atm bankautomata forint készpénz tranzakciós illeték
Üzlet

Totális készpénzháború és szuperolcsó bankszámlák jöhetnek, ha a kormány enged

Elkészültek a bankok az azonnali fizetési rendszerhez igazodó olcsó számlacsomagjaikkal, azonban úgy szeretnék ezeket bevezetni, hogy legalább alapesetben ne bukjanak a szolgáltatáson. Ezért a lakossági tranzakciós illeték és az ingyenes készpénzfelvétel terhének csökkentéséről tárgyalnak a Pénzügyminisztériummal. A lakossági elektronikus átutalások illetékének kivezetése durván 13 milliárd forintos költségvetési kiesést jelentene, de hozzájárulhat a drága készpézhasználat csökkentéséhez. A kormány nem szívesen nyúl a tökéletes adóbeszedő-gépezethez, amellyel úgy juttat évi közel 230 milliárdot a költségvetésbe, hogy azt a bankok szedik be helyette. Pedig ezen bukhat el a készpénz elleni háború.

Szorít az idő, ugyanis március elején indul el az azonnali fizetési rendszer, amelyhez érthető módon mindenki azt várja, hogy csomagáras, a tranzakciókat egyesével nem terhelő számlaajánlatokat hozzanak létre a bankok. Várakozó álláspontra került azonban a bankszektor és a Pénzügyminisztérium közötti egyeztetési folyamat, ugyanis többkörös egyeztetés után a bankok arra várnak, hogy a házon belül már előkészített új, olcsó elektronikus számlacsomagokat piacra dobják, de csak rögtön azután, hogy a tárca a lakossági elektronikus tranzakciós illeték eltörlése mellett dönt. Mint korábbi közleményükben kifejtették:

Az új pénzforgalmi korszak egyik alappillére az olyan lakossági "elektronikus" számlacsomagok bevezetése, amelyek fogyasztóbarát fix díjért igen nagy számú elektronikus átutalást tartalmaznak.

A szövetség szerint fontos, hogy az adózási környezet ne korlátozza a banki csomagárazás megvalósítását, azaz az innováció az adóteher miatt ne versenyhátrányt jelentsen a bankoknak. Ehhez elengedhetetlen a csomagárazást jelenleg a bankok számára indokolatlanul költségessé tevő, elektronikus ügyletekhez kapcsolódó illeték kivezetése.

Az új csomagok pár százforintos havidíjért cserébe „etikus mértékben korlátlan” átutalást tartalmazhatnak, ugyanakkor az ingyenes készpénzfelvétel lehetősége nem vonatkozna rájuk a bankszövetség elképzelései szerint.

"A bankok 150 ezer forintnyi, az ügyfeleik számára ingyenes, készpénzfelvétel után 900 forintot fizetnek be a költségvetésbe havonta számlánként, ez egy kedvező árazású elektronikus számlacsomag havidíjába érthető módon nem fér bele. Aki olyan folyószámlát szeretne, amiben az ingyenes készpénzfelvétel is benne van, választhatna ilyet is, neki viszont számolnia kell a szokásos, számlavezetéshez kapcsolódó díjakkal"- árulta el egy rövid háttérbeszélgetés keretében lapunknak Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára."

A neked való legjobb számlacsomagokat keresed? A Pénzcentrum kalkulátora segít ebben!

Tranzakciós illeték – Hogy festenek a számok?

A tranzakciós illeték eredetileg egy olyan válságadó volt, amit csak ideiglenesen vezettek volna be a pénzforgalmi bevételekre, de ahogy több válságadó és különadó (bankadó, távközlési adó, közműadó), ez is velünk maradt. Banki becslések szerint a pénzforgalomból származó bevétel 70 százaléka megy a költségvetésbe, ennek jelentős része tranzakciós illeték formájában vándorol az államkasszába:

  • Miközben a bankok éves pénzforgalmi díjbevétele 570 milliárd forint körül alakul (tavaly szeptemberig bezárólag az utolsó 12 hónapban ez 573 milliárd forint volt), 2019-ben a kormány 228 milliárd forintnyi tranzakciós illetékbevétellel számol, tehát a pénzforgalmi bevételek 40 százalékára rúg az illeték terhe.
  • A bankok összesen 40 milliárd forintnyi tranzakciós illetéket fizetnek be a lakossági készpénzfelvételek után, ebből az ingyenes készpénzfelvételre nagyjából 25 milliárd forintot költenek (vagyis ennyit nem tudnak közvetlenül az ügyfelektől a tranzakcióhoz kapcsoltan beszedni), és ehhez jön még néhány milliárd forintnyi ATM-üzemeltetési költség.
  • A lakossági átutalások után befizetett tranzakciós illeték mértéke 15 milliárd forint volt tavaly, 2019 januárjától kezdve 20 ezer forintig a kormány eltörölte a lakossági tranzakciós illetéket, ez 3 milliárd forinttal csökkentette a bankok illetékterhét (tehát a lépés nélkül 18 milliárd lett volna). A szektor 2020-ra is ehhez hasonló összeggel számolhat, ha nem jön további könnyítés. 
  • A tranzakciós illeték a nem elektronikus tranzakciókra is vonatkozik, a lakossági fióki átutalási illeték a bankszövetség becslése szerint 1,6, a fióki készpénzfelvételek illetéke 5,1 milliárd forintot tesz ki.

