matraieromu_mti
Üzlet

Több ezer munkahely szűnhet meg a szén magyarországi eltűnésével, de megvan a megoldás

A megújuló energia iparban, de még inkább az épületek energiahatékonyságának javításához kapcsolódóan a gép- és építőiparban annyi új munkahely jöhetne létre az Észak-magyarországi régióban, mint amennyit a Mátrai Erőmű 2030-ig tervezett "zöld" átalakítása veszélyeztet. Ezzel a létrehozható munkahelyek száma várhatóan 2030-ban még nem, csak 2050 körül éri majd el a szén és a lignit hazai villamosenergia-termelésből való kivezetésével nagy eséllyel megszűnő munkahelyek számát. Az energiahatékonysági ágazat élénkítése ezért a zökkenőmentes dekarbonizációs átmenet kulcsa lehet a régióban az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) jelentése szerint.

A jelentés a 42, az EU-ban található szénrégiót kifejezetten abból a szempontból vizsgálta meg, hogy milyen munkahely-teremtési lehetőségeket kínálnak 2030-ig és 2050-ig a megújuló energia ágazat, valamint az energiahatékonysági beruházások és a kapcsolódó iparágak. A tanulmány emellett azt is igyekezett felbecsülni, hogy a régiókban milyen technikai potenciállal rendelkezik a nap-, a szél-, a bio- és a geotermikus energia, valamint a szén-dioxid-leválasztási technológiák, illetve az energiahatékonysági felújítások energiamegtakarítási potenciálját, valamint a kapcsolódó befektetési igényeket is felméri.

A vizsgált területi egységek több mint fele, 28 régió magas úgynevezett dekarbonizációs potenciállal rendelkezik, 7 régió - köztük Észak-Magyarország - közepes, további 7 pedig korlátozott potenciállal bír. A Mátrai Erőműnek otthont adó régió esetében ez azt jelenti, hogy a jelenlegi, szénnel (lignittel) összefüggő, a kormány stratégiája alapján 2030-ra megszűnő munkahelyek várhatóan nem lesznek teljes mértékben pótolhatóak a zöld iparágakban, legalábbis a következő tíz évben: A JRC becslése szerint az alternatív ágazatokban létrehozható új munkahelyek száma 2030-ban is kevesebb mint 90 százaléka lesz a jelenleg a régióban valamilyen módon a szénnel, illetve lignittel kapcsolatos állások számának.

szénkivezetés állások 1

Napjainkban már csak egyetlen széntüzelésű nagyerőmű, a Mátrai Erőmű üzemel Magyarországon, amely jelenleg Visontán és Bükkábrányban folytat lignit kitermelést. Az erőmű az ország második legnagyobb áramtermelőjeként a teljes hazai villamosenergia-termelés 15 százalékát biztosítja. Ugyanakkor a lignit az egyik legszennyezőbb energiahordozó, így az erőmű a hazai energiatermelő ágazat CO2-kibocsátásának közel 50, a teljes hazai üvegházgáz-kibocsátásnak pedig 14 százalékát adja, emellett egyéb légszennyező anyagok koncentrációjához is jelentősen hozzájárul. Éppen a jelentős CO2-kibocsátás, illetve a kibocsátási kvóta árának emelkedése volt a fő oka annak, hogy az erőmű jelentős veszteséggel zárta 2019-et, és az előző évhez képest kevesebb áramot termelt.

Ezért Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve (NEKT) szerint az egyik legfontosabb dekarbonizációs feladat az erőmű alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiákra – földgázra, napenergiára és az anyagában nem hasznosítható hulladékok energetikai hasznosítására - alapozó átalakítása, ezzel a szén és a lignit kivezetése a hazai villamosenergia-termelésből 2030-ig (lásd keretes írásunkat). A Mátrai Erőmű azonban nem csak energiatermelési, de munkaerőpiaci szempontból is jelentős szereplő: a keleti országrészben az egyetlen szabályozásra alkalmas működő nagyerőmű, valamint jelentős regionális foglalkoztató is, tekintve, hogy az érintett járások lakosságának jelentős része közvetlenül vagy közvetve ebben az iparágban vagy a kapcsolódó vállalkozásoknál dolgozik.

Az erőmű és a két külszíni bánya 2100 főt foglalkoztat, de összesen mintegy 10 000 munkahely kötődik közvetlenül és közvetve az erőműhöz, az érintett családtagok száma pedig eléri a 27 000 főt.

A JRC jelentése szerint a zöld iparágak összesített foglalkoztatási potenciálja a régióban már jelenleg is messze meghaladja a lignittel összefüggő munkahelyek számát, a jelentés szerint közel négy és félszeresen (431%). Ennek nagy többségét az épületek energiahatékonyságának javításával kapcsolatos foglalkoztatási potenciál teszi ki, ezért a jelentés szerint az ágazat élénkítése a zökkenőmentes regionális átmenet kulcsa lehet. A nap-, szél- és bioenergia (biomassza és biogáz) iparágak által a régióban összesen biztosított munkahelyek száma 2030-ig a jelentés szerint csak minimálisan emelkedik, így valamivel több mint 700 ilyen állás lehet a térségben tíz év múlva. A megújuló energiával kapcsolatos foglalkoztatási potenciál 2030 után jelentősen bővülhet, és 2050-ben már csaknem megegyezhet a szénhez kapcsolódó mai foglalkoztatás méretével, főként a biomasszával kapcsolatos foglalkoztatás által.

