Kílma
Üzlet

Ez az igazi kihívás: ma még nem létező technológiákkal kellene megmenteni a Földet

Fennáll a veszély, hogy a koronavírus-járvány által okozott egészségügyi veszélyhelyzet és gazdasági válság hatására gyengülhet a tiszta energia technológiák fejlesztését célzó innovációs tevékenység, miközben éppen az erőfeszítések fokozására lenne szükség a klímaváltozás megfékezése érdekében. Amennyiben pedig nem sikerül gyorsítani a kibocsátáscsökkentést lehetővé tevő új megoldások kutatását és fejlesztését, úgy a klímasemlegesség sem lesz elérhető 2050-re - áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új jelentésében (Clear Energy Innovation).

A klímaváltozás elleni intézkedésekre vonatkozó nagy horderejű kormányzati ígéretek és a ma rendelkezésre álló tiszta energia technológiák fejlettségi állapota között erős ellentmondás figyelhető meg az IEA szerint. Ugyanis, bár a jelenleg alkalmazott technológiák ma még jelentősen képesek hozzájárulni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, de a nettó nulla (vagyis a negatív emisszió technológiákkal ellensúlyozható) emissziós szint eléréséhez már egyértelműen elégtelenek, még erősebb politikai támogatás esetén is.

Az energiahatékonyság és a megújuló energia technológiák alapvetően szükségesek a klímacélok eléréséhez, azonban az üvegházgáz-kibocsátás jókora részét kitevő területeken az emisszió csak más technológiák alkalmazásával oldható meg. Számos, ma már elérhető tiszta energia technológia esetében további munkára van szükség a költségek csökkentése és a telepítések felgyorsítása érdekében.

A hajózás, repülés vagy az olyan nehézipari szektorok, mint az acél-, a cement- és vegyipar dekarbonizálása pedig nagyrészt olyan új technológiák fejlődésétől, fejlesztésétől függ, melyek még nincsenek használatban.

Az új technológiák megjelenésének elősegítésében és a már meglévők további tökéletesítésében az innováció jelenti a kulcsot. Miután egy új találmány ötlete megszületik, végig kell járnia a gyakran hosszadalmas innovációs folyamat négy fő stádiumát - prototípus, demonstráció, korai elfogadás/éretlen stádium, érett technológia, a siker pedig még ezt követően sem garantált. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint figyelmeztető, hogy például a LED- vagy a lítiumion-akkumulátor technológia is csak 10-30 év alatt jutott el az első prototípusoktól a tömeges piaci jelenlétig.

Az energetikai innovációs tevékenység, illetve kormányzati támogatásának fokozása már csak azért is elengedhetetlen, mert az üvegházhatású gázok nulla közeli szintre csökkentéséhez számos különféle technológia változatos alkalmazására van szükség a gazdaság egészében. A klímasemlegesség elérését lehetővé tevő kulcstechnológiák többségét már ma is ismerjük, messze nem mindegyikük van azonban kész, "bevethető" fejlettségi állapotban.

A felszámolandó emisszió nagy részének "eltüntetése" olyan technológiáktól remélhető reálisan az IEA szerint, amelyek ma még csak prototípusként léteznek (17%), demonstrációs szakaszban (17%) vagy a korai elfogadás stádiumában vannak (41%). A már ma is érettnek tekinthető technológiákkal mindössze a teljes emissziócsökkentés mintegy 25 százalékát lehetne elvégezni.

co2 kibocsátás csökkentés

Az Energiaügynökség szerint ezért sürgősen intézkedéseket kell tenni az energetikai innováció felgyorsítása érdekében. A jelentésben vizsgált gyorsabb innovációs forgatókönyv (Faster Innovation Case) ennek lehetőségeit járja körül a fenntarthatósági célok tükrében. Bár a technológiai fejlődés folyamata többnyire nem lineáris, az emberiség előtt álló innovációs munka nagyságát jól érzékelteti például, hogy a klímacél elérése érdekében a forgatókönyv szerint mostantól 2050-ig havonta két új hidrogénalapú acélműnek kellene üzembe állnia, miközben a technológia ma még csak prototípusként létezik. Egy másik példa: a század közepéig évente 90 olyan új biomassza, illetve biogáz erőművet kellene építeni, mely képes az általa termelt szén-dioxid leválasztására és tárolására. Napjainkban csupán egyetlen ilyen nagyméretű erőmű működik.

A következő, klímavédelem szempontjából kulcsfontosságú évtizedek energetikai innovációjának üteme elsősorban a kormányok által napjainkban folytatott politika eredménye lesz. Ha nem sikerül felgyorsítani, az később nagy eséllyel nagyobb erőfeszítéseket követelne meg a kormányoktól.

