klimavatozas
Üzlet

Felperzseli a klímaváltozás a Kárpát-medencét, de előnyökkel is járhat Magyarország számára

Az évszázad végéig 3,5-4,5 fokkal is emelkedhet az éves átlaghőmérséklet Magyarországon az 1971–2000 időszakhoz képest, ennek hatására pedig felerősödhetnek és gyakoribbá válhatnak a szélsőséges éghajlati események is. A hatásoknak egyik leginkább kitett terület az energiaszektor, melynek működését számos kockázat veszélyezteti a következő évtizedekben, ugyanakkor néhány kedvező irányú változásra is lehet számítani a területen - áll a Jelentés az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt esetleges hatásainak tudományos értékeléséről című kormányzati dokumentumban.

A mérések alapján a Kárpát-medence átlaghőmérséklete a globális átlagnál is gyorsabban emelkedik: Magyarországon a múlt század eleje óta tapasztalt 1,23 Celsius-fokos országos mértékű emelkedés meghaladja a globális változás 0,9 fokra becsült mértékét (1901 és 2018 közötti időszakot tekintve). A csapadék éven belüli eloszlása szintén megváltozott: kevesebb napon hullik csapadék, nőtt az aszályhajlam. A heves csapadékesemények száma is emelkedett, a csapadék így egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok, villámlással, intenzív jégesővel, szélviharral kísért zivatarok formájában éri el a felszínt.

klímajelentés 1

Az éghajlat szélsőséges irányba történő változását mutatja, hogy míg a mérések kezdete óta az Országos Meteorológiai Szolgálat által regisztrált legcsapadékosabb év 2010 volt, ugyanakkor a legszárazabb év rögtön az utána következő 2011 volt. Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási események gyakorisága és intenzitása tehát már napjainkban is számottevő emelkedést mutat, a következő évtizedekben pedig folytatódhat a trend.

A pesszimista forgatókönyvek alapján a század végéig akár 3,5-4,5 fokkal is nőhet az éves átlaghőmérséklet Magyarországon az 1971–2000 időszakhoz képest, de kevésbé kedvezőtlen esetben is 2-3 fokos lehet a felmelegedés – húzza alá a jelentés.

Ennek hatására sűrűbben fordulnak majd elő extrém meleg napok és időszakok, míg a fagyos napok gyakorisága csökken. Így a Kárpát-medence – kiemelten Magyarország – Európában az erőteljesebben kitett területek közé tartozik a várható hőmérsékleti szélsőségek szempontjából. A csapadék esetében a kilátások jóval kevésbé egyértelműek. Az európai eredmények gyorsan növekvő üvegházgáz-kibocsátást feltételezve a nyári csapadék további csökkenését valószínűsítik, míg átlagos ütemű kibocsátás mellett növekedés és csökkenés is lehetséges.

klímajelentés 2
Érdekel a klímapolitika, a zöld projektek finanszírozása, a zöld befektetések és a fenntartható vállalati működés? Gyere el az április 22-ei Sustainable World - A jövő vállalat konferenciánkra!

Tovább gyűrűző hatások

Az éghajlatváltozás várhatóan jelentős következményekkel jár a Kárpát-medencében az ökoszisztémákra és az emberi tevékenységre nézve egyaránt. A hatásoknak egyik leginkább kitett terület éppen az üvegházgáz-kibocsátás nagy részéért felelős energiaszektor, és mivel az energiatermelés és -ellátás a társadalom és a gazdaság alapvető mozgatórugója, a hatások a gazdaság egész működését befolyásolhatják.

Az erőművek számára az elsődleges kihívást az energiaigények módosulása jelenti. Télen a fűtési energiaszükséglet (elsősorban földgázfogyasztás) mérséklődésére, nyáron a hűtési villamosenergia-szükséglet jelentős bővülése várható és a távhűtés iránti igény is megjelenhet. A Főtáv Zrt.-re vonatkozóan 2019-ben készült éghajlati sérülékenységvizsgálat alapján a fűtési időszaki napi középhőmérsékleteinek átlaga a bázishoz képest 2050-re akár 2 fokot is emelkedhet, míg a legalacsonyabb hőmérséklet akár 5 fokkal is nőhet, ennek következtében pedig a fűtési időszak hossza is rövidül. A hőhullámok várható gyakoribbá válására tekintettel viszont a jelentés szerint célszerű lenne a nagyvárosokban a távhűtés lehetőségeit kielemezni.

A következő években az erőművi hő- és villamosenergia-termelés hűtővíz-ellátása is megváltozik. Míg a felmelegedés miatt fokozódik a hűtési igény, a lehetőségek romlani fognak, a hűtőközeg hőmérsékletének növekedésével ugyanis csökken a teljesítőképesség. Az átlagos évi lefolyás folyóink többségén csökken és gyakrabban alakulhatnak ki hosszan tartó alacsony vízállások.

Így a folyók melegedése és vízhozamváltozása problémákat okozhat a megfelelő hőmérsékletű és mennyiségű hűtővíz rendelkezésre állása szempontjából. A jövő tervezése szempontjából jelentős nehézség, hogy a nagy folyók vízjárására vonatkozóan nem állnak rendelkezésre olyan modellszámítások, amelyek a hosszú távú folyamatokat a klímamodell-eredmények figyelembevételével becsülik.