Ha a kormány a teljes lakossági elektronikus tranzakciós illetéket eltörölné, akkor (a korábbi évekhez hasonló illetékbevétel mellett) a következő tételek esnének ki a költségvetésből évente, összesen 50 milliárd forint értékben:

  • Lakossági elektronikus átutalások illetéke (fióki lakossági átutalások illetéke nélkül) 13,4 milliárd forint,
  • Lakossági elektronikus készpénzfelvételek illetéke (fióki készpénzfelvételek nélkül), 35 milliárd forint,
  • Lakossági bankkártyás illeték, 1,6 milliárd forint. 

Az olcsó, pár száz forintos elektronikus számlák bevezetését logikusan a bankok akkor léphetik meg, ha legalább a lakossági átutalási tranzakciós illetéket kivezeti a kormány, illetve az új, olcsó elektronikus számlacsomagokra az ügyfelek már nem igényelhetik az ingyenes készpénzfelvételt. Ebben az esetben biztosítható ugyanis, hogy a bankok ha nem is realizálnak a számlavezetéshez kapcsolódó szolgáltatásokból túl sok nyereséget, legalább jó eséllyel nem lenne alapesetben veszteséges a tevékenység.

Ez a költségvetés szempontjából durván 13 milliárd forintos illetékkiesést jelentene, illetve az okozhat még némi kiesést a korábbi helyzethez képest, ha az új csomagot választók az újonnan már 150 ezer alatt is felmerülő díj miatt kevesebb készpénzt vesznek fel, mint korábban.

Utóbbi legfeljebb 25 milliárd forintos explicit költséget jelenthetne (ennyit fizetnek be a bankok az ingyenes készpénzfelvételek után), de nem valószínű, hogy egyből tömegek váltanának az új számlára, és felejtenék el teljesen a készpénzt. Emellett a készpénzmentesítés hatékonyabb adóbeszedést eredményezhet. Szakértői becslések szerint lényegesen alacsonyabb készpénzhasználattal 400-500 milliárd forinttal magasabb adóbevétel keletkezhet, miközben a lépés nagyjából 13 milliárdos költsége mindössze a teljes tranzakciós illetékbevétel durván 6 százalékára rúgna. 

Csomagárazás – Miért ilyen fontos ez?

Bő egy hónap múlva, március másodikán elindul az azonnali fizetési rendszer, a bankszövetség ezt ma már magabiztosan állítja a teszteredmények alapján. Az új infrastruktúrát – és különösen az arra épülő új szolgáltatásokat - viszont csak akkor fogják valóban kihasználni az ügyfelek, ha az átutalások a jelenleginél olcsóbbak, csomagárasak lesznek.

Az azonnali átutalási rendszerre épülő új szolgáltatásoknál - például a személyek közötti vagy az azonnalira épülő bolti mobilfizetésnél - a tranzakció alapú árazás a rendszer használata ellen ösztönöz. Ez könnyen belátható, hiszen senki sem szeretne egy 300 forintos kávét 50-100 forintos átutalással kifizetni, vagy a hónapban még hátralévő díjmentes átutalásai számát számolgatni.

Ezen kívül az átutalások (és az erre épülő szolgáltatások) alternatívái, a kártyás fizetés és a készpénz, lényegesen olcsóbbak, látszólag ingyenesek (a bankkártyák esetében éves 500-800 forintos díjat fizetnek az ügyfelek, de tranzakciós szinten a kártyás fizetés ingyenes, készpénzhez pedig jelenleg havi 150 ezer forintig ingyen juthatnak az ügyfelek).

A csomagárazást támogatja a 20 ezer forintig eltörölt lakossági illeték mellett, hogy a központi tranzakciós infrastruktúra bankok által fizetendő költségét 2019. január 1-jétől a Giro átalakította csomagárazásra. A bankok előző egy éves időszakban forgalmazott tranzakció-darabszámuk alapján éves fix rendszerhasználati díjat fizetnek a GIRO-nak havi részletekben. Emlékezetes, tavaly a kormány egyszer már majdnem eltörölte a lakossági elektronikus átutalási illetéket, de valószínűleg az azonnali rendszer csúszása miatt végül nem lett semmi Varga Mihály javaslatából. 

A neked való legjobb számlacsomagokat keresed? A Pénzcentrum kalkulátora segít ebben!

A címlapkép forrása: MTI Fotó/Mohai Balázs.

EU csucs koltsegvetes Charles Michel Emmanuel Macron Antonio Costa
wall_street_shutterstock_1089431897-20180518
koronavírus vuhan kína járvány
koronavírus maszk ruha
scarlet lady_virgin
moszkva_shutterstock-20170929
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
webinárium
Hogyan lovagolhatod meg a forint árfolyammozgását? Tőlünk megkapod a választ!
scarlet lady_virgin