetve az erőművek villamosenergia-termelésre jutó szén-dioxid-kibocsátását 2020-ban, 2025-ben és 2030-ban a vizsgált forgatókönyvekben.

Címlapkép: Getty Images

The Hungarian central bank, also known as Magyar Nemzeti Bank,
Frankfurti tőzsde
Brexit Michel Barnier europai unio
getty építőipar építkezés város construction
kulgazdasag ujsagiro Portfolio allashirdetes
Arab Health
17 magyar orvostechnikai cég mutatkozik be az egyik legnagyobb egészségipari expón

Az Arab Health kiállításon magyar pavilont is építettek.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Esti webinárium
Közérthető előadás kezdőknek.
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Frankfurti tőzsde