Magyarországon is több erőmű, így a Paksi Atomerőmű hűtését is a Duna vízével oldják meg Pakson az elmúlt években többször is intézkedési terv lépett életbe, és a termelés korlátozása is belátható közelségbe került az alacsony vízállás, illetve a magas vízhőmérséklet miatt.

A viharok gyakoribbá és hevesebbé válása veszélyezteti a légvezetékeket, áramátalakító berendezéseket, a talaj felázása következtében pedig instabillá válhatnak a tartószerkezetek. Télen a zúzmara, a vizes hóteher és az ónos eső ráfagyása okoz növekvő terhelést a légvezetékeken, a villámcsapás okozta tüzek, az ártereken az elöntések, a dombvidékeken a villámárvíz pedig új kockázatot jelent ezek számára. A kábelvezetékek a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű esővel és az abból származó földcsuszamlással szemben érzékenyek.

Csökkenő gázfogyasztás, -függőség és emisszió

A gyakoribbá váló forró napok fokozzák a villamos energia csúcsterheléseket is, ami nagy kiterjedésű áramkimaradásokat okozhat, de a hőmérséklet emelkedésével az átviteli hálózatok kapacitása is visszaesik. A fogyasztóknak és a szolgáltatóknak számolniuk kell az infrastruktúra működési zavarainak növekvő kockázataival (hosszabb vagy gyakoribb szolgáltatás kiesések), illetve költségnövekedéssel is (biztosítási díjak, egyedi biztonságot növelő beruházások).

A földgázszektorban ugyanakkor országos szinten bizonyos kedvező hatásokkal is lehet számolni – derül ki a kormány által januárban, egyebek mellett az aktualizált Nemzeti Energiastratégiával és a Nemzeti Energia- és Klímatervvel együtt elfogadott Jelentés az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt esetleges hatásainak tudományos értékeléséről című anyagban. A lakosság fogyasztása várhatóan csökkenni fog a melegedő éghajlat miatt és ez nagymértékben befolyásolja a tárolói kapacitások tervezését is.

A tárolói kapacitásokban kevesebb gázmennyiséget kell évről-évre lekötni, ami hozzájárul az ellátásbiztonság kiegyensúlyozottabbá válásához, és a fosszilis energia eltüzeléséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkenését is eredményezheti a lakossági szektorban.

A távhőszolgáltatásban a kockázatok a létesítmény-fenntartási intézkedések keretében nagyrészt kezelhetők, ezért a közvetlen klimatikus hatásokkal szemben a szektor műszaki infrastruktúrája kevéssé érzékeny. A legsúlyosabb problémát a külső fizikai és gazdasági környezetben bekövetkező változások okozhatják: ha zavar áll be a gáz-, villamosenergia- vagy vízszolgáltatásban, a szokásos kialakítású távhő rendszerek működésképtelenné válnak, és a fogyasztók átmenetileg fűtés nélkül maradhatnak. A távhőellátás esetleges zavara mintegy 660 ezer lakás lakóinak okozna kezelhetetlen problémát, alternatív fűtési mód híján. Bizonyos mértékben ezekre is fel lehet készülni alternatív ellátási módok kiépítésével és tartalékok képzésével, de ezek a beavatkozások meglehetősen költségesek, így árnövelő hatásuk is lehet.

Az éghajlatváltozás érinti majd a megújuló energiahordozók rendelkezésre állását is, de a jelentés szerint a változások mértéke (esetenként még iránya is) meglehetősen bizonytalan, ezért hosszabban nem is foglalkozik a kérdéssel.

Lehetséges válaszlépések

A jelentés szerint a szakpolitikai döntéshozatalban a legfontosabb aktuális teendőket a hazai prioritások azonosítása és a hazai szakpolitikai stratégiai dokumentumok (Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, Éghajlatváltozási Cselekvési Terv, Nemzeti Energia- és KlímaTerv, Nemzeti Energiastratégia, Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia), projektek kidolgozása, illetve megvalósítása mellett az EU-s klímapolitika, az Európai Green Deal, a Just Transition Mechanism és a 2021-2027-es uniós támogatások kialakításában való részvétel jelentik.

Az energiapolitika fő tervezési szempontjai között a jelentés néhány kiemelt, de általános pontot is megjelöl. Ezek szerint az energiatermelő és elosztó hálózat „klímabiztossága” szempontjából a tényleges hatásláncok alapján éghajlati kockázati értékelési módszertanfejlesztésre van szükség, majd az éghajlati kockázatokat integrálni is kell az erőművi és az energetikai infrastruktúratervezésbe. Ezen túl, a várható éghajlatváltozás figyelembevételével felül kellene vizsgálni az időjárásfüggő megújuló energiahordozók készleteinek és fenntartható hasznosításának lehetőségeit is, illetve külön is érdemes lenne vizsgálni a geotermia, mint időjárás független megújuló energiaforrás hasznosításának magyarországi lehetőségeit.

Címlapkép: Getty Images

Koronavírus
Koronavírus
OTP
Koronavírus Észak-Olaszország
szentendrei hév megálló
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
2020. március 18.
Lakás Konferencia 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
Online előadás
Online előadás a tőzsdei befektetésekről, kezdőknek.
Koronavírus