Az elégtelen innováció hatására az olyan kulcstechnológiák tőkeköltsége, mint az elektrolizátorok, jóval magasabban alakulhat már 2030-ban annál, mint ha az innovációs tevékenység a lehető legtámogatóbb szabályozási környezetet élvezné. Ez a technológiák tömeggyártását és terjedését is lassítaná, végső soron pedig az egyébként 2050-re célként kitűzött klímasemlegesség elérése a távolabbi jövőbe tolódna.

A beruházási ciklusok klímacélokkal történő összehangolása nagy piacokat hozhat létre az új technológiák számára, és ezzel hatalmas mennyiségű potenciális kibocsátáscsökkentés "beragadása" előzhető meg - szögezi le az IEA. Egyes energiaágazatok számára a 2050-es év már csak egy beruházási ciklussal van odébb, így kritikus jelentősége van a beruházások ütemezésének és az új technológiák rendelkezésre állásának. Különösen hatékony lehet a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások, valamint a kulcsfontosságú demonstrációs projektekbe történő beruházások növelése a legnagyobb kihívást jelentő ágazatokban. Ha az acél-, cement- és vegyiparban a megfelelő technológiák időben elérhetik a piacot ahhoz, hogy a következő (2030 körül kezdődő) felújítási időszakban már érdemi szerepük legyen, akkor közel 60 milliárd tonna CO2 kibocsátását tudnák megelőzni. A ma prototípus és demonstrációs stádiumban létező technológiák beruházási igénye a következő húsz évben globálisan évi átlag 350 milliárd dollár körül alakulhat az Energiaügynökség szerint.

Nehézipari szektorok lehetséges co2 kibocsátás csökkentési pályája

Míg az innováció fokozására lenne szükség, a világjárvány olyan jelentős gazdasági veszteségeket eredményezett, amelyek miatt gyengül az új technológiák kifejlesztését és piacra vitelét lehetővé tevő globális kapacitás, a piaci és politikai bizonytalanságok pedig a vállalkozók által elérhető finanszírozási források zsugorodásával fenyegetnek. Az IEA korábbi jelentéseihez hasonlóan most is hangsúlyozza, a kormányok szerepe messze túlterjed a kutatás-fejlesztési projektek támogatásánál: nemzeti célokat és prioritásokat határoznak meg, befolyásolják a piaci várakozásokat, biztosítják a tudás áramlását, fejlesztik az alapvető infrastruktúrát, és lehetővé teszik, hogy nagy demonstrációs projektek megvalósulhassanak.

Ha a kormányok felnőnek a Covid-19-válság által teremtett kihíváshoz, akkor meglesz a lehetőségük a tiszta energia innováció felgyorsítására. Ez világszerte összesen hozzávetőleg 750 ezer munkahely megőrzéséhez járulhat hozzá az energetikai k+f területén, de egyben stratégiai lehetőséget is jelenthet a kormányoknak arra, hogy biztosítsák, iparuk erősebben és piacképesebben kerülhet ki a válságból.

Az IEA szerint bizonyos területek azonnali figyelmet követelnek a gazdasági tevékenység fellendítésére törekvő kormányoktól. Különösen lényeges, hogy a k+f finanszírozását 2025-ig a tervezett szinten tartsák, a stratégiai területeken pedig emeljék azt a kormányok. A piaci alapú szakpolitika és finanszírozás segíthet megnövelni a kis moduláris technológiák értékláncát, mint ahogyan például a napelemek esetében is történt, jelentősen meggyorsítva a technológiai haladást. A technológiák közötti szinergiák kiaknázása a különféle szektorokban egy, az innováció előtt nagyobb lehetőségeket nyitó viszonylag olcsó utat jelent - jó példa e téren az elemek, elektrolizátorok és üzemanyagcellák fejlesztését lehetővé tevő elektrokémia.

Az alábbi elvek az IEA szerint az energetikai technológiákkal és az energiaátmenettel foglalkozó valamennyi politikai döntéshozó és stratégia szempontjából relevánsak, elsősorban azonban a nettó nulla kibocsátási célt az energiabiztonság fenntartása mellett elérni kívánó kormányok számára:

  1. Prioritások meghatározása, nyomon követése és beállítása.
  2. Az állami kutatás-fejlesztés és a piacvezérelt társasági innováció fokozása.
  3. Az értéklánc minden szemének kiemelt kezelése.
  4. A beruházási kockázatok megosztását lehetővé tevő infrastruktúra építése.
  5. A globális lehetőségek kiaknázása a helyi siker érdekében.

(A jelentés teljes terjedelemben angol nyelven itt letölthető.)

Címlapkép forrása: Florian Gaertner/Photothek via Getty Images

izernorbertmti
Lai
iskola oktatás tanár pedagógus
Frankfurti tőzsde
raiffeisen bank_getty
trump
trump
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző, elemző

Junior elemző, elemző
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
Lai