Duna
Üzlet

A világon egyedülálló megoldással aknázhatják ki a Duna titokzatos hőforrásait

Helyenként sajátos, világviszonylatban is egyedülálló megoldások alkalmazásával, egyebek mellett egy, a Dunán úszó mesterséges sziget kialakításával is Budapest fűtésének jelentős részét ki lehetne váltani olcsó és tiszta hazai megújuló energiaforrással, de a város páratlan adottságai egyes területeken a geotermikus alapú hűtést és villamosenergia-termelést is lehetővé tennék.

Mint beszámoltunk róla, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) gondozásában júniusban megjelent Geotermikus Budapest című kiadvány szerint a főváros területén kiaknázható és hasznosítható geotermikus energia már a közeljövőben jelentős szerepet vállalhat Budapest távhőellátásában. A főváros geotermikus adottságai ugyanakkor lokálisan rendkívül változékonyságot mutatnak, így egy-egy kerületen belül is helyről-helyre eltérő módon lehet a föld hőenergiáját hasznosítani.

Ez bizonyos városrészekben sajátos geotermikus hasznosítási lehetőségeket kínál, melyek jelenleg még innovatív ötletek, esetleg megvalósíthatósági előtanulmányok szintjén léteznek, de a közeli jövőben megvalósulásukra nagy valószínűséggel számítani lehet a MEKH szerint.

Kedvező lehetőséget jelenthet akár több geotermikus rendszer kialakításához is például a kőbányai, vízzel telt hatalmas pincerendszer, melynek hossza meghaladja a 30 kilométert is. A sörgyárak intenzív víztermelése miatt a kőbányai kutak vízszintje közel 100 méterrel süllyedt a 19. század végétől a 20. század végéig, de még jóval távolabb is jelentős vízszintsüllyedéseket okozott. Az 1990-es évek közepére ennek következtében a sörgyárak és a környező ipari üzemek és fürdők többsége is befejezte a helyi karsztos tároló vizének a termelését. Ebből adódóan a vízszintek ismét emelkedni kezdtek, és már az eredeti, kitermelés előtti állapotokat közelítik, a pince- és üregrendszerek jó része pedig megtelt vízzel.

Víztermelések előtti valószínű természetes vízszint

A MEKH szerint az alapos állapotfelmérést, hatásvizsgálatot és modellezést követően a vízkivételi és visszatáplálási helyszínek megfelelő helyen történő kialakításával és a kapcsolódó vizes hőszivattyús rendszerek üzemeltetésével nagy hőpotenciál lenne hasznosítható Kőbányán, egyidejűleg a mérnökgeológiai, pincevizesedési problémák is kezelhetőbbé válhatnak.

A kiadvány egyik legérdekesebb része a mára jórészt feledésbe merült egykori Fürdő-sziget vagy -zátony térségének sajátos geotermikus hasznosítási lehetőségeit járja körül. Budapest vízrajza a jelenlegitől nagyban különbözött még a történelmi időkben is, a Duna például 50-100 méterrel szélesebb volt, és sokkal több szigettel rendelkezett. A Fürdő-sziget az óbudai Duna-szakasz jellegzetes, évszázadokon át hasznosított képződménye volt, itt fakadtak ugyanis a legnagyobb hozamú természetes fővárosi hévforrások. A szigetet azonban 1874-ben – kizárólag a hajózási szempontok alapján döntve – elkotorták, így az elmúlt 143 évben a főváros e kiemelkedő természeti értékének hasznosítási lehetősége gyakorlatilag megszűnt, sőt a sziget léte is elfelejtődött.

Pedig az egykori Fürdő-sziget helyén fakadó, jelenleg a Dunát tápláló úgynevezett szökevényforrások jelentik Budapest egyik legnagyobb kihasználatlan hévízkészletét, melynek közeljövőben történő megvalósulására számítani lehet a MEKH szerint.

A sziget környezetéről fennmaradt adatokat összegyűjtve és újraértékelve a hasznosítás energetikai és környezeti előnyeit, majd konkrét műszaki javaslatokat mutató tanulmány készült, mely révén rekonstruálták a sziget elhelyezkedését. A korábbi leírásokkal és térképekkel szemben a hévforrások szigete nem a jelenlegi folyómeder közepén, hanem a mai pesti part mellett, közvetlenül a Dagály fürdő előtt helyezkedhetett el. Az alábbi ábra a Fürdő-sziget becsült körvonalát ábrázolja, négy eltérő archív térkép mai állapotra való illesztése szerint, a földtani adatpontok jelölésével.

