veresmihaly01
Üzlet

Már több mint egymillióan használják a magyar közlekedési e-jegyet, új fejlesztések készülnek

A koronavírus-járvány alatt sem állt meg az élet a Nemzeti Mobilfizetési Zrt-nél: a Volánbusznál, a GYSEV-nél és több vidéki nagyvárosban vezették be a közlekedési mobiljegyet, amely ma már egy országos lefedettségű szolgáltatásnak számít. A MÁV csatlakozására már felkészültek, és az azonnali fizetés integrációját is megkezdték a rendszerhez. Veres Mihály, a társaság vezérigazgatója azt is elárulta lapunknak, új, a fenntartható, élhető várost támogató termékeket, szolgáltatásokat fejlesztenek.

A mobilfizetésről, az elektronikus fizetési piac trendjeiről is szó lesz a Portfolio szeptember 3-ai Financial and Corporate IT konferenciáján. A konferenciára a jelentkezést megnyitottuk, érdemes eljönni!

A COVID-járvány hogyan érintette a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. üzleti területeit?

Kettős módon érintett minket. Egyrészt a közterületi parkolás április 6-ával ingyenes lett június végéig minden városban, így a parkolási tranzakciók eltűntek, és az autópálya-matrica forgalom is komoly visszaesést szenvedett el, vagyis a klasszikus szolgáltatásaink visszaestek. De nagy lehetőséget jelentett a bővülésre a közlekedési mobiljegy, bár a közösségi közlekedési forgalom 10-20 százalékára esett vissza, a szolgáltatók részéről a kontaktusmentes megoldások iránt felfutott a kereslet. A veszélyhelyzet miatt meg kellett szüntetni az első ajtós felszállást a buszközlekedésben, a sofőröknél nem lehetett jegyet váltani, ezért a szolgáltatók elektronikus megoldást kerestek.

A közlekedési mobiljegy szolgáltatást országos szintre terjesztettük ki, ebben az első nagy lépés volt, hogy a Volánbusz a helyi és helyközi járatokon bevezette a mobiljegyet.

A pandémia idején, távoli munkavégzéssel két hét alatt vezettük be a szolgáltatást a Volánbusznál, majd őket további szolgáltatók követték. Nagyon sok negatívum mellett a járvány teremtette helyzet hozzásegített minket ahhoz, hogy egy újabb országos lefedettségű szolgáltatást tudjunk elindítani. Ahogy az utasforgalom elkezdett növekedni az élet újraindulásával, most az a feladatunk, hogy az utasokat a rendszer használatára ösztönözzük. A főváros miatt már korábban is volt viszonteladó a rendszerben, amihez csatlakozhatnak az új szolgáltatók, a volánbusz és több vidéki város után már a vasúton is ott vagyunk, a GYSEV-nél is lehet már közlekedési mobiljegyet venni.

A MÁV már rendelkezik egy elektronikus jegytípussal. Volna értelme ennek ellenére csatlakozniuk a mobilfizetési rendszerhez?

Volna értelme, hiszen így a felhasználók egységesen, ugyanolyan módon tudnának utazni a vasúton, a Volánbusz járatain vagy Miskolcon, tehát a felhasználó nem fog idegenkedni tőle.

Mi már dolgoztunk ezen a fejlesztésen, mi készen állunk, a MÁV-on múlik, hogy mikor csatlakoznak.

A digitális belépőjegyek is egyre több helyen érhetők el, mennyien váltanak így jegyet?

A forgalom ezen a szolgáltatási ágon is erősen megcsappant a járvány beütése után, mivel az intézmények jó része bezárt. De ennek ellenére elkezdtünk készülni a szolgáltatás bevezetésére új ügyfeleknél, mert azt tapasztaltuk, hogy a pandémia miatt az intézmények ebbe az irányba mozdultak el. Ezen most egy külön csapat dolgozik, amely csak a belépőjegy típusú szolgáltatás piaci bevezetésével foglalkozik.

A területen egyelőre nem számítunk nagy piaci volumenre, de ha ezt fel tudjuk futtatni, és egyre több intézmény, szórakoztató-központ csatlakozik hozzánk, az komoly felhasználói volument hozhat. A belépőjegynél és a közlekedési mobiljegynél elmozdultunk a korábbi üzleti modelltől, itt már nincs kényelmi díj, az elektronikus és a sima jegy ára megegyezik. A közlekedési mobiljegy bevezetése óta 1 millióval nőtt a felhasználók száma, már 3,5 millió főnél járunk most.

A különböző termékeket kombinálni is lehet egymással: például egy állatkerti belépőjegyhez buszjegyet lehet venni csomagban, akár kedvezőbb díjért, ezzel ösztönözve a közösségi közlekedés használatát. Ehhez hasonló smart szolgáltatásokkal lehet terelni az embereket a fenntarthatóság irányába.   

A parkolás digitális fizetésének területén látszik-e változás a krízishelyzet után? Milyen innovatív megoldások léteznek a parkolási díj fizetése, az ellenőrzés kapcsán?

Ma már öt helyen működik az országban olyan típusú parkolási rendszer, amely a behajtást figyeli egy adott területre, és a parkolási díjszedést is itt elektronikus platformra lehet terelni. Az ingyenes parkolás után most a városok is újragondolják, hogyan használják a parkolást forgalomszervező eszközként, és hogy hogyan lehetne a parkolási rendszereket hatékonyabban üzemeltetni.  Érdemes a városokban platform szinten működteti a parkolást, a behajtást. Mi a rendszerünket eleve úgy alakítjuk, hogy ezeknek az elvárásoknak megfeleljen.

