facebookshutter
Üzlet

Nagyon veszélyes átverés terjed a Facebookon, de a közösségi oldal széttárja a karjait

Az elmúlt hetekben szinte elárasztották a Facebookot az olyan bitcoinos hirdetések, melyekben látszólag híres magyar emberek adnak interjút különféle TV-csatornáknak és felfedik a meggazdagodás titkát: egy noname bitcoin-kereskedőprogramot. Ezek természetesen álhírek és nyilván csalásról van szó, de a közösségi portál mégis látszólag ölbe tett kézzel nézi az átverős bitcoinos hirdetések terjedését és a felhasználókra bízza ezek kiszűrését, jelentését. Évek óta húzódó, nemzetközi problémáról van szó, melyet egy kicsit több erőfeszítéssel már rég orvosolni lehetett volna, de sajnos a helyzet érdemi megoldása nem feltétlen áll a Facebook érdekében.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Köze nincs a hírességeknek a bitcoinhoz

Az elmúlt hetekben jelentősen elszaporodtak a Facebookon az olyan hirdetések, melyekben látszólag híres magyar üzletemberek, mint Csányi Sándor, Gattyán György vagy éppen Mészáros Lőrinc beszélnek a meggazdagodás titkáról, amely nem más a cikkek szerint, mint egy bitcoinos kereskedőprogram. Bár az üzletemberek személye eltér, általában minden ilyen cikkben

  • ismert TV-csatornák és híroldalak logóit használják fel, egy esetben még a 24.hu arculatát is lemásolták a cikket megjelenítők,
  • arról beszélnek, hogy a meggazdagodás titka a bitcoinkereskedés, de az MNB nem engedi nekik, hogy elmondják a TV-ben, hogy pontosan hogy működik a titkos recept,
  • exkluzív interjút adnak a „lapnak”, melyben kifejtik a bitcoinkereskedő program működését,
  • a cikk pedig azzal zárul, hogy kipróbálták az újságírók is a kereskedőprogramot és meggazdagodtak rajta.

Az üzletembereknek természetesen semmi köze nincs a bitcoinhoz: az OTP és Gattyán cége, a Docler cégcsoport is közleményt adott ki, melyben cáfolták, hogy vezérigazgatójuk a kriptodevizával foglalkozna.

Bár a hirdetések egyébként nagyon hasonlóak, úgy látszik, többféle „kereskedési programot” hirdetnek az üzletemberek és cégek arcával az álhíroldalak. Az egyik hirdetés például egy „Bitcoin Era” nevű kereskedési szoftvert reklámoz, egy másik egy „Bitcoin Billionaire” nevű programra vezet, egy harmadik pedig „Bitcoin Loophole” néven működik.

A Bitcoin Era például minimum 1100 dolláros napi hozamot ígér felhasználóinak, 20 perc „munkáért” cserébe. A Bitcoin Billionaire „milliókat” ígér a felhasználónak, a Bitcoin Loophole pedig 1300 dolláros hozamot ígér „napi 24 óra alatt.”

Regisztráltunk is több szolgáltatásra ezek közül: kiderült, hogy valójában köze sincs egyiknek sem a bitcoinhoz, hanem CFD-kereskedőfelületek reklámozzák magukat az átverős hirdetéseken keresztül. Az egyik ilyen cég az Absolute Global Markets, a másik pedig egy Galore Pro nevű cég.

Mindkét cég licenc nélküli, offshore bróker, de legalább felhasználói feltételeikbe korrektül beleírják, hogy

a befektetett tőkét bármikor ELBUKHATJÁK A KERESKEDŐK, sőt, még plusz követeléseket is támaszthat A CÉG a felhasználóval szemben, de felelősséget a világon semmiért nem vállalnak.

Nem érdemes egyik céggel sem szóba állni, jó eséllyel itt arról van szó, hogy befizetjük a pénzünket a rendszerbe és soha nem látjuk viszont.

Nemzetközi problémával állunk szemben

Bár a kamuhirdetések készítői kétség kívül tettek erőfeszítést arra, hogy a magyar viszonyoknak megfelelően alakítsák ki az álhíreiket, nemzetközi problémáról van szó, nem csak Magyarországon terjednek hasonló hirdetések.

Rylan Clark-Neal, brit TV-s műsorvezető a Twitteren hívta fel a figyelmet arra, hogy bitcoint árulnak a nevében egy olyan interjúban, melyet látszólag a Daily Mirror készített vele, hasonlóan Mészároshoz vagy Gattyánhoz, itt is egy kereskedőprogram tűnik fel, amellyel állítólag milliókat keresett. Clark-Neal tisztázta: semmi köze az álhírhez, nehogy bárki is bedőljön neki.

Marin Lewis, neves brit pénzügyi szakértő be is perelte a Facebookot, amiért hagyták, hogy a nevében íródott, nem létező ajánlások keringjenek a közösségi platformon.