Fürdő-sziget becsült körvonala

Valószínűsíthető, hogy nem csak a legnagyobb hozamú fővárosi szökevényforrás helye lett itt azonosítva, de az is, hogy a hévíztároló gyakorlatilag a felszínen található, a pesti parttól mindössze 110 méterre. (Nem csak a pesti oldal előtti terület perspektivikus ilyen szempontból, de a Hajógyári-sziget is – a sziget déli végén, Diocletianus császár palotájánál még a római időben fakadtak források, ezek szeizmikus méréssel előkészített kutatása a terület fejlesztése kapcsán erősen indokolt.)

Mivel forrásterületről van szó, felszökő artézi víz nyerhető ki, a termelés nem igényel energiabefektetést; a kitermelt és használt lehűlt víz a folyóba bárhol visszaengedhető, hiszen amúgy is oda jutna, és források vizét jogszabály szerint sem kell visszasajtolni. Ezért a visszatáplálásra sem kell energiát fogyasztani, és a Duna vízminősége, illetve vízmérlege sem változik. A bejövő víz hőmérséklete szabályozható egyidejű Duna-víz-termelés révén, ezzel optimalizálható a hőszivattyús temperálás mind a téli, mind a nyári szezonban. Az ilyen „langyos” hévizes rendszer energiahatékonysági tényezője kimagasló, a hévíz akár a pesti oldalon, akár a Hajógyári-szigeten felhasználható, és fűtési potenciálja alapján nemcsak a helyi épületek, de a környező irodaházak és lakótelepek egy részének kifűtésére is felhasználható.

A valamikori Fürdő-sziget helyén, a Duna medrében fakadó hévforrások hasznosítása többféleképpen is megoldható lenne.

Például megvalósítható lenne egy, a világon egyedülálló, a forrás fölött elhelyezett, flexibilis úszó platform, amelyre csak vízről megközelíthető, mesterséges úszósziget termálfürdőt vagy szállodahajót lehetne építeni, a mederfenéken pedig a Duna két partjánál társas- és irodaházak fűtőcsővezeték-gyűjtő rendszerét lehetne lefektetni.

A kitermelés persze jókora kihívásokkal is járna. Például a hévízkitermelésnek a Duna vizétől való teljes elszeparálása, baktériummentessége nehéz, palackozásra érdemesebb inkább a meglévő parti kutak vizét felhasználni; ezen túl a víztermelés mellett érdemes lehet a közvetlen mederkontaktus részleges lefojtására, cementezésére is törekedni.

Az alábbi ábra egy úgynevezett hasznosítási vázrajzot mutat be a Dagály kútjától a meder közepéig haladó elvi szelvényen. Amint az ábrán is látszik, a folyómederben a meder aljáig felnyúló, úgynevezett alaphegységi kibúvás létét is kimutatták. E kiemelt szerkezet helyét archív térképi és fúrási adatok mellett konkrét vízi szeizmikus mérés is jelzi. A vízzáró rétegek sötét színnel vannak elkülönítve a termálvíztartó rétegekben, zöld színnel jelölve két 150 méter hosszúságú, 45, illetve egy 30 fokban lemélyített fúrás, piros színnel pedig két lehetséges vízszintesbe forduló csősajtolási nyomvonal.

Volt Fürdő-sziget szökevényforrások

A kiadvány a főváros geotermikus alapú nyári hűtési lehetőségeiről is említést tesz. A Budai-hegységnél a hideg karsztos területen 18-26 fokos állandó vízhőmérsékletű területeknél lehetséges úgynevezett fordított üzem, azaz nyári hűtési csúcsidény. Ilyen rendszerek a Csillaghegyi Árpád strand, a Római fürdő, a Rác és Lukács fürdő közvetlen környezetében azonban nem létesíthetők, mivel a nyári vízkivétel a fürdők fő vízigényével esik egybe. Az elsődleges műszaki akadályt a sűrűn beépített területen a termelőkutakat a visszatápláló kutakkal a felszínen összekötő vezeték kialakítása jelenti, melynek folyóméterára nagy eséllyel a kútfúrási árat is meghaladja. Emiatt a mély geotermia másik korlátja a telektulajdonosok együttműködésének hiánya; a kitermelő és betápláló rendszert két külön telekre célszerű helyezni, a tapasztalatok szerint viszont ez többnyire azonnali elutasítást eredményez. Erre tekintettel érdemes lehet a felszíntől 5-25 fokban ferdített fúrásokat mélyíteni, így a mély, rétegbeli termelési és betáplálási pont távolabb kerül egymástól, míg a felszíni vezeték hossza lerövidül.