Ahhoz, hogy egy város a mindennapokhoz rugalmasan tudjon igazodni, a parkolásnak is el kell mozdulnia a digitalizáció irányába. A parkoló automatákat is el lehetne hagyni a rendszerből, ma már annyian használják a mobilfizetési megoldásokat, hogy ez már megtehető. A parkolóautomaták nem csak drágák, hanem le vannak betonozva, ezeket nem lehet egykönnyen áthelyezni, az informatikai rendszereket viszont sokkal könnyebben lehet az élethez, a változásokhoz igazítani. Egy korszerű parkolási rendszer segíti a közlekedést, segíti a dugók mérséklését, a környezetterhelés csökkentését akár azzal, hogy dinamikusan változó tarifákat alkalmaz. Ez nagy váltás lenne, de a jövő parkolási rendszere úgy nézhet ki, hogy amikor be szeretnék menni a városba, akkor kapok információt arról, hogy milyen a forgalom nagysága, mennyire telítettek a helyek, és attól függően, hogy mennyi hely maradt szabadon, olcsóbb vagy drágább a parkolás. Időben is a hosszabb időtávok egyre drágábbak lehetnének, ezzel is arra ösztönözve, hogy amint lehet, szabadítsa fel a helyet az autós.

Milyen termékek, szolgáltatások fejlesztésére készülnek a közeljövőben?

Szeretnénk egyre több olyan innovatív szolgáltatással megjelenni, amely a fenntartható, élhető várost támogatja azzal, hogy tudatos fogyasztók legyünk a városban, tudatosan használjuk a város szolgáltatásait, infrastruktúráját. Nálunk egy nagy innovációs projekt fut, mely a körkörös gazdaság témakörével foglalkozik, amelyben mi komoly potenciált látunk. Komoly szolgáltatás- és termékfejlesztési lehetőséget nem csak magunknak, hanem a hazai IT-szektornak is. Egy város megfelelő ösztönzőkkel képes az ottlakókat például a tömegközlekedésre buzdítani, vagy a szemetelés ellen küzdeni. Ez a nap végén komoly költségmegtakarításokkal járhat. A célunk az, hogy egy olyan ökoszisztémát hozzunk létre, ami a város erőforrásainak és szolgáltatásainak optimális felhasználásában segíthet.

Márciusban elindult az azonnali fizetési rendszer Magyarországon, tervezik-e, hogy a rendszerre épülő fizetési módozatot vezetnek be? Hol lehet helye egy ilyen újfajta fizetési megoldásnak?

Mi is megkezdtük az azonnali fizetési rendszer integrációját, és úgy gondoljuk, hogy a QR-kódos fizetés most fog igazán felfutni Magyarországon. A QR-kód, mint technológia, nagyon gyorsan elterjedhet, ebben a hónapban már majdnem minden autóbuszon ott lesznek a QR-kódjaink, a felhasználókban kialakul az a készség, hogy hogyan kell egy QR-kódot beolvasni. Bízunk benne, hogy az a több millió felhasználó, amely a közlekedési jegyet használja, majd más helyzeteben is, például fizetésre is szívesen előveszi a mobilját.

Az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) – mely a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. kezdeményezésére jött létre - februárban egy európai ernyőszervezet, a European Digital Finance Association (EDFA) alapító tagja lett. Min dolgozik most az európai szervezet, milyen uniós szabályozási változásokat szeretnének elérni a payment és fintech iparágban?

A European Digital Finance Associationt alapjait az EFISZ és cseh partnere egy V4-es projekt keretében hozta létre, a szervezethez kilenc ország szervezetei csatlakoztak alapítóként, mára már 13 ország vesz részt a munkában és mintegy 700 felett van a tagoknak a száma. Az EDFA-t meghívta az Európai Unió a digitális stratégia kialakítási folyamatába. Az unió elnökasszonya az egyik legfontosabb programpontjának jelölte ki, hogy az EU-t átvezeti a digitális korszakváltás útján.

A digitalizációs stratégia egyik fontos részeleme az elektronikus fizetések területe, ehhez meghívták konzultációs partnerként az EDFA-t, hogy melyek a már működő jó gyakorlatok, milyen irányba lenne érdemes elmozdulni. Egyértelműen megfogalmaztuk azt a meglátásunkat, hogy az európai szolgáltatók nagyon komoly versenyhátrányban vannak az EU-n kívüli szolgáltatókkal szemben, mert nekik be kell tartani az EU-s szabályokat, a globális szolgáltatóknak pedig nem kell, vagy nem tudják betartatni. Az EU-n belül is megfogalmazódnak ezek a gondolatok, hogy a globális szolgáltatókkal szembeni kitettséget csökkentsük. Ez nem lesz egy könnyű meccs, mert a globális szolgáltatókhoz komoly gazdasági érdekek fűződnek, de legalább elkezdődött a párbeszéd.

A mobilfizetésről, az elektronikus fizetési piac trendjeiről is szó lesz a Portfolio szeptember 3-ai Financial and Corporate IT konferenciáján. A konferenciára a jelentkezést megnyitottuk, érdemes eljönni!
Frankfurti tőzsde
Duna House
koronavírus, vakcina
ausztria_hegy
arany
commerzbank shutter
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Felülünk a trendvonatra és közben vételi és eladási zónákat azonosítunk.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
Frankfurti tőzsde