John de Mol holland médiamogul meg is nyert egy ilyen pert a Facebook ellen: a közösségi médiumnak minden egyes alkalommal, amikor feltűnik a híresség arca egy, a platformukon keringő álhírben, 10 ezer eurós bírságot kell kifizetnie.

De feltűnt már ilyen hirdetés Bill Gates, Richard Branson, Mel Gibson és különféle ausztrál hírességek nevében is.

A Magyarországon terjengő, Gattyán Györggyel folytatott álinterjú egyébként félig-meddig cseh nyelvről van lefordítva, amely annak bizonyítéka, hogy a régiónkban máshol is terjednek ilyen álhírek.

Az ilyen hirdetéseknek olyan sokan bedőlnek, hogy

csak Hollandiában egy év alatt 1,8 millió eurós kárt okoztak a celebes, bitcoinos kamuhirdetések.

Miért hagyja ezt a Facebook?

A Facebook saját állítása szerint foggal-körömmel harcol a platformon terjedő csalások ellen, de érdemben eddig nem tudtak mit kezdeni az évek óta, nemzetközi szinten fennálló problémával.

Egy ideig az volt a megoldás, hogy teljesen betiltották az összes kriptodevizás hirdetést: 2018 januárja és 2019 májusa közt semmilyen virtuális pénzt kínáló hirdetést nem lehetett feladni a platformon.

Aztán a Facebook maga is egyfajta virtuális pénz, a Libra fejlesztésébe fogott, ezzel párhuzamosan ismét engedélyezték a kriptós hirdetéseket a platformon. Bár minden jel arra mutat, hogy a Libra mára megbukott, a kriptós hirdetések tiltásának feloldásában nem táncoltak vissza.

A mostani megoldás az, hogy áttolják a tartalomszűrés felelősségét a felhasználókra: a közösségnek lehetősége van jelenteni a hirdetéseket, hogyha azt átverésnek érzik, de egészen biztos, hogy jó páran már bedőlnek a hírességek arcát, illetve hiteles médiumokat másoló hirdetéseknek, mire a Facebook moderátorai leszedik ezeket a platformról.

Ha le is tiltanak egy hirdetőt átverés miatt, a csalók pikk-pakk csinálnak egy másik oldalt és egy másik átverést, aztán az napokig, hetekig terjedhet az oldalon, mire a moderátorok lecsapnak rá.

Egy megoldás lehetne például az, hogy a Facebookon feladott hirdetéseket azok megjelenése előszűri a szolgáltató, vagyis csak akkor engedélyez egy fizetett hirdetést, ha megbizonyosodott arról, hogy az nem átverés. Ez persze rengeteg plusz erőforrást emésztene fel a cég részéről és jelentős bevételtől is esnének el.

Az álhírek feladói ugyanis fizetnek a Facebooknak azért, hogy hirdessenek a platformon és ezen keresztül minél több emberhez jussanak el az átveréseik, így nincs monetáris érdeke a Facebooknak abban, hogy erőforrásokat csoportosítson a kriptós átverések kiszűrésére. Ettől függetlenül persze reputációs károk és jogi költségek is érik a közösségi oldalt, de úgy néz ki, ezek súlya nem elég nagy ahhoz, hogy több erőforrást biztosítsanak a pénzügyi átverések elleni küzdelemre.

Pedig valahogy John de Mollal kapcsolatosan az összes álhírt el tudták tüntetni a platformról, miután minden egyes megjelenés után 10 ezer dolláros bírságot kaptak, így bebizonyosodott az, hogy elméletileg lehetséges lenne szűrni az ilyen tartalmat.

De persze egyszerűbb zsebre rakni a hirdetési bevételeket, majd csak akkor törölni az átverős posztokat, ha már elég embernek fájnak és aztán nagyvonalúan bejelenteni, hogy ezzel milyen sok embernek segítettek.

Egyedül abban lehet reménykedni most, hogy néhány éven belül a Facebook kifejleszt egy olyan algoritmust, amely szűri az átverős hirdetéseket, de persze ez is plusz erőforrások kérdése, melyet a közösségi platform nem biztos, hogy rá akar fordítani a helyzet orvoslására. Hasonló algoritmusokat már egyébként használnak (nem feltétlen hirdetésként feladott) képek, szövegek moderálására, de ezek most még kevésé szofisztikáltak és végeredményében sokszor ember dönti el, hogy egy médiafelületen megjelenő poszt menjen-e vagy maradjon. Akarva-akaratlanul viszont úgy tűnik, hogy a fizető hirdetőkkel szemben eddig rugalmasabb hozzáállást tanúsít a közösségi oldal. 

Címlapkép: Shutterstock

GettyImages-1228572278
egészségügy kórház beavatkozás műtét mentés
spanyol_shutterstock
horvatorszagvihar_shutter
samsunghajtogathatotelefon
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
samsunghajtogathatotelefon