A geotermikus hasznosítások telepítésének másodlagos haszna lehet a felszín közelében jelentkező magasabb városi hőmérsékletek csökkentése is. Megfelelő telepítésű hűtő-fűtőgeotermikus rendszerek, elsősorban a sekély nyílt rendszerek a városi klíma javítására, a nagyrészt emberi tevékenységből eredő "városi hősziget" hatás csökkentésére is fenntartható megoldási lehetőséget jelentenek (nagymértékben integrált geotermikus és vízgazdálkodás kialakítása révén). Budapesten szintén megfigyelhető a „városi hősziget”, a város jó részén a környező beépítetlen részekhez képest a hőmérséklet valamennyi év- és napszakban magasabb. A város belterületén bizonyos időjárási helyzetekben több fokkal melegebb van, mint a peremkerületekben, és ez a különbség hosszabb idő átlagában is megmutatkozik. 

Hőmérséklet

A kiadvány szerint Budapest geológiája geotermikus alapú energiatermelésre általánosan alkalmas.

Rendkívül hatékonyan, alacsony fajlagos költségráfordítással hévízes vagy akár hideg vizes alapú hőszivattyús ellátásra lehetne átállítani a lakótelepek és az irodaház-negyedek jó részét, különösen Angyalföldön, a Csepel-szigeten, Őrmezőn, Kelenföldön és Újpesten. Kelenföld, Kispest és Újpest gázalapú távfűtő központjainál a gázfelhasználást 30-50 százalékban kiválthatná termálvízalapú fűtés, Rákospalota esetében pedig a teljes átállás is megvalósítható. Budapest egyes részein még geotermikus alapú villamosenergia-termelésre is mód nyílhat.

Igaz, erre, mint lehetőségre még nagy mélységű kutak telepítése esetén sem érdemes számítani, az efféle hasznosítás csak korlátozott mértékben, gazdaságilag másodlagos módon képzelhető el a város legkeletibb részein, Ferihegy és Rákosszentmihály térségében.

A mind több, különféle technológiával megvalósított beruházás ellenére még mindig csekély a főváros geotermikus potenciáljának kihasználtsága. (Az első kifejezetten fűtési célú víztermelő-besajtoló kútpár létesítése Budapesten mindössze 2020-ra zárult le a BKV Örs vezér terénél levő járműtelepének területén.) Az utóbbi évtizedekben megvalósult fejlesztések többségét az építőipari, pénzügyi szemlélet határozta meg, az energetikai, környezetvédelmi és vízügyi megfontolások nem vagy alig játszottak szerepet. A tudományos kutatás megszűnt, még a megvalósult eredményes rendszerek dokumentálása is egyre inkább kezdett leépülni. Ezért a MEKH kiadványában javaslatot tesz egy egységes, innovatív, nyílt, online hozzáférhető geotermikus fejlesztési terv megalkotására, amely rendszerűvé tenné a földtani és hidrogeológiai adatbázist, és amelyben szorosan kapcsolódhatnának a lokális beavatkozásokból származó információk, értékelések, modellfejlesztések, illetve a szükséges monitoringműködtetések. Jó hír mindenesetre, hogy a jelentés szerint "mostanában" szemlélet-, illetve irányváltás kezdődött a területen, ami várhatóan a következő években is folytatódik, és amit maga a kiadvány is elő kíván segíteni.

Az Állatkerti geotermikus fejlesztés

Termálkút hulladékhőjének hasznosítására már megvalósult, jó példát jelent a Fővárosi Állat- és Növénykert rendszere. A nemzetközileg is példaértékű projekt elsődleges célja a Széchenyi fürdő termálvíze felesleges hőmennyiségének hatékony hasznosítása az állatkert épületeinek fűtésére és használatimelegvíz-előállítására, amely az eddigi üzemeltetési tapasztalatok alapján – a jelenlegi üzemi körülmények között – az intézmény fosszilis energiahordozó- (földgáz-) felhasználásának mintegy 30 százalékát képes kiváltani.

A 2012. január 1-jétől üzemelő rendszer összköltsége 395 258 000 forint volt, amelynek nagy részét, 237 154 800 forintot európai uniós pályázati támogatás fedezett. A fennmaradó önrész a földgáz kiváltásának köszönhetően mindössze kevesebb, mint hét év alatt megtérült, miközben jókora megtakarítást sikerült elérni a szén-dioxid-kibocsátásban is, emellett bevételhez jut a Főtáv Zrt. és a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. is, utóbbi pedig a hűtési villamosigény-szükséglet csökkenésével megtakarítást is megvalósít. (A tervekben a mintegy 17 000 négyzetméter alapterületű, kérdésessé vált sorsú Biodóm energiaellátásában is szerepet szántak a Széchényi gyógyfürdő termálhőjének hasznosításának).

Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Róka László 

koronavirus_roller_gyerek
spanyolország turizmus tengerpart
bullbear
shutterstock_526779460hotel bécs
vakcina oltás
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 7.
Private Investor Day 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Újságíró

Újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
koronavirus_roller_gyerek