Az épületek energiahatékonyságának javításával kapcsolatos potenciális új munkahelyek száma jóval magasabb, a jelentés szerint körülbelül 8800. A magyar ingatlanállomány általános állapota alapján az energiahatékonyságot javító komplex energetikai felújításokra pedig amúgy is égetően nagy szükség van, amelyekkel nem csak az ország rezsije és üvegházgáz-kibocsátása, de földgáz-függősége is érdemben mérsékelhető lenne. Összességében tehát nem csak az erőműben és bányáiban ma létező 2100 munkahely pótolható a zöld iparágak által, hanem az erőműhöz közvetve kötődő további mintegy 8000 munkahely is. A jelentés azonban nem tartja valószínűnek, hogy az új állások száma 2030-ban elérné a megszűnő munkahelyek számát, a továbbiak pedig a szabályozási környezet alakulásától függenek.

szénkivezetés állások 2

A szabályozási környezet fontosságára világít rá az is, hogy bár a régió kedvező adottságokkal rendelkezik a szélenergia tekintetében is, ugyanakkor a szélerőművek telepítésére vonatkozó regionális korlátozások miatt a jelentés a technikai potenciált nullának veszi. A napenergia regionális hasznosítása jóval nagyobb lehetőség, a jelentés mintegy 12 gigawattra teszi a technikai potenciált. (Összevetésül, a NEKT 2030-ra országos szinten összességében körülbelül 6,5 GW fotovoltaikus kapacitással számol.) Az ezzel előállítható villamos energia mennyiségét évi közel 12 000 gigawattórára becsüli, ami önmagában több mint kétszerese a Mátrai Erőmű éves termelésének. (A napenergia időjárásfüggő jellegét, a ligniterőműnél kisebb rendelkezésre állását és szabályozhatóságát most nem részletezve.)

szénkivezetés állások 3

A régióban telepíthető bioenergia kapacitás technikai potenciálja ennél jóval szerényebb, valamivel több, mint 300 megawatt, míg a geotermikus energiáé 100 MW körüli a jelentés szerint. Ugyancsak jelentős primerenergia-megtakarítási potenciál rejlik az épületek energiahatékonyságának javításában. A közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó standard teljes megvalósításához a régióban 7130 gigawattóra elméleti energiamegtakarítási potenciál fűződik, a költségoptimalizált energiahatékonyság-javítás elméleti potenciálja 5610, de 2050-ig változatlan trendet feltételezve is 2870 gigawattóra az elméleti megtakarítási potenciál. Összevetésül, tavaly Magyarország teljes villamosenergia-fogyasztása 45 660 gigawattóra volt.

A jelentés szerint ahhoz, hogy 2030-ban rendelkezésre álljon a prognosztizált 717 munkahely a megújuló iparágakban, összesen mintegy 70 millió euró tőkebefektetésre lesz szükség a régióban, ami tízéves távlatban egyáltalán nem tűnik soknak. Jóval nagyobbak az épületek energiahatékonyságának javításához, illetve az ezen a területen teremthető munkahelyek létrehozásának kapcsolódó befektetési igényei, melyek elérhetik a 12,5-25,3 milliárd eurót is.

Különös figyelem a munkaerőpiacra

A jelentést az Európai Zöld Megállapodásról (European Green Deal) szóló közlemény elfogadását és az EU Méltányos Átállási Mechanizmusának (Just Transition Mechanism, JTM) bejelentésétkövetően publikálták, amelynek célja a klímasemlegességre való áttérés által leginkább érintett közösségek támogatása 2050-ig, különösen az EU szénrégióiban. Magyarországon ilyen a részben éppen szociális okokból állami kézbe kerülőlignitalapú Mátrai Erőmű térsége, amelynek zöldítése a kormány januárban elfogadott új energia- és klímastratégiájának is hangsúlyos eleme.

Egyebek mellett vizsgálat tárgyát képezi egy új gázturbinás erőmű felépítése az erőmű telephelyén, amely különösen a keleti országrész ellátásbiztonsága szempontjából fontos, új fotovoltaikus erőmű és ipari energiatároló egység építése, valamint az anyagában nem hasznosítható hulladékok energetikai hasznosítása. A Mátrai Erőmű telephelye és a régió jó lehetőséget kínál olyan alacsony karbon-intenzitású energiatermelési és energiatárolási projektek megvalósítására, amely által más területek tehermentesíthetők. Mivel az erőmű komoly társadalmi-gazdasági hatást gyakorol a szűkebb térségén belül, beleértve a munkahelyek megteremtését és fenntartását, indirekt munkahely-teremtést a kapcsolódó vállalkozásokban vagy a helyi adóbevételeket, a revitalizáció során különös figyelmet kell fordítani a térség gazdaságának és munkaerőpiacának diverzifikációjára és az igazságos átmenetre („Just Transition”), és indokolt felkészülni az érintett régióban a foglalkoztatottak átképzésére is - hangsúlyozza az állami stratégia.

A "Tiszta energia technológiák a szénrégiókban: munkahelyteremtési és növekedési lehetőségek" című jelentés teljes terjedelemben, angol nyelven letölthető innen.

Címlapkép: MTI / Komka Péter

Ola
New Yorki tőzsde
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. május 19.
Portfolio HR Revolution 2020
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Elemző / Vezető elemző

Elemző / Vezető elemző
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
katonaság koronavírus járvány